Sajnos a 21. századi ember sokszor küszködik a metabolikus szindrómának nevezett tünetegyüttessel. Mint amikor egy nagyon precíz szerkezetbe egy kavicsot dobunk, úgy tud a szervezet is kártyatoronyként összeomolni egy-egy betegség következtében. A metabolikus szindróma részét képezi az inzulinrezisztencia, cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízás és a mai témánk főszereplője is, a magas vérkoleszterinszint. Sokszor ezek a betegségek együtt jelentkeznek, és nem megfelelő életmódunk következtében alakulnak ki. Nagyon fontos tehát, hogy a megelőzés mellett beszéljük azokról a gyógyszerekről is, melyek már kezelik is a bajt. Kár is tagadni, a koleszterincsökkentő gyógyszerek az antidiabetikumok és a vérnyomáscsökkentő készítmények mellett az egyik leggyakrabban felírt gyógyszereink egyike.
A koleszterin szerepe
Nem ok nélkül kering koleszterin a szervezetünkben, hiszen nagyon fontos szerepet játszik a sejtek felépítésében, illetve rengeteg, a metabolizmushoz nélkülözhetetlen hormonunk alapmolekulájaként is szolgál. A koleszterin egy részét a szervezet állítja elő, míg a másik hányadát élelmiszerekkel visszük be a szervezetünkbe. Ez az arány körülbelül nyolc a kettőhöz. Amikor elfogyasztunk valamilyen zsírban gazdag ételt, az emésztőszervrendszerben epe választódig ki, mely pont úgy viselkedik, mint a mosogatáshoz szolgáló mosogatószer. A nagy zsírcseppeket apróbb és még annál is apróbb részekre üti szét. Erre azért van szükség, hogy az emésztőenzimek minél nagyobb felületen tudják ezeket a makrotápanyagokat megfelelő formára elemészteni. A koleszterin maga nem oldódik a vérünkben, hiszen a vér mint szövet vízalapú, a zsírok és a víz pedig nem elegyedik egymással. Ám mivel a koleszterinre a testünk minden sejtjének szüksége van, a szervezet kitalált erre is egy megoldást: ezeket a molekulákat kis fehérjegömbökbe helyezi el, melyek könnyen tudnak utazni a vérben. Ezeket a komplexeket nevezzük lipoproteineknek, melyek közül talán a leghíresebbek a „rossz koleszterinként” elhíresült LDL és a „jó koleszterinnek” nevezett HDL lipoprotein. Ez a megkülönböztetés azért fontos, mert míg az elsőből sokkal könnyebben alakul ki érelmeszesedés, azaz ateroszklerotikus plakk, addig a másik épphogy ezekről a területekről képes a felesleges koleszterint visszaszállítani a májba.
Hogyan működnek a sztatinok?
Metabolikus szindróma esetén ezeknek a zsír-fehérje molekuláknak az aránya felborul, amit kezelni kell. Természetesen oda kell figyelni a táplálkozásunkra is, kerüljük az állati és hidrogénezett növényi zsírokat, fogyasszunk minél több omega–3-zsírsavban gazdag élelmiszert, ám mivel genetikai úton vagy épp a metabolikus szindróma miatt kialakult probléma következtében, de a szervezetünk fogja a felesleges koleszterinnek akár a 80–90%-át is kitermelni, valamilyen gyógyszeres kisegítésre mindenképp szükség van.
Ilyen esetben ír fel az orvos egy „sztatin” nevezetű gyógyszercsoportba tartozó készítményt, melyhez tartozik például az atorvasztatin, roszuvasztatin, szimvasztatin stb. is. Ezek a gyógyszerek képesek gátolni egy májban lévő enzimet, mely nélkülözhetetlen a mevalonsav nevezetű anyag létrejöttéhez. Ez a szerves sav feltétele a koleszterinszintézisnek. Azaz ha bevesszük a gyógyszert, akkor nem fog létrejönni a mevalonát, így megszakítjuk a koleszterin képződésének az útvonalát is. Ha nem termelődik elég koleszterin a májban, akkor ezt a szervezet érzékelni fogja, és még több olyan fehérjét fog termelni, mely a perifériás véredényekből a máj felé fogja szállítani a már ott lerakódott zsírszennyeződéseket. Ez egy nagyszerű mechanizmus, hiszen nemcsak megelőzni tudjuk így az érelmeszesedést, de stabilizálni is képesek lehetünk a masszív plakkokat vagy eltüntetni a kezdetleges lerakódásokat. Nagyvonalakban erről is szólna a sztatinok gyógyszertana. De ha már szervezetről mint nagyon finom és pontos szerkezetről beszélünk, fontos megemlítenem azt, hogy ezen a mevalonsavúton nemcsak a koleszterin, de egy másik nagyon fontos vegyület, a koenzim Q10 is létrejön. Valószínű, hogy erről a molekuláról inkább egy kozmetikumreklámban hallhattunk, hiszen ennek az anyagnak nagyon erős antioxidáns hatása van, mely csökkenti a bőröregedésnek a veszélyét. A belső szervek szempontjából viszont azért annyira kiemelkedő ez a részecske, mert a sejtek energiatermelődéséhez fontos mitokondrium sejtszervecske elengedhetetlen része.. Ezt azzal is lehet bizonyítani, hogy nagy energiaigényű sejtjeink, mint a harántcsíkolt és szívizomsejtek, sokkal nagyobb mennyiségű Q10-et tartalmaznak, mint társaik. Sztatinok fogyasztásakor viszont ez a szint drasztikusan csökkenhet. Ez minden ember esetében fontos mellékhatás, ám ha belegondolunk, hogy a magas koleszterinszintű emberek nagy többsége az érelmeszesedés miatt egyébként is iszkémiás szívelégtelenségben szenved, amikor a szív kevés oxigénhez jut, nagyban megnövelheti ez a gyógyszer a betegek szívérrendszeri betegségeinek kockázatát.
Helyes táplálkozás, rendszeres testmozgás
Ez tehát egy csöbörből vödörbe szituáció, amelyben több rosszat teszünk, mint jót? Ez nem így van. Hála istennek, a tudomány eljutott arra a szintre, hogy felismerje ezeket a mellékhatásokat, a gyógyszerészet pedig képes legyen erre megoldást találni. Mindenkit arra buzdítanék, aki valamilyen sztatinalapú terápián van, hogy gyógyszerészükkel és orvosukkal együtt gondolkodjanak el egy Q10-alapú étrend-kiegészítő bevezetésén, hiszen napi egy „vitamin”-készítmény segítségével kihasználhatjuk ennek a gyógyszercsoportnak a hatásait úgy, hogy mellette minimalizáljuk a mellékhatásait. Javasolni tudom még a már említett omega–3-zsírsavak miatt valamilyen halolajtartalmú készítmény fogyasztását, az E- és C-vitamin pótlását, a szelént mint mikrotápanyagot, illetve a magas rosttartalmú élelmiszereket vagy étrend-kiegészítőket, hiszen a vízben oldódó rostok kvázi halászhálóként képesek a béltraktusban felfogni a koleszterinmolekulákat, így csökkentve a felszívódásukat.
Ne feledjük, a koleszterin testben való szintézise az éjszakai időszakban éri el csúcspontját, ezért is kell ezeket a gyógyszereket este 10 óra után bevennünk, illetve figyeljünk oda, hogy a lefekvés előtti 2-3 órában már ne fogyasszunk nehéz ételeket, alkoholt, tányérunkon inkább fehérjealapú ételek, húsok, halak vagy soványtej-termékek szerepeljenek, valamilyen alacsony szénhidráttartalmú zöldségfélével!
A táplálkozás mellett hasznos lehet heti 3-4 alkalommal fél-egy órás kardiomozgást is beiktatni, melynek nem kell feltétlenül futásról, edzőteremről vagy ökölvívásról szólnia. Egy tempósabb séta vagy egy önfeledt táncolással eltöltött egy óra is már képes csökkenti a metabolikus szindróma kialakulásának a veszélyét, s közben még társaságban is lehetünk, jól érezhetjük magunkat.
Mindenkit lebeszélnék arról, hogy öngyógyításban kezdjen, ha kiderül, túl magas a vérkoleszterin- vagy vércukorszintje, magas a vérnyomása. Mindenképp kérjük ki egy szakértő team véleményét, és törekedjünk arra, hogy az orvosok, gyógyszerészek, dietetikusok és edzők tanácsait összehangolva olyan életformát folytassunk, mely az élet meghosszabbításán kívül a minőségét is sokkal jobbá teheti. (Ez a cikk csak tájékoztató jellegű és nem helyettesíti a szakmai konzultációt)
