Nem szeretném túlfilozofálni a dolgokat, beütött a kánikula. Ez a hirtelen és magas hőmérséklet-emelkedés egyaránt kihat a szervezetünkre és a gyógyszereinkre is. Cikkem arról szól, hogy gyógyszerész szemszögből mire is kellene odafigyelni az évnek ebben a periódusában. Megpróbálok hasznos tanácsokat adni mind a gyógyszerek helyes tárolásával, mind a különböző betegségek vagy élethelyzetek gyógyszerészi oldalról való megoldásával kapcsolatban.
A gyógyszerek helyes tárolása
Nem véletlenül, és egyébként nagyon helyesen, alakult ki az a szokás, hogy a háztartások legnagyobb többségében az emberek dobozban tartják gyógyszereiket, valahol egy szekrény vagy fiók mélyére süppesztve. Az esetek legnagyobb százalékában ezek a készítmények nem igényelnek különleges tárolási feltételeket, illetve hőmérsékletet, viszont nagyon fontos, hogy állandó feltételeket biztosítsunk nekik. Azért is terjedtek el ennyire a tabletták és a kapszulák mint gyógyszerformák, hiszen rendkívül stabilak, és könnyen adagolhatók. Ennek ellenére ezek sem kikezdhetetlenek. Fénytől és nagy hőingadozástól mentesen kell őket tárolni, lehetőleg alacsony páratartalomban. Kényesebb kategóriába tartoznak azok a gyógyszerkészítmények, melyek vizet is tartalmaznak. Tudjuk, hogy a víz az élet alapfeltétele, és ez nemcsak ránk, de a mikroorganizmusokra is vonatkozik. Különböző szirupok vagy krémek, kenőcsök, melyek esetlegesen patikában, azaz magisztrális körülmények között készültek, megeshet, hogy nem tartalmaznak/tartalmazhatnak tartósító anyagot. Ilyenkor előfordulhat, hogy a terméket hűtőszekrényben kell tárolni. A megromláson kívül a víz nemcsak a biológia alapköve, de igen jó oldószernek is tekinthető, melyben sokkal gyorsabban jönnek létre a kémiai reakciók. Kémiai reakciónak nevezhető az oxidáció vagy bármely folyamat, mely a gyógyszer-segédanyagok vagy épp az aktív hatóanyag bomlását okozhatják, nem beszélve a napsugárzásról, mely az összes, előbb említett vegyi lépést képes a sokszorosára gyorsítani. Ugyanezt a logikát követve jöhet szóba egy-egy injekciós, azaz parenterális vagy szemészeti készítmény tárolása, ugyanilyen körülmények között. Egy szó mint száz, kérdezzünk. Ha nem vagyunk benne biztosak, hogy a jelenleg is tomboló hőségben miként lehet a megvásárolt terméket otthonainkban vagy utazás során tárolni, olvassuk el a betegtájékoztatót, vagy kérdezzük meg patikusunkat. Magunktól semmiképp se változtassunk extrém módon a gyógyszer tárolási feltételein, ezt a legfontosabb megjegyezni.
Tanácsok gyógyszeres terápia esetén
Ennyi magukról a pilulákról. Mit tanácsol a gyógyszerész az olvasóknak ilyen hőséghullám esetén? Azok a betegek, akik valamilyen komplex gyógyszerterápián vesznek részt – elsősorban a szív- és érrendszert érintő betegségekkel küzdők –, mindenképp konzultáljanak orvosukkal vagy patikusukkal az esetleges korrigálással kapcsolatban. A magas hőmérséklet hatására kitágult erek könnyen okozhatnak vérnyomás-ingadozást, alacsony vérnyomást, szívmegterhelést, s ezekre a rendellenességekre a betegnek is reagálnia kell. Szív- és vesebetegek számára szintén fontos szempont az ilyenkor bekövetkező nagyobb víz- és elektrolitveszteség, mely a nátriumot, káliumot, kalciumot, magnéziumot és klórionokat foglalja magában. Folyadékpótlás szempontjából mindig jobb magasabb ásványianyag-tartalmú folyadékot, pontosítva, vizet fogyasztanunk, hiszen különböző fiziológiai folyamatok során könnyebben képes az ilyen típusú folyadék felszívódni. Ha úgy gondoljuk, hogy a dehidratáció már nagyobb mértékű, de még nem feltétlenül szorulunk orvosi ápolásra, fogyasszunk hányás vagy hasmenés kezelésére szánt, rehidratáló porokat, melyekben a legmegfelelőbb a szervezet számára az elektrolit arány. Tudom, ezeknek a készítményeknek az íze sokszor hagy némi kívánnivalót maga után, de higgyék el, ha ezeket, az általunk elkészített oldatokat igen jól lehűtjük, némiképp elvesztik kellemetlen ízüket is.
Fényérzékenység és egyéb kellemetlenségek
Léteznek olyan gyógyszerek is, melyek képesek fényérzékenységet okozni. Olyan hatóanyagokról van szó, amelyek eljutva a bőr egyes rétegeibe, az oda becsapódó UV-sugarakkal, melyeknek az intenzitása a nyári hónapokban hatványozódik, reakcióba lépnek, és ezáltal a szervezetre káros végtermékek jöhetnek létre. Ezek az anyagok vagy önmagukban roncsolhatják a környező szöveteket, vagy felkorbácsolva az immunrendszert, allergiaszerű tüneteket hozhatnak létre. Ide tartoznak egyes antibiotikumok (tetraciklinek, fluorokinolonok), pattanásos bőrre alkalmazott készítmények (izotretinoin, tretinoin, adapalen, salicil- vagy glikolsav), vagy akár a szájon át a szervezetbe juttatott orbáncfű is. Ne felejtsük el, hogy ebben az időszakban kerüljük az olyan, bőrfelszínre szánt krémeket, kozmetikumokat vagy parfümöket, melyeknek nagy az illóolaj-tartalmuk, hiszen ezek az illatanyagok szintén érzékenyíthetik a bőrt a napsugár káros hatásával szemben. Sok esetben a szúnyogok elleni spré és más, hasonló jellegű készítmények tartalmaznak citrus, ciromfű, levendula vagy rozmaring illóolajat, melyekre kifejezetten jellemző az említett kellemetlen mellékhatás. Használatukat korlátozzuk az esti órákra, másnap pedig mindenképp tisztítsuk meg a bőrt az ilyesfajta termékektől.
Mit tegyünk szúnyogcsípés ellen?
És ha már megemlítettem a szúnyogcsípést és az allergiát, róluk is ejtek pár szót, hiszen (sajnos) ezek a faktorok mind-mind hozzájárulnak a nyári kellemetlenségekhez. Szúnyogcsípésre próbáljuk kerülni a különböző növényi alapú kenőcsöket, pont az esetleges illóolaj-tartalmuk miatt, ami hozzájárulhat a még nagyobb irritáció kialakulásához. Ha a csípések száma nem nagy, és az esti órákban szeretnénk megszabadulni a kínzó, viszkető érzéstől, akkor próbálkozhatunk antihisztamin tartalmú gélekkel. Ha a kezelni kívánt felület már nagyobb, akkor érdemesebb allergia elleni, szájon át szedhető készítményeket szedni. És ha már megpendítettem ezt a témakört, arra kérek mindenkit, hogy felejtse el a kalcium és az allergia kapcsolatát. Sajnos a szakértők körében is igen elterjedt az a tévhit, hogy ez az ásványi anyag képes enyhíteni az allergia tüneteit. Semmilyen tudományos magyarázat nincs erre. Természetesen nem lesz senkinek attól baja, ha allergiaszezonban mindennap megiszik egy kalciumot tartalmazó pezsgőtablettát, de például méhcsípés miatt létrejövő, hirtelen allergiás reakció esetén súlyos következményekkel járhat, ha orvosi segítség kérése helyett ilyen terméket alkalmazunk. Kérem, fogadják meg ezt a jó tanácsot tőlem, és felejtsék el a kalciumot allergia kezelése esetén.
Összegezve: A gyógyszerek stabilitásáért a gyártó csak abban az esetben felel, ha a gyógyszert az előírtak szerint tároljuk, függetlenül az esetleges külső faktorok, például a hőmérséklet, napfény, páratartalom intenzitásától, növekedésétől vagy csak egyszerű ingadozásától. Ha tudjuk előre, hogy például egy utazás alkalmával az előírt feltételeket esetleg nem tudjuk biztosítani gyógyszereinknek vagy étrend-kiegészítőinknek, kérjük ki gyógyszerészünk véleményét, mely akár egy speciális, hűtőelemekkel ellátott transzporterrel is kisegíthet minket, ha nagyon érzékeny termékről van szó. Ha valamilyen krónikus betegségben szenvedünk és beállított gyógyszeres terápián veszünk részt, mindenképp konzultáljunk egészségügyi szakemberrel az esetleges kánikula miatti terápiakorrekcióról. Kerüljük a napsütést és a légkondicionált területek elhagyását délelőtt 10 és délután 5 óra között. Fogyasszunk megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékot, alkalmanként kiegészítve az elektrolit pótlására szánt rehidratáló porokkal. Hagyjuk el azokat a kozmetikumokat, illetve bőrre szánt portékákat, melyek fényérzékenyíthetik a bőrünket, és jegyezzük meg, allergia esetén kérjünk szakmai segítséget, és véletlenül se bízzunk a kalcium „csodaerejében”.
(A cikk csupán tájékoztató jellegű, és semmiképp nem helyettesíti a szakmai konzultációt.)
