Mit csinál a social media menedzser?

Nem kell reklámszakembernek lennünk ahhoz, hogy észrevegyük, egy-egy új termék vagy szolgáltatás csak akkor kerül a látkörünkbe, ha azt a megfelelő módon reklámozzák nekünk a különböző közösségi oldalak. Laikusként azt gondolhatnánk, hogy bárki, aki tud posztolni a Facebookon, az el is tud ott adni bármit. Érdekesen hangozhat, ám vannak olyan emberek, akik abból keresik a kenyerüket, hogy mások vállalkozásait és eladásra kínált termékeit a közösségi oldalakon promotálják olyan online eszközökkel, amelyekkel az egyszerű felhasználó nem is találkozik. Ők a social media menedzserek. 

Tóth Kalocsai Krisztina, a Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Szakának egykori hallgatója egyetemi évei után úgy döntött, ilyen vállalkozásba kezd, és saját bevallása szerint egy percig sem tartott attól, hogy tevékenységére ne lennének nyitottak az emberek. Krisztinával egyebek között arról beszélgettünk, mi az a social media menedzsment, hogyan került bele ebbe a világba és miként működteti sikeresen vállalkozását, illetve mindemellett az online sajtó jelenlegi állapotáról is kikértem a véleményét. 

Mikor döntötted el, hogy a médián belül marketinggel, valamint a közösségi oldalak menedzselésével szeretnél foglalkozni?

– Az egyetem kiválasztása előtt gondolkodtam azon is, hogy magyartanári szakon tanuljak tovább, ám végül a kommunikáción kötöttem ki. Az elején fogalmam sem volt arról, mi lesz belőlem. Amikor szakosodni kellett, a PR, vagyis a közösségi és kommunikációs kapcsolatok irányt választottam. Szerencsére már másodévesként elkezdtem gyakornokként dolgozni az egyetemen, valamint a Szegedi Tourinform Irodában. Ekkor már megfogalmazódott bennem, hogy én ebben az irányban képzelem el a jövőmet. 

Mivel foglalkoztál szegedi gyakornoki éveid alatt, ezeket hogyan építetted be a jelenlegi munkádba?

– Olyan gyakornoki munkáim voltak, ahol közösségi médiával kellett foglalkoznom. Ez a tartalomgyártás része volt. A tanszékemnek kellett a PR-ját és a közösségi média jelenlétét felturbóznom, a turisztikai irodában pedig emellett teljes körű tartalomgyártással, hirdetésekkel és fotózással is foglalkoztunk. Javarészt tehát azokat a dolgokat csináltam akkor is, mint amiket most, azzal a különbséggel, hogy ma már nincs főnököm. Most az ügyféllel egyeztetve én szabom meg az irányokat.

Az egyetemre is visszatértél óraadóként.

– Egy nagyon modern tanszék a miénk, ahol a tanszékvezető nagyon sok dolgozót meghív óraadó tanárnak a kreatív iparból. Mindezt azért, hogy a hallgatók betekinthessen abba, hogyan is néz ki például egy reklámügynökség. Tavaly szeptemberben engem is visszahívtak, kétszemeszteres kurzust tartok Újmédiás marketingeszközök címmel, ami valójában arról szól, hogyan indítsunk és menedzseljünk fizetett hirdetéseket.

Azt gondolnánk, hogy a fiatalabb generációk már oda-vissza ismerik a közösségi médiát, mire az egyetemre kerülnek. Ez valóban így van?

– Minél idősebb az ember, annál később találkozik az okos kütyükkel. Amikor én általános iskolás voltam, akkor még „pötyögtetős” telefonok voltak, a mostani fiatalok pedig szinte telefonnal a kezükben születnek. Nagy különbség van viszont a között, hogy személyes vagy üzleti célokra használjuk-e a közösségi felületeket. Bárki létre tud hozni egy posztot, ám ha azt egy termék eladására szeretné használni, akkor ez már nem lesz elég. A fiatalok nyilvánvalóan tudják kezelni a közösségi médiát, ugyanakkor vannak olyan szakmai fogások, mint például a stratégiaalkotás vagy a kommunikációs terv, amit el kell sajátítaniuk ahhoz, hogy mindezt marketing célokra is megfelelően tudják használni.

A mindennapjaid és a vállalkozásod székhelye Ada. Miért döntöttél úgy, hogy itthon kezdesz vállalkozni?

– A párom jó munkalehetőséget kapott Adán, szépen haladt felfelé a céges ranglétrán, így adta magát, hogy én fogok hazajönni hozzá. Jó, hogy így döntöttem, hiszen 2021 júniusában megnyithattam a saját vállalkozásomat, a Social Trick PR-t. Akkor még kevesen foglalkoztak ezzel itt, helyben. Kezdetben úgy indítottam be az egész üzletet, hogy én kerestem fel egy-két helyi vállalkozást, és egy jelképes összegért felkínáltam a szolgáltatásaimat. Az egyik helyi kávézó volt az első ügyfelem. Ki kellett építenem a portfóliómat, hogy lássák az emberek, mit csinálok.

Hogyan néz ki az a folyamat, amikor valaki felkeres, hogy munkáddal segítsd a vállalkozása promotálását? Milyen lépésekből áll mindez?

– Az első lépés a megkeresés, ez lehet személyes vagy videós beszélgetés, ahol megvitatjuk, hogy az adott személy mivel foglalkozik, mit szeretne elérni és én ebben hol tudok neki segíteni. Ha megtaláljuk a közös keresztmetszeteket, akkor elkészítek számára egy ajánlatot, vagyis kialakítunk egy stratégiát, amelyben meghatározzuk, hogy mik azok a célok, amelyeket el szeretnénk érni, például több követőt szerezzünk az adott oldalnak, népszerűsítsük azt, a márkabevezetést segítsük elő, esetleg a direkt eladásra összpontosítsunk. Ez főleg a Facebook, Instagram és LinkedIn felületeken való tevékenységet tartalmazza. Az online marketing egy tág fogalom, én inkább a közösségi médiamenedzsment és tartalommarketing résszel foglalkozom. Ezután megkötjük a szerződést, majd az adott termékről vagy szolgáltatásról készítünk fotókat, hiszen ez is a tartalomgyártás része. Teljes körű menedzsmentet vállalok, vagyis az ügyfelek az adott hónap elején megkapják azt az általam készített tervet, ami tartalmazza a következő harminc napra vonatkozó posztokat, havi beszámolókat készítek nekik, amelyekből ki tudják szűrni, mi működött, s mi nem. Ezek alapján pedig állandóan újra tudunk tervezni.

Egy új ügyfél mennyire van tisztában azzal, hogy milyen lehetőségeket kínál számára az online tér?

– Számomra az a tökéletes ügyfél, aki már felismerte, hogy szüksége van a közösségi médiás jelenlétre, mert azokkal, akiket nekem kell arról győzködni, hogy márpedig neki igenis kell mindez, nem biztos, hogy gördülékenyen fog menni az együttműködés. Ám ha valaki szkeptikus is az elején, egy hónap után már nem lesz az, mivel látni fogja az eredményeket. Az idősebb generáció számára egy kicsit megfoghatatlan ez az online marketing. Úgy érezhetik, hogy fizetnek valamiért, amit nem tudnak kézzel megfogni. Éppen ezért tartom fontosnak az említett havi beszámolókat, statisztikákat. A Facebook esetében pontos analitikát kapunk egyebek között a nézettségről is. Ez egy hagyományos tévés-reklámnál nem mondható el. Pont ezért javaslom az ügyfeleimnek, hogy az ilyen felületeken való hirdetések helyett inkább a közösségi médiát válasszák.

Beszélhetünk arról, hogy a vállalkozásod elért arra a szintre, hogy fenn tudd tartani és állandó jövedelmet is biztosítson számodra?

– Már amikor beléptem a vállalkozói létbe, akkor tudtam, hogy van igény arra, amit csinálok. Azon soha nem aggódtam, hogy nem fog menni a biznisz. Szerencse, hogy home office-ban el tudtam kezdeni a vállalkozásomat, mivel nem egy gyárról vagy olyan termékről van szó, amelyhez előállítási gép vagy felszerelés kellene. Egy jobb laptoppal és egy telefonnal hozzá tudtam látni a munkához, időközben pedig bővítettem az eszközeimet, lett irodám is. Sőt, a környéken is egyre jobban kezdik felfedezni az emberek, hogy abban, amit csinálok, bőven van lehetőség. Jelenleg egyedül vagyok a vállalkozásban, a kapacitásaim is eléggé telítettek, így ott tartok, hogy egyedül már nem tudok mindent elvégezni, hamarosan teljes állású munkatársat fogok keresni. Jelenleg mentor vagyok abban az egyetemi programban, ahol anno én is kezdtem és most saját gyakornokom van, aki a tanulmányai mellett heti néhány órában besegít nekem.

Szóval ez egy piaci rés volt a vajdasági vállalkozások világában.

– Szabadkán, Újvidéken és a nagyobb városokban azért akadnak digitális marketingügynökségek. A környéken viszont azt vettem észre, hogy a kkv-szektorra, vagyis a kis- és középvállalkozókra „specializálódni” nem rossz döntés.

Korábban nem is gondoltál arra, hogy egy nagyobb cég munkatársa legyél?

– Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem játszottam el a gondolattal. Nyilván az kevesebb felelősséggel járt volna, sőt a ledolgozott munkaórák után lecsukhatnám a laptopot, lenne szabad hétvégém is. Ebből a szempontból talán előnyösebb lett volna a céges állás, viszont örülök annak, hogy úgy döntöttem, ahogyan. A magam ura vagyok, és saját magammal kell, hogy elszámoljak.

Az online felületeken dolgozók munkája akár huszonnégy órás is lehet, ha nem figyelnek oda. Te mennyire tudod ezt kezelni és összehangolni a saját magánéleteddel?

– Nagyon szeretek előre dolgozni, tehát már két hétre előre minden ügyfelemnél megvan a posztolásra kész tartalom. Ahol megengedi az adott ügyfél profilja, ott akár egy hónapra is előre tudunk dolgozni. Nincs tehát mindig gép előtt az ember, viszont a vállalkozásom elején valóban nagyon nehezen tudtam összeegyeztetni a munkámat a magánéletemmel. Százhúsz százalékot akartam nyújtani az ügyfeleimnek. Igaz, most is ekkora teljesítmény mellett szeretek dolgozni, azóta azonban már én is fejlődtem. Mostanra tudom azt, hogy az nem normális, ha vasárnap délben is telefonhívásokra válaszolgatok. Próbálok egy meghatározott munkaidőt is megszabni magamnak, tehát nagyjából 14–16 óráig válaszolok az üzenetekre, fogadom a hívásokat, utána viszont már kevésbe jellemző ez. Egyébként nem szeretek Facebookon kommunikálni az ügyfelekkel. Az elején mindig leszögezem, hogy ha üzleti dologról van szó, akkor telefonon vagy e-mailben keressenek. Utóbbit azért is támogatom, mert akkor a megbeszéltekről van egyfajta mementó.

A Facebook, az Instagram, valamint a többi közkedvelt platform is rendszeresen változik trendekben és használatban. Hogyan maradsz naprakész a kezelésükben?

– Amivel foglalkozom, az egy nagyon dinamikusan változó terület. Gyakran érnek meglepetések, amikor kijön egy új frissítés. Ekkor már a szakmabeliekkel rágjuk a körmünket, hiszen ezek a fejlesztések általában sokkal rosszabbak, mint az előzőek. Állandóan változik a hirdetőfelület, amit meg kell szokni. Ezzel képben kell lennünk, különben elveszítjük a lépést. Nagyon jó szakportálok vannak, ahol mindig elmagyarázzák az új frissítéseket, bővítményeket. Említettem, hogy nem lehet az online marketing összes területén maximális tudással rendelkezni, de azért természetesen igyekszem minél jobban képben lenni.

Az online munkában a legtöbben tapasztaljuk, hogy az említett felületek tele vannak megmagyarázhatatlan buktatókkal, amelyek jócskán nehezítik a bennük való munkavégzést.

– Nagyon sok ilyenbe botlok bele én is. A Facebookon például a Help Center rosszul működik, hiába lehet hozzájuk fordulni, a valóságban ez nem olyan egyszerű. Voltak olyan általam kezelt oldalak, ahol eltűntek egyes funkciók vagy a Facebook letiltotta a hirdetői fiókot, miközben semmit sem követtünk el a kereskedelmi előírásokkal szemben. Ilyen esetben szinte lehetetlen visszahozni az eredeti állapotot.

Mit gondolsz, mennyiben fognak változni a közösségi média platformok? Marad a Facebook-dominancia?

– Még mindig a Facebook a legjobban látogatott platform, viszont az életkor alapján azért már elég árnyalt ezeknek az oldalaknak a felhasználói rétege. Digitális vándorlásnak hívom az egyik platformról a másikra való átmozdulást, és ez általában akkor történik meg, amikor a szüleink megjelennek az általunk használt felületen. A Facebookról a fiatalok átmentek az Instagramra. Itt viszont a filterek használatával mindenki szépen nézhet ki, és mindenki csak utazik. Az ember azt látja, hogy mindenkinek bejött az élet, csak neki nem. Ezért innen a fiatalok továbbálltak a TikTokra. Sokan azt hiszik, hogy ezen a felületen csak fiatal lányok táncikálnak, viszont most már a legőszintébb, legéletszerűbb platformmá vált az említettek közül. Az ügyfelekkel is mindig megbeszéljük, hogy mi a célközönsége annak a terméknek vagy szolgáltatásnak, amit kínálnak, és annak megfelelően választjuk ki a hozzá passzoló felületet.

Mennyire igaz az, hogy a mozgóképes anyag elengedtethetetlen része a médiajelenlétnek?

– Már én is úgy állítom össze a szolgáltatási csomagomat, hogy a fotózás magába foglalja a Storyba feltölthető rövid videók gyártását is. Muszáj, hogy legyen videós tartalom, és amatőr szintem már bárki tud ilyet készíteni a TikTok vagy az Instagram beépített videóvágó programjaival. Ezeknek az algoritmusa előrébb is sorolja a mozgóképes posztokat azokhoz képest, ahol nincs ilyen.

Mint közösségi médiamenedzser, mi a véleményed az online újságírás helyzetéről?

– Régimódi vagyok ezen a téren, a könyvesboltban és az újságárusnál még mindig megveszem a nyomtatott papírtermékeket, viszont az tény, hogy a hagyományos újságírásnak véglegesen át kellett alakulnia, át kellett váltania az online térbe. Ezt a nyomtatott sajtó ugyan megtette, azonban a vállalkozásokhoz képest sokkal később reagált az új helyzetre.

Mit gondolsz a gyorsaságról? Tényleg ezen múlik egy hírportál létjogosultsága?

– A versenyhelyzetben az elsőbbség számít, tehát aki legkorábban lehoz egy hírt, arra fognak a legtöbben kattintani. Nagyon fontos ugyanakkor az is, hogy hogyan kommunikál egy oldal, legyen az hír- vagy bármilyen más oldal. Én az etikátlanul megfogalmazott cikkeket nem szeretem, és ha egy sajtóorgánum sokáig ezt a vonalat tartja, az olvasók egy idő után észre fogják venni. Úgy gondolom, a minőségi tartalomnak van létjogosultsága, ez nem fog kimenni a divatból, de az én elképzeléseim szerint a jövőben a videós tartalmak fognak dominálni a szöveggel szemben.