Sok családban örök vita tárgya, hány fok legyen a szobában. Mi a kellemes? Mi az egészséges? Lehet-e, és ha igen, hogyan érdemes spórolni a fűtésszámlán? Hogyan tud ebben segíteni egy párásító? Hány fok legyen a szobában? Általános recept erre nem adható, csak irányelvek vannak. Mielőtt feljebb vagy lejjebb tekerné a termosztátot, gondolja végig az alábbiakat: melyik szobában meddig tartózkodik és milyen tevékenységet folytat? Azokban a helyiségekben, ahol nappal sokat tartózkodunk, ücsörgünk, télen is érdemes 20–23 Celsius-fokot tartani. Ha tartósan alacsony hőmérsékleten tartózkodunk, könnyebben megbetegszünk, de a szívnek sem tesz jót a tartós hideg. A meleg viszont bágyadttá tesz, és szintén utat nyit a fertőzéseknek: minél nagyobb a különbség a kinti és a benti hőmérséklet között, a váltás annál inkább megterheli a szervezetet. További érv a hűvösebb lakás mellett, hogy az egy fokkal hűvösebb lakás 5-6 százalékos megtakarítást jelent a fűtési energiából. A hálószobában, éjszaka viszont bőven elég a 18–20 °Celsius-fok, évszaktól függetlenül ezen a hőmérsékleten tudunk a legmélyebben aludni. A konyhaajtót, ha van, érdemes becsukni, bent pedig letekerni a fűtést: ha itt tartózkodunk, általában nem ücsörgünk, és a sütés, főzés amúgy is hőtermeléssel jár. A fürdőszobában, főleg, ha gyerekek is vannak, nyugodtan lehet 1-2 fokkal emelni a hőmérsékletet, akár egy elektromos hősugárzó segítségével is.
Van, aki 26 fokban is kapucnis pulóvert hord otthon, másokról ezen a hőmérsékleten már folyik a víz. Ebben a kérdésben számít az általános egészségi állapot, a kipihentség, a testalkat és a genetika is, de a megszokás is nagy szerepet játszik abban, hogy ki lesz fázós, és ki nem. Illetve a környezeti páratartalom is befolyásolja a hőérzetet – optimális páratartalom esetén ugyanazt a hőmérsékletet 1-2 Celsius-fokkal melegebbnek érezzük általában.
Hosszabb távon egy jó meleg pulóver sokkal olcsóbb, mint a földgáz, ezért fázósaknak sem ajánljuk a lakás túlfűtését. Érdemes lassan, fokról fokra csökkenteni a szoba hőmérsékletét, hogy legyen ideje a szervezetnek alkalmazkodni, de párásító segítségével is növelhető a hőérzet, hiszen optimális páratartalom mellett melegebbnek érezzük ugyanazt a hőmérsékletet. Az ideális tartományt elérve viszont érdemes elfogadni az egyéni különbségek létezését.
A meleg színekre festett (például piros, sárga, narancssárga, bézs) szobákat ténylegesen kicsivel melegebbnek érezzük, mint a hideg színűeket. A szőnyegek, függönyök, nem csak otthonosabbá teszik a lakást, de melegségérzetet is adnak.
femina.hu
A páratartalom is nagyon sokat számít: ha szeretne spórolni a fűtésszámlán: párásítson! A száraz levegő miatt jobban párolog a testünk, így hamarabb le is hűlünk. Egy ideális, 50 százalék körüli páratartalmú helyiséget melegebbnek érzünk, mint egy hasonló hőmérsékletű, de száraz levegőjű szobát. A fűtés szárítja a levegőt, ezért, hogy ne kerüljön ördögi körbe, a fűtéssel egy időben indítsa be párásító készülékét is!
A szabályozhatatlan hőmérsékletű, távfűtéses lakásokban élőknek legtöbbször télen-nyáron rövidnadrágszezon van. Ez nem túl egészséges, de ha már nem lehet szabályozni a hőmérsékletet, érdemes még nagyobb figyelmet szentelni a levegőminőséget meghatározó másik két tényezőnek. A fűtés miatt kiszáradó levegő miatt szinte minden ilyen lakásban alapfelszereltség kellene, hogy legyen a párásító, a tiszta, egészséges levegőről pedig egy légtisztító berendezés gondoskodhat. Van kettő az egyben megoldás is, például a légmosó.
Egy 20 Celius-fokos szobát melegebbnek érzünk, ha 50–70 százalék a páratartalom, mintha csak 20–30 százalék! Ráadásul a páratartalom egészséges szinten tartása nemcsak a hőérzet miatt fontos, hanem számos egészségügyi oka van, például megelőzhető vele a krupp, az állandó légúti betegségek, védhetőek a fa bútorok és még sorolhatnánk.
Nyitókép: femina.hu
