Egy jól felszerelt és rendszeresen feltöltött házipatika sokat segíthet abban, hogy a kisebb problémákra gyorsan reagálhassunk. Így például apróbb sérülések esetén jó, ha el tudjuk látni a sebet, különösen, ha gyerek van otthon, de egy enyhébb láz esetén is gyorsabb a házi ápolás, mint az éjszaka közepén orvosi ellátást keresni. A gyógyszerészek azonban figyelmeztetnek, oda kell figyelnünk arra, hogy mit tárolunk, hogyan és kinek a tanácsai alapján gyógykezeljük magunkat. Dragutin Rajevac, belgrádi gyógyszerész, a Szerbiai Magángyógyszerész-egyesületek Szövetségének elnöke rámutatott, mindenekelőtt csak azt használjuk, amivel tudunk bánni, illetve tudjuk, mire és hogyan kell használni. A legfontosabb, hogy olyan eszközöket tároljunk otthon, amikkel saját magunkon tudunk segíteni.
– Értelmetlen külön filozófiát csinálni az otthon tárolt gyógyszerekből és eszközökből, illetve nagy mennyiségű készleteket felhalmozni olyan dolgokból, amikkel nem tudunk bánni. Kontraproduktív lehet – mondta Dragutin Rajevac, a Szerbiai Magángyógyszerész-egyesületek Szövetségének elnöke.
A szomszéd gyógyszere nem biztos, hogy nekünk is megfelelő
Tegyük fel, egy nagyobb sérüléssel, amit össze kell ölteni, különösen, ha gyerekről van szó, semmiképpen sem szabad túl bátornak lennünk, minél hamarabb orvoshoz kell fordulnunk. De mindenképpen szükség van különböző nagyságú sebtapaszra, valamilyen fertőtlenítőszerre a sebtisztításhoz, mint például a povidone-jód oldat, vagy a felszíni sérülésekre valamilyen csíraölő hatású porra. Szükségünk van kötszerekre, de a mély, szúrt sebek esetén nem szabad otthon kísérleteznünk, orvoshoz kell fordulnunk, mert a szúrt seb, még ha nem is vérzik, nagyon gyakran rosszra adja magát. A szúrástól 24 órán belül meg kell kezdeni az antitetanusz-terápiát.
A gyógyszerek közül mit tartsunk otthon?
– A gyógyszerek esetében a páciensnek tudnia kell, hogy mit szed a napi terápiája során, legyen szó cukorbetegségről, reumáról, szív- és érrendszeri problémákról. Mi, gyógyszerészek, azt gondoljuk, hogy 15–30 napra elegendő tablettánál nem szabad többet felhalmozni. Van, aki egyszerre beszerez tíz doboz gyógyszert is, feleslegesen, még abban az esetben is, ha krónikus betegség gyógykezeléséről van szó, hiszen a szakorvos a rendszeres ellenőrzések során úgy ítélheti meg, hogy az adott terápia nem válja ki a várt hatást, így módosíthatja azt. Ilyenkor mit kezd a páciens a feleslegessé vált gyógyszerrel? Sokan megpróbálják visszaváltani azokat, de mi nem fogadhatjuk el, hiszen nem tudjuk, hogy a páciens hogyan tárolta azokat a gyógyszereket. Ha meleg helyen tartotta, vagy éppen a hűtőszekrényben, anélkül, hogy az megkövetelte volna az ilyen tárolási körülményeket, a gyógyszerek akár hatástalanná válhattak, így azok egy másik páciensnél gondot okoznának.
Téli időszakban, amikor gyakrabban előfordulhatnak megfázások, lázcsillapítót, köhögés elleni gyógyszereket tárolhatunk-e otthon? Illetve mi alapján válasszuk ki a megfelelő gyógyszereket?
– A házipatikában mindenképpen fontos, hogy legyen aspirin, vagy paracetamol. Jobb a paracetamol, mert kevesebb mellékhatása van. Éppen ez az első védelem, amikor gyereknél, vagy felnőttnél, mindegy, hidegrázás lép fel, vagy túlzottan melegünk van, lázcsillapítót kell innunk. Sajnos, alapvető hiba a pácienseinknél, hogy mindjárt antibiotikummal kezdik magukat kezelni, holott nem is tudjuk, hogy a hőemelkedést bakteriális fertőzés vagy vírus okozza. Miközben a fertőzéseket legtöbbször vírus okozza, a vírus pedig nem kezelhető antibiotikummal. Két-három nap után, ha nem javul az állapotunk, akkor orvoshoz kell fordulnunk. A vírusfertőzés gyakran annyira legyengíti a szervezetet, hogy bakteriális fertőzés is fellép, de az orvos kell, hogy elrendeljen egy vérvizsgálatot, ami alapján megkezdődhet a gyógykezelés, vagyis ő határozza meg, hogy mely gyógyszert, milyen dózisban és hány napig kell szednünk. Saját felelősségünkre soha ne igyunk antibiotikumot, mert baktériumból nagyon sokféle van, és nem is biztos, hogy a megfelelő terápiával kezdtük el gyógyítani magunkat.
Meg lehet érteni, hogy az öngyógyítás mellett döntenek az emberek, ugyanis sokszor várni kell a vizsgálatra, egyes egészségházakban 2-3 napot is várakozni kell, hogy kapjon a beteg időpontot a választott orvosánál. Ezt próbálják elkerülni.
Az enyhébb gyógykezelésbe tartozó gyógyszerekből jó, ha van otthon, így például a szopogatótabletták jól jönnek, ha kapar a torkunk. Két-három tabletta után akár ez a kellemetlen érzés el is múlhat. Itt van nagy szerepe a gyógyszerésznek. Ha a páciensnél felmerül egy probléma, akkor kérjen tanácsot a gyógyszerésztől. Ebben az őszi, téli időszakban a gyógyszerészeknek is több idejük van, hogy elbeszélgessenek a páciensekkel, és enyhébb tüneteknél akár megoldást is kínálhatnak egy-egy tünetre.
Az antibiotikumon kívül mely gyógyszereket ne szedjük saját felelősségre?
– Antibiotikumot semmiképpen, pedig ez a leggyakoribb jelenség. De nagyon gyakran megtörténik, hogy a vérnyomásos gondokkal küzdő páciensek egymásnak adnak tanácsot. Két páciensnél lehet ugyanaz a tünet, hiszen mindkettőnek fáj a feje, de lehet az egyiknek magas, a másiknak alacsony a vérnyomása, és ha egymás gyógyszeréből isznak, lehet, hogy csak elmélyítik a problémát. Soha nem szabad a szomszéd ajánlásai alapján gyógykezelnünk magunkat, kivéve, ha szakorvosról van szó.
Még a vény nélkül kapható készítményekről is kérjük ki a gyógyszerészek véleményét (Fotó: Gergely Árpád)
Külön nagy problémát jelentenek a nyugtatók, és nagyon nehéz megoldást találni rá. A mai időkben, amiben élünk, számtalan gonddal küszködünk. Több esetben is az orvosok nyugtatót írnak fel a páciensnek. Jó esetben ellenőrzött körülmények között történik, megfelelő gyógyszerrel a kezelés. Ám, gyakran ezeknél a gyógyszereknél is döntő lehet a szomszéd, a rokon ajánlása, az, hogy mit használ ő, amitől nyugodtan alszik. Ebbe az ördögi körbe nem szabad belépnünk, mert a szervezet egy idő után hozzászokik egy adott erősségű gyógyszerhez, így erősebbhez nyúlunk. De mi következik, amikor már a legerősebb sem segít? Csakis szakorvos rendelheti el, hogy mit és mennyit ihatunk meg ezekből a gyógyszerekből.
Mi a helyzet a táplálékkiegészítőkkel, károsak lehetnek azok is?
– Természetesen. A táplálékkiegészítők segíthetik a szervezetünk működését, de azt is kizárólag orvosi ajánlás alapján kell szednünk. Sokan a téli hónapokban elhatározzák, hogy milyen táplálékkiegészítőket fogyasztanak, de nem lehet azt sem felelőtlenül. Ehhez is vérkép kell, hogy az orvos lássa, milyen nyomelemekből, ásványi anyagokból, vitaminokból van hiány a szervezetben. Ha olyan elemeket, vitaminokat viszünk be, amiből van elég a szervezetben, jóformán mérgezzük magunkat. A C-vitaminból hihetetlenül nagy mennyiséget vásárolnak a pácienseink. Szerencsére a felesleg a vizelettel távozik a szervezetből, mégsem szabad azt túlzásba vinni. Napi 1000 milligramm C-vitaminnál többre még a téli időszakban sincs szükségünk.
Már említette, nem mindegy, hogyan tároljuk a gyógyszereinket. Mire kell odafigyelnünk?
– A szinte napi használatban levő gyógyszerek 90 százalékát szobahőmérsékleten kell tárolni, vagyis az 5 Celsius-foktól 30 fokig terjedő hőmérsékletet jól viselik. Semmiképpen sem legyenek könnyen hozzáférhetőek a gyerekek számára, ugyanis gyakran csak kíváncsiságból is kipróbálhatják azokat. Fontos az is, hogy száraz helyen, ne párás, nedves helyen tároljuk a gyógyszereinket, és arra sincs szükség, hogy a hűtőszekrényben tároljuk azokat, kivéve, ha a csomagoláson éppen ezt követeli meg a gyártó.
Nyitókép: Csak egyhavi mennyiséget vigyünk haza a gyógyszertárból (Fotó: Molnár Edvárd)
