A Szabadka melletti Noszán igen nehéz tájékozódni. Hogy valakit megtaláljunk, ahhoz vagy jó terepismeretre, vagy teljesen egyértelmű instrukciókra van szükségünk. Amikor Kis Torma Andrással megbeszéltük az interjúnk időpontját, megkérdeztük tőle, hogy hogyan juthatunk el hozzájuk. Beszélgetőpartnerünk készségesen leírta, hogyan találhatjuk meg őket… „addig jöjjenek, míg a harmadik kanyarnál nem találnak hat nagy fóliát. Azok a mieink. Ott jönnek még 100 métert, egyenesen a köves útonˮ. Az instrukciókat követve el is jutottunk a fóliasátrakig, és nem sokkal később újabb megszámlálhatatlannak tűnő, kisebb-nagyobb sátorra bukkantunk, amelyek némelyikéből saláta kandikált ki, formálódó fejét a december végi napsütés felé nyújtogatva.
Kis Torma András (Fotó: Molnár Edvárd felvétele)
A noszai Kis Torma András családja hosszú éveken keresztül gyümölcstermesztéssel foglalkozott, de amikor látták, hogy ez nem egy kifizetődő tevékenység, a konyhakerti növények felé fordultak.
– Hosszú éveken keresztül almát, sárgabarackot és őszibarackot termesztettünk. Nem túl nagy területen gazdálkodtunk, és amikor azt láttuk, hogy kezd átalakulni a termelés, és csakúgy, mint a gabonaféléket, a gyümölcsöt is nagyban kell termeszteni, úgy döntöttünk, hogy konyhakertészettel is megpróbálkozunk. Paradicsommal, paprikával, uborkával és krumplival kezdtünk el foglalkozni, és azt vettük észre a piacokon, hogy ezekre szinte nagyobb a kereslet, mint a gyümölcsre.
Az erősebb fagyok esetében fátyolfóliát húznak a sátrakra, a jelenlegi időjárás viszont kedvez a zöldségeknek (Fotó: Molnár Edvárd felvétele)
„6-7 évvel ezelőtt beláttuk, hogy a gyümölcstermesztés nem kifizetődő, és felhoztam a családnak, hogy miért nem próbálunk meg zöldségféléket fóliában, zárt rendszerben termelni, és nem csak szabadföldi ültetést alkalmazni, mivel így nem lennénk kitéve az időjárási viszonyoknak.”
Az előző évi profitot több alkalommal új fóliasátrakba fektettük, amit télen elkészítettünk és tavasszal már növényeket ültettünk beléjük. Évente egy-két fóliasátrat állítottunk, majd pályáztunk a tartománynál és a Prosperitati Alapítványnál is, és ebből a két támogatásból hat nagy fóliasátrat állítottunk fel, amelyek fél hold területet fednek le. Jelenleg összesen egy hold teljesen zárt rendszerrel rendelkezünk, ami egyedülálló a környéken – fogalmazott Kiss Torma András.
A szellőztetés a téli hónapokban is elengedhetetlen (Fotó: Molnár Edvárd felvétele)
Beszélgetőpartnerünk elmondta, hogy ha az ember odafigyel, egy évben ugyanazon területről akár három termést is be tud gyűjteni. Viszont sok kézimunkát igénylő termelési módról van szó.
– A zöldségfélék termesztése sok kézimunkát igényel. Visszatérő munkásaink vannak, akik már több éve nálunk dolgoznak, és ma már szinte mindent rájuk tudunk bízni. Nem sok mindent tudunk gépesíteni, egyedül a nejlontakarást és a csöpögtetőrendszer csöveit tudjuk géppel lefektetni. A locsolást a paradicsomnál és a paprikánál a nejlon alá húzott csövekkel oldjuk meg, és a tápanyag-utánpótlást is ezen keresztül végezzük. Homokon termelünk és nagyfokú a tápanyagok talajból való kimosódása, sűrűbben kell locsolni, és az egész vegetáció alatt több tápanyagot kell adnunk a növényeknek – mondta a termelő.
A fóliasátraknak sohasem szabad üresen állniuk. A téli hónapokat is igyekeznek kihasználni, és jelenleg saláta és karalábé növekszik a nejlonok alatt.
– Késő ősszel, télire általában salátát szoktunk berakni a sátrakba. Vannak olyan fajták, amelyek nem fagynak ki, és ma már a klíma is olyan, hogy nem kell fűteni, és ilyen árak mellett nem is éri meg. A salátának elfogadható ára van, de még így sem adná vissza a fűtés árát. Újév után, január 15–20-a körül kezdjük elültetni a magokat, amelyek a tavaszi vetéskultúrát adják, a paradicsomot, paprikát, uborkát, karalábét. Május elseje körül szedjük fel az utolsó túra salátát, és ugyan előtte is palántálunk ki a fóliákba paprikát, paradicsomot, de a legtöbbet csak ezután. Majd egész nyáron ezekkel foglalkozunk. Tavaly karalábéval is próbálkoztunk, és az is elég jól sikerült. A paradicsom és paprika szedését őszig, a fagyokig el tudjuk húzni – mesélte Kis Torma András.
A saláták jól érzik magukat az enyhe téli időjárásban (Fotó: Molnár Edvárd felvétele)
Beszélgetőpartnerünk kertészetében a palántákat is maguk nevelik. Első osztályú F1-es hibrid magokkal dolgoznak, és minden évben ugyanonnan veszik a szaporítóanyagokat. Elsősorban hazai forgalmazóktól vásárolnak, viszont vannak olyan fajták, amelyek nálunk nincsenek, mivel országunk nem része az Európai Uniónak, így ezeket legközelebb Magyarországról tudják beszerezni. A magok elültetése, mint már utaltunk rá, január második felében kezdődik. A paprika érzékenyebb a hőmérsékletre, ezért a palántákat dupla fólia alatt és árammal működő melegítőszőnyegen nevelik. A növények március végéig melegítőszőnyegen vannak, és amennyiben ezt követően is hideg idő köszönt be, fátyolfóliát is terítenek rá, és négyszeres takarást alkalmaznak. Ezzel erős, edzett palántákat kapnak, amelyek azután rövid időn belül növekedésnek indulnak.
Jelenleg a családi vállalkozásban a saláta szedése folyik.
– Az ünnepek előtt, között és után is a salátaszedés a fő teendőnk. Jelenleg négy fóliát tudunk vágni, emellett van két újabb palántálás, aminek még nőnie kell. A december 20-a körül tapasztalt hidegben a saláta nem úgy nőtt, ahogy vártuk, viszont az ezt követő jó idő hatására a növények szemlátomást nőnek. Ilyenkor is kell nekik vizet és tápanyagot adni, emellett fontos a szellőztetésre is figyelni. Ha hidegebbek az éjszakák, ráfagyhat a víz a fóliára, és ha ez nap közben megolvad, elkezd csöpögni. Ilyen esetekben azonnal nyitni kell az ajtókat, hogy a sátor minél előbb átszellőzzön. A túl nedves, párás körülmények kedveznek bizonyos megbetegedéseknek, megjelenhet a tőrothadás, a peronoszpóra, szürkerothadás. Próbálunk a vegyszermentes termelés felé közelíteni, ha csak nem muszáj, nem használunk vegyszereket. Inkább biokészítményekkel próbáljuk megelőzni a bajt. Télen amennyiben –8/–10 fokra lecsökken a hőmérséklet, fátyolfóliát szoktunk rá húzni. Télen emellett arra is oda kell figyelni, hogy a csövekben ne legyen víz, mert könnyen szét tudnak fagyni – fogalmazott a termelő.
Télen a saláta iránti kereslet a káposzta árától is függ (Fotó: Molnár Edvárd felvétele)
A salátát piacokon, illetve viszonteladók révén értékesítik, ugyanakkor beszélgetőpartnerünk a keresletben mutatkozó érdekes jelenségre is felhívta a figyelmünket.
– A salátának elég jó ára van, és kereslet is van rá. A kereslet nem olyan jó, mint más években, de most a káposzta is olcsóbb, és évek alatt megfigyeltük, hogy ha a káposzta drágább, jobban keresik a salátát. A termést a piacokon és háznál adjuk el, valamint vannak állandó viszonteladóink, akik a szabadkai nagybani piacon árusítanak, és nekik nagyobb mennyiséget tudunk értékesíteni. Ők napi szinten bent vannak a nagybani piacon, ezt mi nem tudjuk megtenni, emellett már kialakult vásárlói körük van, ráadásul többféle zöldség megtalálható a kínálatukban. A piacozást családtagjaink végzik. Topolyára és Csantavérre járunk piacozni már 15–20 éve, és állandó vásárlóink vannak – mondta Kis Torma András.
Nyitókép: A családi kertészetben egy holdnyi területet borítanak fóliasátrak (Fotó: Molnár Edvárd felvétele)
