2024. november 22., péntek

Építőjáték, állatfigura és szivárvány fából

Az adai Artemo cég többféle, nyílt végű és alakos fajátékot készít, nem csak kisgyermekeknek

Polyák Dániel asztalos két éve alakította meg Adán a fajátékokat készítő Artemo kisvállalkozást, amelyben több fajta, festett és natúr színű, nyílt végű fajátékot, valamint huszon-egynéhány manó és állatfigurát gyárt feleségével, Polyák Szollár Annával. A családi vállalkozás biztonságos, természetes anyagból készült és gyermekbarát fajátékokat gyárt, amelyek különféle készségeket fejlesztenek a gyerekeknél már egészen kis kortól. A fajátékokat megrendelésre készítik és az Artemo Facebook-oldalán keresztül interneten értékesítik. 

– Fajátékokat készítünk. Az alapötletünk az volt, hogy nyílt végű játékokat készítsünk, ami annyit jelenti, hogy nincs behatárolva, hogy azzal a játékkal mit lehet játszani, hanem mindez a gyerek fantáziájára van bízva. Ezek általában építőjátékok, de aztán úgy adódott, hogy egy másik játéktípusból is hiány van a piacon. Ezek az állat és manó fafigurák, amelynek nagyon kelendőek, és ezekkel is kibővítettük a kínálatunkat – mesélte Polyák Dániel.

– A nyílt végű játékok közül a legegyszerűbb termékünk az építőkocka. Ez valamilyen hasáb formájú játék, ami azért nyílt végű, mert az építőkockából nemcsak egy valamit lehet megépíteni, hanem a gyermek képzelőerejére van bízva, hogy abból várat, ágyat, autót vagy éppen utat készít. A másik ilyen típusú játékunk a szivárványépítő, ami van színesben és natúrban is. Ebből is sok mindent lehet építeni három dimenzióban, vagyis fölfelé építkezve a térben, vagy két dimenzióban, lent a földön. A szivárványépítőből lehet alakot kirakni, de golyópályát is. Továbbá van egy sziklaépítő nevezetű fajátékunk, ami a japán tumi ishi játékból ered. Ez egyfajta fakocka, amelynek az összes sarka le van csiszolva kerekded formára, és egymásra rakva lehet építkezni belőle. A fafigurákból huszon-egynéhány fajta van. Köztük házi és erdei állatok, valamint újabban dinók. Aztán vannak még a manók, amelyeket a feleségem készít. Ezek is faalapú bábuk, amik gyapjúfilccel vannak felöltöztetve. A bábuknak nincs arckifejezésük, hanem csak két szemük van. Ez nyitottságot jelent a gyereknek, mert ők beleképzelhetik, hogy a kismanó szomorú vagy vidám, vagy éppen apuka, anyuka vagy kisgyermek – hallottuk Polyák Dánieltől. 

A fajátékok a családi ház melletti asztalosműhelyben készülnek, mivel elkészítésük gépi és kézi munkát is igényel, tudtuk meg Polyák Dánieltől. Elmondta, hogy 2020-ban, amikor megalapították a céget, akkor a Prosperitati Alapítvány kiírt egy start up pályázatot, amire jelentkeztek és megnyerték. Ezen a pályázaton keresztül a meglévő gépek mellé az alapítvány támogatásával beszereztek még két berendezést, egy lapszabász gépet és egy központi porelszívót. Így a műhelyben már csak apróbb, kisgépekre lenne szükség, amelyeknek a beszerzése folyamatban van, hogy meggyorsítsák a munkát. 

– A fajátékokat én készítem el különféle faanyagból. A fafigurákat és a festett szivárványépítőt hársfából készítem, de van diófa szivárványépítőnk is. Az építőkockát hatféle fából állítom elő, mégpedig dió, kőris, juhar, bükk, cseresznye és körte. Azért használunk sokféle faanyagot, mert mindig arra törekszünk, hogy minél természetesebb legyen a termék, valamint ne kelljen befesteni. A különböző fafajtáknak ugyanis más és más az alapszíne, ezért választottunk több félét, hogy több színű legyen a játék – magyarázta Polyák Dániel.

– A játékok elkészítése kézi és gépi munkát is igényel. Amikor megveszem a fát, az csak egy deszka, amit gyalulni és vastagolni kell, majd nagyobb méretre leszabni. Aztán azt kivágni, csiszolni és utána festeni. Sok munka van vele. A két év alatt már elég jól belejöttünk. Már rutinosan jár a kezünk és gyorsabbak vagyunk, mint az elején. A feleségemmel együtt csináljuk, ő készíti a manókat és a horgolt kiegészítőket, valamint festi az állatokat. Én készítek mindenféle famunkát, a szivárványokat festem és olajozom. A tartósítás miatt ugyanis olajjal kenem be a játékokat. Az általunk használt festékek és olajok mind izzadtság- és nyálállók, a gyerekek biztonsága érdekében. Száradás után nem marad semmilyen káros anyag a játékokban, amiket ha véletlenül szájába is vesz a gyermek, akkor sem lesz semmi baja. Nagyon sok utánajárásba telt, körülbelül fél évig tartott, mire megtaláltuk azt a gyártót, amelynek a termékeit használjuk. Sajnos, nálunk nem lehet beszerezni, hanem Magyarországról hozzuk be, ami egy kicsit nehézkesen megy. Mindig nagyon előre kell tervezni, hogy miből és mennyi kell, illetve ezek a termékek nem is olcsók. A fajátékaink biztonságosak a gyerekek számára, erre mindig nagyon odafigyelünk. Tényleg úgy válogatjuk vagy készítjük el, hogy szinte esélytelen legyen, hogy eltörjön vagy faszilánk leforgácsolódjon belőle. Amikor állatfigurát vágok ki a fából, akkor figyelek arra, hogyan álljon a fa száliránya, hogy ne törjön el. Bár még nem kaptunk soha semmilyen reklamációt, hogy valami eltört volna. Egyébként a szivárványokat, amelyek ívből vannak, azokat néha úgy tesztelem, hogy a legnagyobb ívre ráállok, és nem szokott összetörni még alattam sem – hangsúlyozta az asztalos.

A fajáték-készítés ötlete egyébként a magyartanárként dolgozó Polyák Szollár Annától származott. Polyák Dániel, akit egyébként sokkal többen ismernek népzeneoktatóként és zenészként, mint asztalosként vagy fajáték-készítőként, elmondta, hogy felesége ötlete és kérése volt a játékkészítés a lányuk számára. Majd a próbálkozásból végül fajátékkészítő vállalkozás lett.

– A kislányunk másfél éves volt, amikor belekezdtünk a fajáték készítésébe. A feleségemnek megtetszettek ezek a játékok, mivel én asztalos vagyok, megkért, hogy készítsek fajátékokat a lányunknak. A szivárványépítőt csináltam meg először, és láttuk, hogy ez nem is annyira bonyolult. Persze sok utánajárást igényelt, hogy milyen fa a megfelelő és hogyan kell elkészíteni. Aztán gondoltunk egyet, hogy miért nem foglalkozunk fajátékok készítésével, mert akkor még nem foglalkozott vele senki Vajdaságban. Most már egyre többen vannak, bár ilyen típusú játékokkal nem igazán foglalkoznak. Más típusú játékokat készítenek, de mi ennek csak örülünk. A fajáték nálunk egyébként még csak most kezd népszerűvé válni, viszont Magyarországon és Európában nagy reneszánszát éli. Mi nem azt valljuk, hogy csak ilyen játék kell, hogy legyen a gyerekszobában. A lányunknak is sokféle játéka van, de ilyen is kell, mert a természetességéből adódóan van illata, tapintása, természetes színe. Ez mind fontos a gyermek fejlődésében, mert ezek a játékok mindenféle készséget fejlesztenek, az egyensúlyérzéket, a térbeli látást, a képzelőerőt, a logikai és a kombinációs készségeket. Műanyagokból nem készítenek ilyen nyílt végű játékokat, kivéve az építőkockákat. Nem állítjuk azt, hogy ezek a fajátékok jobbak, mint a többi játék, csak mások, természetesebbek. Azt vettük észre, hogy ezzel szívesebben játszanak a gyerekek. Melegebb tapintása van, a csiszolástól függ a felület simasága, a festéstől, hogy mennyire élénk a színük. Ezeket a játékokat egyéves kortól halálig ajánljuk, mert a szülők is nagyon sokat játszanak vele, főleg a szivárványépítőkkel. Megveszik az egyéves csemetének azt a játékot, amit mi 2,5–3 éves kortól ajánlunk, majd utána ők játszanak vele otthon. Tényleg el lehet mélyedni benne, mert olyan dolgokat lehet belőle építeni, hogyha az ember ráérez a lényegére, egyszerűen nem tud ellenállni neki. Sokan úgy is vásárolják, hogy először ők játszanak vele, aztán amikor a gyerek eléri a megfelelő szellemi szintet, akkor odaadják neki – mondta Polyák Dániel. 

A kisvállalkozás egyelőre interneten értékesíti a játékokat. Az Artemo cég Facebook-oldalán minden hónap elején kiírnak egy megrendelési ciklust, ami három-négy napig tart nyitva, mert ennyi idő alatt annyi megrendelést kapnak, amit egy hónap alatt el tudnak készíteni. Polyák Dániel megjegyezte, hogy annyi rendelésük van, hogy egyelőre raktárra még nem tudnak gyártani.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás