A Bácsi vár a Délvidék (mai Vajdaság) legnagyobb jelentőségű középkori várromja, amelyet 1948-ban nyilvánítottak műemlékké, majd 1990-ben kiemelt jelentőségű műemlékké. A péterváradi székhelyű Tartományi Műemlékvédelmi Intézet fennhatósága alá tartozik, melynek munkatársai az elmúlt évek során ásatási és állagmegóvási munkálatokat végeztek rajta. Júniusban nemcsak Vajdaság, hanem egész Szerbia kitüntetettnek érezte magát, amikor a Bácsi vár konzerválási projektuma elnyerte az Europa Nostra-díjat, a műemlék-helyreállításokért járó, egyik legrangosabb európai elismerését.
A díj jutalom a sikeres projektumért, amelyben az edukáció, a kutatás, az odaadás és a konzerválás ötvöződött. A 14. századi Bácsi vár állagmegóvási projektumát a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet tervezte és kivitelezte, ebben a nagy vállalkozásban partnerei voltak többek között a Vekovi Bača Kulturális-történelmi Örökségi Alap, valamint az újvidéki Technológiai Kar és a Vajdasági Múzeum. A szakemberek nemcsak szakmunkák publikálásával, hanem műhelymunkák szervezésével mutatták meg, 12 évig min dolgoztak.
– Az Északnyugat-Vajdaságban található történelmi nevezetességű Bács és környéke értékes történelmi öröksége az ember nyolcezer éves jelenlétéről és a természettel való közelségéről tanúskodik – magyarázta dr. Slavica Vujović, a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet munkatársa, építészmérnök-konzervátor, a projektum vezetője a Bácsi várnál tett látogatásunk alkalmával.
(fotók: Bozsoki Valéria)*
A péterváradi Tartományi Műemlékvédő Intézet 2003-ban kezdett az értékes torony állagmegóvásához. A 2006-ban született meg a Vekovi Bača nevű holisztikus projektum. A vezetője kiemelte, hogy amíg dolgoztak a kutatók és a konzervátorok, a helybeli munkatársak és szakmabeliek a műemlék kulturális-történelmi-archeológiai értékének széleskörű népszerűsítésén fáradoztak. Az állagmegóvási munkálatok után a torony öt emelete a modern idők követelményeinek megfelelően használhatóvá vált. A terrakotta-műanyag, amelyet a korai reneszánsz hatására alakítottak ki, nemcsak ritka Európában, hanem igen mutatós.
Slavica Vujovićtól megtudtuk: a vár északi és keleti részének teljes kutatása és a romok konzerválási munkálatainak köszönhetően váltak a vár falai és a főtorony a kapuval a föld fölött láthatóvá. Tekintettel arra, hogy a valamikori oszlopfők és tornyok több mint 60%-a a századok során visszafordíthatatlanul tönkrement, csak a romok konzerválására és óvatos restaurálására kerülhetett sor.
– A szakemberek kutatták a tégla, a habarcs és a kő összetételét és a tönkre menés okait. E kutatásaikat beépítették a HEROMAT nevű európai projektumba, amely a kulturális hagyaték megvédésére fókuszál, és amelynek eredményeként sikerült előállítani új állagmegóvó anyagokat: A munka során a Technológiai Karon dr. Jonau Ranogajec vezetésével megalakult a laboratórium a kulturális örökség anyagának kivizsgálására, amely egyedülálló Szerbiában. Eme anyagkivizsgáló laboratórium szakemberei az edukatív missziójukat az állagmegóvás terén végzett tudományos kutatásaikkal párosították.
A vár, amelynek dekoratív megvilágítása és a video-ellenőrzése a Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósult meg, alkalmassá vált különböző rendezvények lebonyolítására, különösképpen pedig az európai kulturális örökség napjának megünneplésére, amelyre a bácsi községben 2003 óta sor kerül. A várban műhelymunkákat szerveznek, elsősorban a helybeli Vuk Karadžić Általános Iskola tanulói részére, akikből remélik, hogy kulturális hagyaték-őrzőket, muzeológusokat nevelnek.
A projektum eredményeként 2006 óta tevékeny a Vekovi Bača nevű alapítvány, valamint megalakult az Edukatív Központ az Alsóvárosban. 2010 óta a Bácsi várban szervezik meg az Építészek Nyári Iskoláját, amely Szerbia és a régió konzervátorainak új nemzedékét képezi ki.
A sikeres, díjazott projektum számos nemzetközi együttműködést eredményezett, továbbá lehetővé tette más értékes műemlékek felújítását Bács környékén. Folyamatban van a 12. századbeli ferences rendház és a 15. századbeli bodonyi (bođani) ortodox kolostor konzerválása, és egyik következő projektumként pedig sor kerül a hammam, azaz a törökfürdő felújítására is.
Bácsot és környékét az emberek egységes, egyedülálló, rendkívüli kulturális helyként élik meg. A feledésbe merülés hosszú időszaka után a Bácsi vár kezdi megszokni a gyermekáradatot, érkeznek más látogatók is, akiket nemcsak a múltra emlékezés vonz ide, hanem az a felismerés is, hogy ez a kulturális hagyaték igazi európai és világörökség.
A projektum vezetője elkalauzolt bennünket a bácsi ferences rendházba is, ahol 2016 óta folynak a felújítási munkálatok.
– A rendház főbejáratát úgy alakítjuk, hogy kifejezésre jusson a román kori díszes kapu. Az egyéni és csoportos látogatók részére külön bejárat lesz a rendház épületének hátsó részén, így nem fogják háborgatni a kis szerzetesközösség életét. Egyébként az eddigi munkálatokkal, hiszem, hogy a rendházban az életkörülményeket száz évvel jobbítottuk meg – mondta örömmel.
Megtekintettük a „zenei szobát”, ahol a kórus tarja a próbáit, valamint a rendház többi helyiségeit az egykori mintára felújított, szép ajtókkal. Megtudtuk, hogy sok-sok munkával sikerült kialakítani a teljesen új infrastruktúrát. A rendház modern a vízvezeték- és villanyhálózatot kapott, és meg van óvva a tűzveszélytől és a betörőktől. A szobák, irodák padlófűtésesek, az igényektől függően szellőztethetők, hűthetők, melegíthetők, és megfelelő illemhelyet használhatnak a rokkantak…
Láttuk a rengeteg felszerelést, amely biztosítja a szellőztetést, az optimális hőmérsékletet, nedvességet a kiállítási tárgyak számára. A szakember elkalauzolt bennünket a rendháznak abban a szárnyában, ahol a múzeumi, néprajzi, képzőművészeti… tárgyakat állítják ki. Megmutatta a barokk faliórát, amely tisztítás után ismét a rendház homlokzatára kerül.
– 2011. február 9-én a rendház folyosójának harminc centis fala alatt különösen értékes 13. századi hagyatékra, a Keresztre feszített Krisztus freskótöredékre leltünk. Amikor a női toalettek kialakításához a szakemberek rétegeket fejtettek le, alatta egy pincére bukkantak, 18. századbeli kerámiatárgyakkal.
Nebojša Stanojev, a Vajdasági Múzeum régésze az, aki 2003 óta folyamatos kutatásokat végzett nemcsak a Bácsi várban, hanem a ferences rendházban és a külső falakon kívül is.
– Az ásatások során egy 13–18. századi kápolnára/templomra leltünk. Óvatosan tanulmányozzuk. Eddig ugyanis nem tudtunk róla. A közvetlenül a törökök jövetele előtti és utáni időszak archeológiai szempontból teljesen ismeretlen számunkra. Bács valójában a török időszak központja volt. A templom mecset volt, a várat nem használták.
A régész és csapata folyamatosan, ám óvatosan dolgozik a temető és a kripták feltárásán. Egyes csontvázak például, amelyeket találtak, hajadonoké. A férjhez menésre készülő lányokat diadémmal temették el, és ez az ékszerű fejdísz, abroncsszerű korona olyan sokáig „ékesítette” őket, hogy a koponyájukon kémiai nyomot hagyott.
Slavica Vujović megmutatta a ferences rendház ebédlőjében Az utolsó vacsora c. képet. Elmondta, a kutatások során kiderült, a 18. századi Paulus Antonius Senser eszéki festő korai műve, amelynek állagát sikeresen megóvták. Érdekességként említi, hogy a témát ugyanabban az esztendőben Krisztofor Zsefarovics, a Dojranban, az Oszmán Birodalomban, a mai Macedónia területén született festő megfestette a Bács környéki bodonyi kolostor részére. Slavica Vujović valószínűnek tartja, hogy az említett két festő személyesen találkozott. A ferences rendház ebédlőjét ezzel az értékes Senser-falfestménnyel a tervek szerint edukatív központtá fogják alakítani.
