A Szerb Matica Könyvtára nyilvános működésének 185 éve

Nemrég hagyta el a nyomdát Dušica Grbić, Gordana Đilas és Aleksandra Drapšin szerzők A Szerb Matica Könyvtára című műve*, amely a neves kultúrintézmény nyilvános működésének 185. évfordulója alkalmából jelent meg. A kiadvány fő- és felelős szerkesztője Selimir Radulović könyvtárigazgató, szakmunkatársai pedig Novka Šokica Šuvaković, Vesna Ukropina, Miroslav Aleksić és Pavle Živković. A könyv a bibliotéka történetéről, működéséről és technológiai korszerűsítéséről ad áttekintést, szemléltető mellékletek, gazdag fényképanyag kíséretében. A publikáció előkészítése folyamán a szerzők több forrásmunkát is felhasználtak, így a könyvtár archívumának adatait feldolgozó Adalékok a Szerb Matica Könyvtárának történetéhez: 1830–1944 című négykötetes művet, amely 1965 és 1969 között jelent meg, majd a könyvtár gyűjteményeiről szóló korábbi könyvek közül az Útmutatót a könyvtár használatához, illetve azokat a Matica könyvtáráról szóló szakmai cikkeket, amelyek gazdag adatforrásul szolgálhattak e munka megvalósítása során.

A Szerb Matica Könyvtáráról szóló könyv két nagy részre tagolódik, az elsőben a bevezető megjegyzések mellet a rövid összefoglalást olvashatunk a könyvtár történetéről, a másodikban pedig a kultúrintézmény működésének főbb mozzanataiba, valamint szerkezeti felépítésébe engednek bepillantást a szerzők. Ennek megfelelően a második rész több alfejezetre oszlik, amelyek mindegyike külön-külön tájékoztat az egyes osztályok munkájáról.

A bevezető fejezetben a szerzők kiemelik, hogy a Matica srpska Könyvtára, a legrégibb országos jelentőségű szerb könyvtár, a szerbek első nyilvános tudományos könyvtára, amely 1826-ban jött létre Pesten, a Matica srpska irodalmi, tudós és közművelődési társaság megalakításával egyidőben. A nagyközönség számára 1838. augusztus 26-án nyílt meg a Tökölyánumban, abban a korszerű és tekintélyes diákotthonban, amelyet Tököly Popovics Száva (Sava Popović Tekelija, 1761–1842), az első szerb jogtudor, a Matica srpska első elnöke és a szerb nép nagy jótevője alapított és működtetett a tehetséges szerb diákok támogatása érdekében.  A Szerb Matica és könyvtára pesti tevékenységének időszaka az Újvidékre telepítéssel zárult. Az átköltözés 1864. április 28-án kezdődött, amikor a Matica srpska utolsó ülését tartotta Pesten, majd ezt követően 61 ládába csomagolták az intézmény holmiját és könyveit, és ezeket átadták Jovan Forovićnak, a Napredak nevű gőzhajó tulajdonosának, hogy az intézet ingóságait a korabeli szerb Athénbe, Újvidékre szállítsa át. A Könyvtár a Szerb Matica részeként működött 1958-ig, majd miután ebben az évben jogilag elkülönült az anyaintézményétől, önállóan folytatta, folytatja küldetését.

A Szerb Matica Könyvtára Igazgatóságának 2015. december 29-én megtartott ülésén hozták meg azt a döntést, amellyel április 28-át a Szerb Matica Könyvtárának napjává nyilvánították, így emlékezve meg a nagy múltú intézmény 1864. április 28-i Pestről Újvidékre költöztetésének évfordulójáról. Ezt a napot 2016 óta ünneplik rendszeresen.

A Könyvtár történetének bemutatása a Szerb Matica 1826. évi magalapításával kezdődik. Alapítóinak, Jovan Hadžićnak (írói nevén Miloš Svetićnek) és hat társának alapvető célja a szerb könyvek és a Letopis Matice srpske című folyóirat – amelyet előbb Serbskij ljetopisi, majd Serbske ljetopisi néven jelentettek meg – kiadásának megsegítése és terjesztése volt. A Letopis a mai napig is rendszeresen megjelenő folyóirat, s folytonosságát tekintve valószínűleg a legrégebben megjelenő folyóirat a világon. A Matica könyvtári tevékenységéről szóló legkorábbi feljegyzés 1830-ból ered, amely az intézmény okiratértékű jegyzőkönyveiből maradt ránk. Alapfeladatának teljesítése, azaz a Serbskij ljetopisi és a saját kiadványainak terjesztése érdekében megküldte kora ismertebb könyvtárainak, elsőként a pesti Nemzeti Múzeum Könyvtárának (az Országos Széchényi Könyvtár elődjének) a Letopis első húsz számát és saját irodalmi kiadványainak öt kötetét, köztük Milovan Vidaković művét, aki a szerb polgári olvasóközönség körében szentimentális regényeivel szerzett hírnevet és Jovan Sterija Popović két alkotását, aki a későbbiekben válik majd a szerb vígjátékírás klasszikusává. Ugyancsak 1830-ban a Matica külkapcsolatot alakított ki a bécsi Császári Könyvtárral, a Prágai Nemzeti Könyvtárral és a szentpétervári Cári Tudományos Akadémiával. Ezeknek a könyvtáraknak szintúgy elküldte a Letopis húsz-húsz számát és öt-öt saját kiadványát.

A továbbiakban a Szerb Matica XIX. századi történetének minden fontos mozzanatára kitérnek a szerzők, így az első könyvadományok fontosságára is, amelyeknek köszönhetően a könyvtár állománya gyorsan gyarapodott. A Szerb Matica az első ajándék könyvcsomagot Atanasije Stojkovićtól kapta 1832-ben, de az első igazán nagy magánkönyvtárak Platon Atanacković, újvidéki pravoszláv püspök és Sava Tekelija Popović, gazdag aradi földesúr és mecénás, a Matica első elnöke révén kerültek a birtokába. A korabeli könyvajándékozók sorába tartoztak még: Vuk Karadžić, a szerb kultúra kiemelkedő alakja és jeles nyelvújító, II. Petar Petrović Njegoš, montenegrói költőfejedelem, a híres Petőfi- és Arany-fordító, Jovan Jovanović Zmaj, Teodor Pavlović, a Letopis szerkesztője és sokan mások. A Szerb Matica könyvtárának munkájához, valamint szellemi hatáskörének kiszélesítéséhez a XIX. század végén és a XX. század elején jelentősen hozzájárult Jovan Subotić (1817–1886), Jovan Đorđević (1826–1900) és Jovan Radonić (1873–1956).

Jovan Subotić író, a Letopis 1842 és 1847 közötti szerkesztője, szakmailag elsőként szervezte meg a Szerb Matica könyvtárának a működését.

Jovan Đorđević, aki 1857 és 1859 között volt a Matica srpska titkára, elsőként javasolt olyan átfogó intézkedéseket, amelyekkel nemzeti könyvtári státust biztosított volna az intézménynek. Síkraszállt azért, hogy minden szerb könyvet és időszaki kiadványt, illetve minden szláv nyelvű publikációt, továbbá valamennyi, a szerbséggel kapcsolatos sajtóterméket szerezzenek meg és vegyenek nyilvántartásba.

Jovan Radonić történész 1899 és 1905 között volt a Matica könyvtárosa. Alapszabályba iktatta a tervszerű gyarapítás elveit, az állományvédelemről, a könyvtár használatáról szóló cikkelyeket, meghatározta a katalogizálás szabályait.

A Matica mindkét világháború alatt zárva tartotta kapuit, s ennek köszönhetően állománya megőrződött az utókor számára. A második világháború után a Szerb Matica könyvtára tovább folytatta közszolgálati és tudományos működését. 1948-ban Vajdaság központi könyvtárává nyilvánították, s ekkortól jogosult a szerbiai kötelespéldányok állományba vételére. 1965-tól kezdődően nemzeti könyvtári státusszal ruházták fel, s ettől kezdődően kötelespéldányt kapott az egész ország területéről egészen Jugoszlávia széteséséig. 1954 óta helytörténeti gyűjteményét is tervszerűen gazdagítja. A könyvtárakról és a könyvtári tevékenységről szóló törvény értelmében 1976-tól Vajdaság központi könyvtáraként a tartomány könyvtári tájékoztatórendszerének irányítója. Az 1960-tól működő Újvidéki Egyetem egyetemi könyvtári funkcióit is ellátta.

A 80-as évek végéig a könyvtár az állományában levő kiadványok bibliográfiai adatait katalóguscédulákon tette elérhetővé az olvasók számára, de 1989-ben a hagyományos cédulakatalógusokat lezárták és a munkafolyamatokat gépesítették. A Matica srpska Könyvtára sikeresen kapcsolja össze gazdag hagyományait a modern információs kor követelményeivel és szükségleteivel. A könyvtári munkafolyamatok teljes automatizálásával eleget tett minden korszerű elvárásnak, hogy küldetését sikeresen végezhesse. Amikor 2003-ban létrejött a könyvtárak közötti kölcsönös (osztott) katalogizálás, a Matica srpska Könyvtára elektronikus katalógusa a Szerbiai Virtuális Könyvtár alap- és többségi részévé vált. 2008-ban már egymillió bejegyzés szerepelt az elektronikus katalógusában, ma pedig hazánk legnagyobb elektronikus katalógusbázisát tudhatja magáénak, amely több mint 1.600.000 könyvtári egységet számlál. 2008-ban megkezdődött a könyvkölcsönzés automatizálása, 2012-től pedig lehetővé vált a kiadványok elektronikus megrendelése is.

A Szerb Matica Könyvtárának kiemelkedően fontos részlege az 1985-ös alapítású Referensközpont, amelynek működése révén a tartományi központi könyvtár érdemben bekapcsolódott a tudományos információk nemzetközi áramlatába és megosztásába. A Referensközpont a világ 150 országa szakosított intézményeinek egyikeként a nemzetközi agrártudományi adatbázis, az AGRIS kiépítésében is részt vesz.

2011. szeptember 20-án a Szerb Matica Könyvtárában megkezdődött az állományban levő publikációk digitalizálása. A honlapon elérhető link segítségével (http://digital.bms.rs/ebiblioteka/), beléphetünk a virtuális kiadványok világába. A feltöltött digitalizált tételek listáját folyamatosan és rendszeresen frissítik. Jelenleg a digitális könyvtár több mint 35 000 monografikus és időszaki kiadványt tartalmaz (összesen több mint 1 900 000 digitális képkockával). A digitalizált másolatok több kulcskérdés alapján is visszakereshetőek. Mindegyikük kapcsolódik a Könyvtár elektronikus adatbázisában található rekordokhoz, és részei a szerbiai könyvtári integrált rendszerében működő közös katalógusnak. A modern kor elvárásainak megfelelően említsük meg, hogy a Könyvtár Facebook-oldala 2014-ben nyílt meg. Fontos kiemelnünk, hogy a vakok és gyengén látók számára készült kiadványok használatához szükséges eszközöket 2016-tól biztosították. A Kérdezd a könyvtárost szolgáltatás beindítása 2019-ben fontos mérföldkő volt a Könyvtár felhasználóbarát tevékenységének sorozatában. Ezt a célt szolgálja a Könyvtár 2021-ben indított Instagram-oldala és YouTube-csatornája is.

Fontos kiemelnünk, a könyvtár mintegy 4 millió publikációval rendelkezik majd 140 nyelven, amelyeket 7 olvasóteremben vehet kézbe a felhasználó. Ezek között 1,6 millióra tehető a könyvek száma, ebből kb. 40 ezer magyar nyelvű. Az állományban levő időszaki kiadványok számadatai a következők: 43 ezer címszónak több százezres évfolyama sorakozik a polcokon, ebből a magyar nyelven megjelentetett periodikumanyag 2315 címszóból áll. A Különgyűjtemények Tárához (a Szerb Matica Könyvtárában ide soroljuk a térképeket, a művészeti és grafikai gyűjteményt, a plakátokat, a zenei részleg anyagát, az aprónyomtatványokat stb.) tartozó dokumentumok tételszáma messze meghaladja a félmilliót.

A Szerb Matica Könyvtáráról szóló könyv második, terjedelmében sokkal nagyobb része, mint ahogy azt már említettük, az intézmény szerkezeti felépítésével, az egyes osztályok munkájának bemutatásával és a Könyvtár különböző művelődési tevékenységeivel foglalkozik. A szerzők az egyes osztályok munkáját elemezve engednek bepillantást az intézmény keretein belül zajló kutatói munka egészébe.

A régi és ritka könyvek, időszaki kiadványok gyűjteménnyé formálásáról már a könyvtár megalapításától kezdve gondoskodtak, s ez a törekvés az elmúlt majdnem kétszáz év alatt is mindig időszerű maradt. Ezeknek a nagy értékű kiadványoknak a feldolgozása, tárolása és felhasználása a Régi és Ritka Könyvek és Hagyatékok Osztályán belül történik. A Matica világviszonylatban is a leggazdagabb szerb, cirill betűs, kéziratos könyvállománnyal, valamint a régi és ritka szerb nyomtatott könyvek leggazdagabb gyűjteményével rendelkezik. E rendhagyó értékű, zömmel bibliai vonatkozású, továbbá egyházi, azaz vallásos irodalmi tárgykörű művekről sorozatokba szerkesztett archeográfiai munkákat bocsát közre. A szakemberek egyedileg dolgozzák fel az Evangéliumokat, az Apostolok Cselekedeteit, a Zsoltárokat, a templomi ének- és imakönyveket stb., s ezeket a következő nyomtatott sorozatokban adják közre: a Szerb Matica Könyvtára cirill betűs kéziratos könyveinek katalógusa (1–18. kötet), a Szerb Matica Könyvtárának régi és ritka könyveinek katalógusa (1–8. kötet), a Szerb Matica Könyvtára hagyatéki (örökletéti) könyvtárainak katalógusa (1–5. kötet).

A Matica adatbázisában több tízezer régi és ritka könyvnek, időszaki kiadványnak, valamint letéti könyvtárak példányainak a leírása található. A 712 kéziratos könyv (ebből 496 cirill betűs), 41 ősnyomtatvány, 500-nál is több XVIII. századi szerb könyv adatai mellett, személyi könyvtárak és a hat és fél ezer kötetes Tökölyánum Könyvtárának katalogizált állománya (amely több mint 800 magyar nyelvű művet tartalmaz!) is a könyvtári rendszer szerves részét képezi. A XVI–XIX. századi szerb könyvritkaságok adatai csakúgy a rendszer memóriájába kerültek, mint a vázolt időszakban kiadott más nyelvű köteteké, melyek közül – fontosnak tartjuk kiemelni – 5 XVII., 84 pedig XVIII. századi magyar nyelvű könyv.

(Folytatjuk)

* Библиотека Матице српске : поводом 185 година од отварања за јавност 1838. / Душица Грбић, Гордана Ђилас, Александра Драпшин. - Нови Сад : Библиотека Матице српске, 2023. – 162. p., ill.