A szabadkai közvéleményben nagy felháborodás fogadta Stevan Bakićnak, a település polgármesterének kijelentését, amelyben gazembernek titulálta a városban található Közgazdasági Kar és Építőmérnöki Kar dékánját. A polgármester a 2024 végén megtartott sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva a bitange kifejezést használta a dékánokra vonatkozóan, és a legtöbb vajdasági magyar médium ennek magyar megfelelőjét, a bitang szót használta tudósításában – jelen sorok szerzője azonban eltért ettől, és már az első pillanattól kezdve a gazember szót alkalmazta. Az alábbiakban ennek miértjére próbálunk választ adni.
A bitang szó a Magyar etimológiai szótár webes változata szerint a hadizsákmányt jelentő középfelnémet biutunge vagy ennek cseh megfelelője, a bitung szóból eredeztethető, és az eredeti jelentése a magyar nyelvben is ez volt. A jelentése azonban később megváltozott, és a Magyar értelmező kéziszótár mára több jelentést is tulajdonít a szónak: főnévként hitvány embert, gazembert, jöttmentet, csavargót jelent, melléknévként pedig hitvány, jellemtelen jelentésben alkalmazható, illetve a ménesből vagy gulyából megszökött állatot is jelenti, ugyanakkor határozószóként is alkalmazzuk fokozó értelemben, amikor is a nagyon szót helyettesítjük vele, például a bitang jó kifejezésben. De igeként is használhatjuk, így aki bitangol, az csavarog, kóborol.
A világhálón több információt találunk a szerb bitanga szó kapcsán. A legmegbízhatóbb magyarázat szerint a kifejezés német eredetű, magyar közvetítéssel került a szerb nyelvbe, és eredetileg elsősorban csavargó értelemben használták. Más magyarázatok szerint a német bitte és danke szavak összevonásával keletkezett, de olyan definíciót is találunk, miszerint a rosszul viselkedő és amorális személyt jelentő török bitân vagy betân szóból származik.
Akárhogy is, a polgármester kijelentése egyértelműen becsmérelte a két dékánt, akik véleménye és politikai nézete különbözik az övétől. A recnikopedia.com oldal szerint a bitanga szó jelentésmezeje az évszázadok során folyamatosan bővült, de mindig megőrizte negatív konnotációját, és olyan személyek megjelölésére használják, akik hajlamosak a csalásra, a lustaságra és bűncselekmények elkövetésére. A polgármester tehát arra utalt, hogy a két dékán bűncselekmények elkövetésére is képes – és véleményünk szerint ez a magyar bitang szóban nincs, vagy legalábbis nem olyan erővel van jelen, mint a szerb kifejezésben.
Petőfi Sándor Nemzeti dalában még a sehonnai bitang ember az olyan, emberi értékek híján lévő személyt takarja, aki egy morális ranglétrán nagyon alacsonyan helyezkedik el. A szó jelentése azonban az idő múlásával szelídült. Talán sokaknak ismerősen cseng a Psota Irén által ismertté tett Tibi-tangó című szerzemény refrénjében hallható Tibi, te bitang sor. Ebben Tibi, aki egy bitang, már nem feltétlenül bűnöző hajlamú, alja ember, csupán egy olyan férfi, akinek szándékai ugyan nem feltétlenül tiszták a nőkkel szemben, de legfeljebb csak a kártyában csal egy kicsit, vagy zsebre teszi a kis zacskó cukrot, amelyet a kávéja mellé kihoztak.
A bitangnak számos szinonimája ismert, a többi között alávaló, gazember, zsivány, akasztófáravaló, gonosztevő, de enyhébb formában is használható: csirkefogó, ebadta, huncut. Ráadásul a Bitang szerepel a kutyanevek listáján is, és mint ilyen február 8-án ünnepli a kutyanévnapját. A hétköznapi beszédben a bitangot egyértelműen enyhe megfeddésre használjuk, kisgyerekekre mondjuk, hogy bitangok, kiskutyára, aki megrágja a papucsokat, vagy elcsavarog – viszont olyan emberekre, akik véleményünk szerint bűncselekményeket követtek el, már kevésbé.
A bitang helyett tehát másikat kellett választani, aminek a szinonimái között nem szerepel a huncut. Ezért döntöttünk a gazember kifejezés mellett, ami már magába foglalja mindazt, amit a szerb kifejezésnél kifejtettünk.
Stevan Bakić az új év első napjaiban újabb sajtótájékoztatót hívott össze, ahol megerősítette korábbi álláspontját, ugyanakkor ezt fokozni is szándékozott, amikor így szólt: Dekani oba fakulteta grabe krupnim koracima da iz statusa bitange pređu u status fukare – vagyis a két egyetemi kar dékánja öles léptekkel halad afelé, hogy a bitangból… na, igen, és itt jön a kérdés, hogy mivé is váljanak. Itt újra nem elég a szó jelentését megtalálni, arra is oda kell figyelnie az egyszeri újságírónak, hogy a szó, amellyel a fukara szót fordítja, az a gazembernél alávalóbb személyt jelentsen.
A fukara jelentése a még ma is mérvadónak számító Szerbhorvát–magyar szótár szerint csőcselék, söpredék, gyülevésznép, ágrólszakadt, senkiházi. Jelen sorok szerzője a megadott lehetőségek közül a söpredéket választotta, bízva abban, hogy a szerbül nem tudó olvasók számára is egyértelmű, hogy a gazembernél is rosszabb emberekről van szó. A két dékán öles léptekkel halad afelé, hogy gazemberből söpredékké váljon – írtuk akkori tudósításunkban.
Hogy a polgármester a következő alkalommal minek titulálja majd a dékánokat, az még a jövő titka, de a magyar nyelv szókészlete van annyira gazdag, hogy szükség esetén a söpredéknél alávalóbb főnevet találjuk. Ám bízunk benne, hogy erre nem lesz szükség.
A fenti talán egy olyan kisujjeltartós eszmefuttatásnak tűnhet, azonban nem volt más szándéka, mint hogy rámutasson a fordítás nehézségeire, kihívásaira, és egy kicsit elmerengjünk azon, hogy egy-egy szó mennyire másféle utat járhat be a különböző nyelvekben. A polgármester két sajtótájékoztatójának azonban talán nem is a fentiek a legérdekesebb pontjai, bár kétségkívül rávilágítanak bizonyos dolgokra. Ennél talán sokkal fontosabb, amit a település első embere a 2000. október 5-ei eseményekről, illetve az elmúlt 2-3 évtized történelméről mondott, hisz azok szembemennek mindazzal, amit Szabadka múltjáról, jelenéről és jövőjéről, illetve a szabadkaiságról gondolunk. Ha egyáltalán gondolunk valamit…
Nyitókép: pixabay.com
