Némi túlzással autó-versenypálya motorzúgására emlékeztet Török Attila palicsi akácosában meghúzódó méhesében a méhzsongás, ami azt sejteti, hogy bőséges a nektárképződés, aranyló méztől súlyosak a keretek, s egy kis "„érlelés"” után hamarosan munkába lendül az elektromos fedelezőgép meg pergető is. A kaptármérleg a legerőteljesebb hordáskor 2,5 kg-os gyarapodást mutatott, amivel elégedett a tekintélyes méhész.
– Sokan méhészmesének tekintik a 8-9 kg-os napi hordást a napraforgó teljes virágzása idején, de annak magam is szemtanúja voltam, amikor édesapám, akinek méhésztudományomat köszönhetem, 8,5 kg-os gyarapodást jegyzett be füzetébe. Mintegy 30 éve méhészkedünk önállóan, de a legjobb eredményt a Fruška gora-i hárslegelőn értem el napi 6 kg-os súlygyarapodással – magyarázza Török Attila, arra a kérdésre pedig, hogy a konténerbe rendezett méhest a repce elvirágzása és már egy pergetést követően telepítette-e az akácosba, mosolyogva mondja: – Kiváló méhlegelő a repce, de ezt a méhlegelőt nem használom ki, inkább a Duna menti meg észak-bácskai legelőkre szállítom a méhcsaládokat, hogy azok akácvirágzásig megerősödjenek. Nem titok, hogy a káposztarepce a tenyészidő során, így virágzáskor is több vegyszeres kezelést igényel, ami leginkább a méhekre veszélyes rovarölő szerekkel történik, s ha nem értesítik a méhészeket a vegyszerezésről, könnyen méhpusztulás következik be, mint az az utóbbi években Vajdaság több körzetében megtörtént.
Az akác elvirágzása és a pergetés után a méheket újabb legelőre szállítja?
– Vándorlás nélkül nem lehet eredményes a méhészkedés és mivel hamarosan virágozni kezd a vaddohány, a méhek egy része itt marad az akácosban, ugyanis a közelben gazdag és változatos virágzatú legelők meg kaszálók terülnek el, jobb helyet nem is találhatnánk a vegyes virágmézhez, de néhány konténert a hárslegelőre szállítok fajtaméz termelése céljából. Ezt követően a leggazdagabb vajdasági méhlegelő, a napraforgó látogatása következik, a betelelés pedig itt Palicson meg a Duna menti méhlegelőn történik.
A hordás idején van-e munkája a méhésznek?
– Mi méhészek úgy mondjuk, hogy ha a méhek dolgoznak, vagyis jó a hordás, a méhész pihen. Persze ez a pihenés csak látszólagos, mert figyelni kell a méhek viselkedését, s ha azt vesszük észre, hogy egyes kaptárakba alig van ki- meg berepülés, a méhek ott pihennek a röpdeszkán, ez az egyik előjele a rajzásnak, vagy ha „tőgyelnek”, az az anya hiányára utal. Megtörténik, hogy a szökött rajt a fa tetejéről kell a méhésznek rajfogó kosárba, jobb híján közönséges kartondobozba, majd vissza a kaptárba „kényszeríteni”.
Annak ellenére, hogy Szerbiában/Vajdaságban szép számban vannak akár több száz kaptárral hivatásszerűen méhészekedők, sokan még mint hasznos kedvtelésként tekintenek a méhészetre, pedig a mezőgazdaságban, a beporzás révén mind az eredményes szántóföldi növénytermesztésben, mind a gyümölcsészetben felmérhetetlen a szerepe. A fiatalokat vonzza-e a méhészkedés, a támogatások, a pályázatokon elnyerhető pénzek felkeltették-e a méhészkedés iránti kedvet?
– Ritka az a fiatal, aki vállalja a „főállású méhészkedést”, pályakezdők pedig még kevesebben vannak. Ha csak méhészkedéssel akar foglalkozni valaki, a biztos megélhetéshez legalább 200 kaptáras méhészet szükséges, az ilyen állomány körüli munkát egy család el tudja végezni, de az ennél terjedelmesebb méhészetben már idegen munkaerőt kell alkalmazni, s ezzel arányosan csökken a méhész jövedelme is – domborítja ki Török Erzsébet, majd hozzáteszi: – Amikor összeházasodtunk Attilával, 50 kaptáras méhészkocsit is kaptunk hozományba, s fokozatosan növeltük az állományt, így ma 200 termelő kaptárral méhészkedünk, s bár kitűnő méhlegelőkön tartjuk a méheket, nem tartjuk célszerűnek a növelést, ha képtelenek vagyunk becsülettel elvégezni a méhek körüli szükséges teendőket.
A méz nemcsak élelmiszer, hanem gyógyszer is. Megnövekedett-e a kereslet a méz iránt?
– Nemcsak a kereslet, hanem az ár is kedvezőbben alakul, mint másfél, két évvel ezelőtt. Attól függetlenül, hogy a nagybani felvásárlási ár is emelkedett, bejegyzett gazdaságként magunk értékesítjük a mézet a piacokon, vásárokon, a különböző fesztiválokon.
A fő termék a méz, de mellette megannyi méhterméket meg mézalapú terméket lehet felkínálni a piacnak.
– Méhészetünk a mézzel szerzett hírnevet, s a fajtamamézek meg a vegyes virágméz számítanak fő terméknek, de mellette ott van kínálatunkban a virágpor, a méhszurok, vagyis propoliszcsepp, de a borkedvelőkre is gondoltunk, ugyanis mézborunk is elnyerte a vásárlók tetszését. Többen is megkérdezték, miért nem ízesítjük esetleg gyógynövényekkel a mézet. Egyszerű a válasz: a fajtamézekben, különösen pedig a vegyes virágmézben annyi gyógyhatású elem található, hogy felesleges gyógynövényekkel dúsítani, azzal elvesszük a méz jellegzetes ízét. Ám ha valaki netán bazsalikomos vagy kakukkfüves, netán rozmaringos mézet kíván, azt egyedül is elkészítheti.
