Zenta város nagy múltú sporthagyományának felsorolásakor, amelynek kezdete 1875-re vezet vissza, a birkózás az élen jár. Előzmények:
A birkózáshoz kötődő első zentai adatforrás 135 éves múltra tekint vissza, amikor az 1889/90-es iskolai tanévben a Zentai Főgimnáziumban a tornaoktatás keretében Klazsik Rókus tornatanár bemutató jelleggel beiktatta a görög-római kötöttfogású birkózást. 1891. március 8-tól Zentán a Zentai Athletikai Club (ZAC) felkérésére Kónyai Kyss Albert, a Szegedi Tornaegylet hírneves versenyzője és oktatója vívó-, ökölvívó- és birkózótanfolyamot nyitott. 1892. május 31-én a nagyméltóságú Magyar Királyi Vallási és Közoktatási Minisztérium 1193-as szám alatt kiadott rendelete értelmében a Zentai Főgimnáziumban is rendszeresen megtartották a kötelezően előírt tornaversenyeket az 1893/94-es tanévtől.
Az 1900/01-es tanévet illetően a zentai gimnázium közlönyéből tudjuk meg, hogy megtartották az első birkózóversenyt. Első Bokor Károly, második Ferenczi Antal, a két harmadik helyezett pedig Kalmár Pál és Braun Endre tanulók lettek. Az 1901/02 tanévtől kis kivétellel 1914-ig Zentán a gimnáziumi tornaversenyen állandósult a birkózóverseny. 1908-tól a zentai ZAC tagjai edzéseiken bevezették a görög-római kötöttfogású birkózás ismert fogásainak gyakorlását. 1910. június 23-tól Zentán a városi közgyűlés nagytermében Matkovich Miklós, a szabadkai SZTE kiváló all-round athletasport-oktatója, a gimnázium okleveles tornamestere, a ZAC felkérésére hat hétig tartó elméleti előadást és gyakorlati bemutatót tartott atlétikából, kardvívásból, birkózásból és dzsiudzsicuból.
***
A XIX. század végén és a XX. század elején a birkózás gyakorlati, nem pedig versenyzési-klubszerű jelentőséggel bírt. A legjobb birkózók hivatásosokká váltak, és a nézők szórakoztatása céljából birkóztak, ugyanis jól megfizették őket. Különféle rendezvényeken és ünnepségeken szerepeltek: köztereken, vásárokon és főleg a „szakosodott” cirkuszokban. Az 1920-as évek elején Zentán egy nagy erejű, rendkívüli birkózótalentum, -tehetség tűnt fel, a bánáti származású, 1904-ben született Holics Sándor. Ügyessége magasan kiemelkedett a szintén birkózással foglalkozó kortársai közül. Holics 1922-ben, a Zentai Főgimnázium VII. osztályának elvégzése után Magyarországra költözött. Onnan pár év múlva kimagasló birkózótudását főleg Európa nagy cirkuszaiban (Bécs, Párizs, London stb.) mutatta be és kamatoztatta. Mint profi birkózó több francia produkcióban, oktató jellegű birkózófilmben egyik főszereplőként mutatkozott, valamint birkózóbemutatókon is aktívan részt vett. Később Amerikába távozott, ahol sikeres karriert futott be.
Keczeli István, az első zentai országos egyéni birkózóbajnok
1923. május 15-én a Zentai Keresztény Kereskedőegyesület évi közgyűlésén Ferenczi Pál elnökletével sportalosztályt nyitottak Szentai Atlétikai Klub – SZAK néven labdarúgó-, atlétika-, birkózó-, hazena- és úszószakággal. Az egyesület ezzel a sportalosztálynévvel próbálta újraéleszteni az 1882-ben alakult ZAK még 1921-ben hatóságilag hivatalosan betiltott tevékenységét. 1923. október 15-én az SZHSZ belügyminisztériuma 15051/1923. sorszám alatt jóváhagyta a SZAK sportalosztályának statútumát. 1924. február 3-án a Zentai Keresztény Kereskedőegyesület évi közgyűlésén a SZAK sportalosztály önállósult, és SAK SE néven folytatta tevékenységét a már említett szakágakkal. Elnöknek a Versecről betelepült Milivoje Tešićet választották meg, aki még a Monarchia ideje alatt kiváló birkózóként volt közismert, ügyintézőnek, oktatónak és koordinátornak pedig Bruckner László gazdag helybeli kereskedőt.
1924. február 11-én a SZAK SE első ülésén a birkózószakág kezdeményezte önállósulását. Az edzői tevékenységet az 1924-ben Zsombolyáról Zentára költözött Höning Izsóra bízták, az első csapatot pedig a következők alkották: Keczeli István (a zentaiak első országos bajnoka), Stejnberg Tibor, Tóth Károly, Božidar Matić, Spekla István, Recskó Péter, Kenderesi, Gruik Antal, Bruckner Aladár, Dancsó József, Komári Ede, Hekl, Kenézi, Bencsik, Butora, Rebman, majd rövidesen csatlakozott Palkovics Ferenc (a zentaiak első olimpikonja 1928-ban) és Kincses József is. 1924. február 20-án az országos birkózószövetség (Jugoslovenski Teškoatletski Savez) hivatalos közleményt adott ki az új felvett tagok névsoráról: Zombori SE, SAK, Zenta, Juda Makabi SK, Újvidék, NAK, Újvidék, Ferum SK, Szabadka, SAND, Szabadka. 1924. február 24-én az 1920-ban alakult zentai cionista zsidó Ezra névre hallgató egyesület sportalosztálya birkózószakágat alakított Senćansko jevresko omladinsko sportsko društvo néven, 1924. szeptember 29-én az országos birkózószövetség beiktatta tagságába. 1926. október 13-án Zentán Radnički SK néven új sportegyesület alakult, labdarúgó-, atlétika-, hazena- (kézilabda-) és birkózószakággal.
***
A II. világháború után, 1945. május 11-én Zentán Jedinstvo SE néven új sportegyesület alakult, több szakággal (16), ennek keretében a birkózószakág hivatalosan 1946. március 30-án kezdte meg munkáját. 1949. november 16-tól RK ŽSSD Zenta név alatt, majd 1960. január 1-től Zenta SE néven szerepeltek tovább. Ezt követte a VBK (ŽAK) Zenta, majd a Zenta BK elnevezés, mely név alatt szerepeltek 2016-ban is.
Az első országos egyéni bajnokságot 1924. május 17–18-án tartották meg Zomborban a következő klubok versenyzőivel: Juda Makabi SC, Újvidék, NAK, Újvidék, Vinkovci SE, Croatia, Zágráb, SE, Sisak, ZAK, Zenta, SAND, Szabadka, Amater SC, Zombor, Zombori SE, Zombor. Az országos egyéni bajnokságon a zentai birkózók 1925-ben nyerték meg első érmüket, harmadik lett Bartók Pál (82,5 kg), a ZAK Zenta, 1927-ben pedig az első bajnoki címeket Keczeli István (58 kg) és Palkovics Ferenc (82,5 kg) szerezték meg a zentai Radnički SK színeiben. Az országos felnőttbirkózó-csapatbajnokságokon (1924–2024) a Zenta csapata legnagyobb sikerét az 1982/83-as és az 1983/84-es idényben érte el, amikor bajnoki címet szerzett.
A Zentai Főgimnázium tanulói, a bekeretezett Holics Sándor
AZ ORSZÁGOS BIRKÓZÓSZÖVETSÉG ÖSSZESÍTETT VÁROSONKÉNTI ÉREMTÁBLAZATA (1924–2006)
A jugoszláviai belháborúk, majd az ország szétesése következtében 2006. május 21-én Szerbia önálló állam lett, ezért készült a kimutatás az 1924–2006-os időszakot felölelvén.
1. Szabadka 338 (131, 111, 96 – Spartacus, Hakoah, Radnički, SAND, Bačka, Ferrum, Sever), 2. Belgrád 295 (121, 80, 94 – Partizan, Radnički, Železničar, Jugoslavija, Beograd, Crvena zvezda), 3. Nagybecskerek 204 (70, 79, 55 – Proleter, Radnički, Omladinac, Banat, Vojvodina), 4. Zenta 137 (40, 45, 52 – ZAK, Radnički, Pobeda, Zenta), 5. Zombor 121 (54, 34, 33 – Radnički, Elektrovojvodina, Amateur, Zombori SE, Trgovački), 6. Kanizsa 103 (27, 43, 33 – Potisje) stb.
ZENTAI BIRKÓZÓ OLIMPIKONOK (1928–2024)
A zentai olimpikonok közül volt olyan is, aki végig hű maradt anyaegyesületéhez, de volt olyan is, aki más klubba igazolt át.
1928 – Palkovics Ferenc, 75 kg, Zentai Atlétikai Klub, Herkules SE, Zágráb
1936 – Tóth Károly, 56 kg, Radnički SK, Zenta, Sparta SK, Zágráb
1952, 1956, 1960 – Borivoje Vukov, 52 kg, Pobeda SE, Zenta, Partizan, Belgrád
1972 – Szemerédi István, +100 kg, Zenta, Potisje, Kanizsa
1984 – Kopasz Károly, 90 kg, Zenta, Spartacus, Szabadka
1984, 1988 – Törtei József, 100 kg, Zenta, Partizan, Belgrád
1988, 1992 – Szabó Palóc Nándor, 68 kg, Zenta, Proleter, Nagybecskerek, Radnički, Belgrád
2008, 2016 – Frísz Krisztián, 55 kg, Zenta, Proleter
2016 – Nemes Viktor, 75 kg, Zenta, Proleter
2021, 2024 – Nemes Máté, 67 kg, Zenta, Proleter
(2024-ben várhatóan megjelenik a szerző A 100 éves zentai birkózás című könyve, melyben a csapat- és az egyéni eredmények mellett időrendi sorrendben részletes betekintést nyerhetünk a birkózás általános történetébe világszerte, régiónkban és szűkebb környezetünkben.)
Nyitókép: A SZAK vezetősége, a középső sorban jobbról Hőnig Izsó, középen fehér ruhában Milivoje Tešić
