2024. december 23., hétfő
KALANDTÚRA

Toulouse

Amennyire francia, legalább annyira spanyol is, de még olasz vonásai is vannak. A lakosság élelmezése a törökök feladata, a boltokat indiaiak vezetik, a butikokat az amerikaiak. Úton-útfélen afrikai bevándorlók árulják portékájukat. Ha ez még nem lenne elég, akkor álljon itt az is, hogy a város körülbelül egyenlő távolságra fekszik a Pireneusoktól, a Földközi-tengertől és az Atlanti-óceántól. Napi 40 szerelvény indul Párizs felé, mégis a repülőgépek körül forog minden. A városba érkezvén és végigsétálva az első néhány utcán, csak annyi a biztos, hogy mediterrán városban vagyunk.

Az Aeroscopia múzeum

Az Aeroscopia múzeum

Toulouse-t a repülőgépgyártás tette világhírűvé. A város határában áll az Airbus gyár, amelynek gyártósorairól naponta több óriásgép végzi el szűzrepülését. A történet a két világháború között kezdődött, amikor számos beszállítótól érkezett alkatrészekből elkezdték a repülőgépek összeszerelését egy hangárban. Az első példányok postajáratokat teljesítettek Párizs és az afrikai gyarmatok irányába, később a francia kormány számára kezdtek gyártani hadigépeket és helikoptereket. A repülőipar fejlődése szükségessé tette egy külön részleg életre hívását, amely az űrtechnológiával kezdett foglalkozni. Ma a negyvenezer embert foglalkoztató toulouse-i Airbus-komplexum az európai légi ipar és űrkutatás központja. A 700 hektáros gyár keretében egy világviszonylatban is egyedülálló múzeum működik, az Aeroscopia. Néhány lépésre a világ legnagyobb polgári utasszállító gépe, az A380-as összeszerelő üzemétől indul a múzeumi séta: egy szuperszonikus Concorde gép szárnyáról át kell lépni az első Airbus A300-asának 25 m hosszú szárnyára. Az összesen 20 darab legyártott legendás Concorde-gépből kettő itt pihen a negyven másik Airbus mellett.

A Capitole nehezen fér rá egy képre

A Capitole nehezen fér rá egy képre

Leszállván a fellegekből és a földön járva is számos értéket rejteget a jellegzetes téglaépületei miatt La Ville Rose-nek (Rózsaszínű) becézett város. Az egyik legismertebb ilyen épület az ezeréves Saint-Sernin-bazilika. Nyolcszögletű tornya az egész városból jól látható. A szakrális épület egyike a legfontosabbaknak Nyugat-Európában. A búcsújáró templom a kontinens belsejéből Santiago de Compostellába vezető ősi keresztény zarándokút egyik fő állomása. Az óriási épület és a körülötte lévő zarándokszállások rendeltetése kezdettől fogva az volt, hogy képes legyen befogadni a Compostellába igyekvő hívek sokaságát.

A Saint-Étienne érdekes belső tere

A Saint-Étienne érdekes belső tere

A város másik katedrálisa a Saint-Étienne. A templom érdekessége, hogy két téglatest alakú részből áll, ám azok nem egymás végében vagy egymás mellett helyezkednek el, hanem az egyik félig el van csúsztatva a másikhoz képest. Furcsa szerkezete annak köszönhető, hogy félezer éven át építették, és sokáig nem sikerült kisajátítani a környező telkeket. Belső tere díszes dekorációkat rejt és van egy hatalmas, hétszáz éves rózsaablaka, amely vetekszik a párizsi Notre-Dame-éval.

A Saint-Sernin román stílusú tornya

A Saint-Sernin román stílusú tornya

Rózsaszínű a főtér összes épülete is. A Place du Capitole több mint két hektár területű. A négyszög alakú teret a 128 méter hosszú Capitole (városháza épülete) homlokzata uralja. Falai közt működik Franciaország legelitebb operaháza, a Theatre du Capitole. A tér másik három oldalán kávézók és éttermek vannak, ahol a helyiek előszeretettel élvezik az évi 2000 napsütéses órák egyikét-másikát sajtok, borok, sólet, kacsamell vagy libamáj társaságában.

A Canal du Midi toulouse-i szakasza

A Canal du Midi toulouse-i szakasza

A nem is olyan népes városnak három világörökségi helyszíne is van. A Saint-Sernin mellett a Hotel-Dieu Saint Jacques, egy korábbi kórház, amelyben hatszáz éven át gyógyították a helyieket. Az épület ma a Telemedicina Intézet székhelye, a bőr- és hámréteg-kutatás európai központja. A harmadik kulturális örökség a Canal du Midi, vagyis a Középső csatorna.

Arrafelé barnák a folyók

Arrafelé barnák a folyók

A 240 km hosszú gyönyörű vízi út az Atlanti-óceánt köti össze a Földközi-tengerrel – párhuzamosan a Pireneusokkal. 1667-ben kezdték ásni. 12.000 munkás tíz éven át építette és elkészülte óta nem módosítottak nyomvonalán. Ma szinte az egész hosszán sétány és kerékpárút kacskaringózik. Az áruszállító tutajok helyett manapság kisebb turistahajók pöfögnek lomha vizén.

A főtér terra cotta épületei

A főtér terra cotta épületei

„Parkosított” híd

„Parkosított” híd

No-go zóna, nappal

No-go zóna, nappal

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás

Nyitókép: A negyedik legnagyobb francia város