Ételek és életek, amelyek közel állnak a szívünkhöz. A mindennapi életünk ízeihez, receptjeihez, illa(na)taihoz tartozik egy-egy (sors)történet. Ebben a rovatban a magaméit írom le, remélve, hogy ezekben a sztorikban az Olvasó is megtalálja majd (a) magá(é)t. Recept is lesz, lehet utánunk csinálni – sütni, főzni, enni: lenni.
Kívánni sem tudnék jobb szomszédot. Holló Anna-Panni gyakran átszalad hozzám, vagy bekopog az ablakon valami finomsággal, amely „éppen most sült ki!”
Öröm így az élet, arról nem is beszélve, hogy mennyit jelent (manapság már falun is!), ha az ember mindenben számíthat a másikra. Maga a tény is, hogy támaszkodhatunk egymásra, sokszor élet-, lélekmentő lehet.
Talán nem túlzás azt mondani, luxus lett az egymással és önmagunkkal való őszinte törődés (épp ezért van akkora keletje a bennünket önsegítésünkben támogató platformoknak, fórumoknak, szolgáltatásoknak). Idő- és energiahiányos korban élve a kiegyensúlyozottság is luxus (termékké vált). Az, hogy mindezen kivételes és pozitív életérzések megtapasztalásáért „csak” a szomszédba kell elmenni, felér egy kisebb csodával.
Éppen ezért nagy öröm és megtiszteltetés, hogy ez a csoda-nő, Panni szomszédasszony elfogadta a felkérésem, és megoszt velünk egy-egy receptet, ételt, amelyet különösen szeretnek a családban, és amelyek a nyári, észveszejtő kánikula közepette is nagyon jól tudnak esni.
Jöjjön elsőnek egy „tengerről hozott” étek, amelyet szomszédasszonyom a horvátországi nagynénjétől tanult el.
Horvátországi bučnica
Hozzávalók a tésztához: 50 dkg rétesliszt, 3 kk. só, ½ dl olaj, 2 dl meleg víz; a töltelékhez: 2 tök, 2 dl tejföl, 25 dkg túró, 10 dkg vaj.
Elkészítése: A tészta hozzávalóit összegyúrjuk, és letakarva pihenni hagyjuk egy órán át. Ezután egy nagy terítőt belisztezünk, ráhelyezzük a tésztát, kicsit kinyújtjuk, beolajozzuk a tetejét, és hagyjuk pihenni fél órát, majd a kezünkkel óvatosan széthúzogatjuk, míg nem kapunk terítő nagyságút. A töltelékhez a tököt lereszeljük, besózzuk, és kinyomkodjuk a levét, majd hozzáadjuk a túrót és a tejfölt. Ekkor a vajat pici kockákban ráhelyezzük a tésztánkra, majd mindkét oldalára tölteléket teszünk, párhuzamosan. Ezután a terítő segítségével felgöngyöljük a tésztánkat. Felszeleteljük, a szeleteket kivajazott tepsibe tesszük, leöntjük olvasztott vajjal, és előmelegített sütőben megsütjük. Fokhagymaleves mellé tálaljuk.
Panni olyan ízesen meséli az elkészítést, hogy az ember szinte benne érzi magát a folyamatokban. Mondanom sem kell, ebből is hozott kóstolót a minap… Higgyék el, vagy járjanak utána, mennyei…!
Desszertnek pedig tiramisut készített az én szomszédasszonyom.
Tiramisu
Hozzávalók: 1 nagy csomag babapiskóta, 25 dkg mascarpone, 2 dl tejszín, 3 ek. porcukor, instant kávé; a tetejére: kakaópor.
Elkészítése: Felverjük a tejszínt, majd mehet bele a mascarpone és a porcukor. A babapiskótákat megmártjuk a kávéban, és egy üvegtálba sorakoztatjuk. Erre jön a krém, majd megint a kávés piskóta, és a maradék krém, amelynek a tetejére kakaóport szitálunk. A hűtőszekrénybe tesszük pár órára, majd ízlés szerint felszeleteljük, és tálaljuk.
Készítsük el, egyiket is, másikat is, és fogyasszuk el, lehetőleg valakivel közösen. Erős a gyanúm, hogy folyamatában az egész felérhet egy terápiás üléssel vagy meditációval.
Váljék EGÉSZségünkre!
