Egy ősi keresztény legenda szerint Ciprus első települését Noé dédunokája, Kittim alapította és nevezte el saját magáról. Történelmi tény viszont, hogy Lárnaka városa ötezer éves múltra tekint vissza. És lám: Noé Krisztus előtt 3000 körül élhetett. Történelmi valóság az is, hogy Ciprus első püspöke az a Lázár volt, akit Jézus négy nap után feltámasztott a halálból. A ma már szentként tisztelt és ünnepelt Lázár 45 és 63 között volt a ciprusi keresztények első embere. Napjainkban az ortodox keresztények, különösen a görögök, egyik legnagyobb szentje.
Kétségkívül a szigetország legattraktívabb helye a lárnakai Ayios Lazaros, azaz Szent Lázár temploma, melynek kriptájában őrzik azt a szarkofágot, amelyben a kalandos sorsú test nyugodott nyolc évszázadon át. A sziget arab megszállás alatti időszakában feledésbe merült Lázár emléke. A kőkoporsót 890-ben találták meg. Ez a felirat volt rávésve: Lázár, Krisztus barátja. Abban az időben Bölcs Leó volt Bizánc első embere, aki nagy tisztelője volt Lázárnak. Elrendelte egy neki szentelt templom építését a sír fölé. Az építkezés idejére a ciprusi püspök csontjait Konstantinápolyba szállították, viszont a szigetre soha sem vitték őket vissza. Öt évszázaddal később, Bizánc kifosztása előtt keresztény lovagok a franciaországi Marseillesbe menekítették a maradványokat, ahol azonban nyomtalanul eltűntek. Krisztus barátjának szarkofágja viszont ma is a szigeten van, és a ciprusi keresztények legértékesebb ereklyéje.
Ciprus megosztottsága a görögök és az iszlamista törökök között, valamint az arab világ közelsége miatt a szigetországban számos mohamedán vonatkozású építmény is van. Lárnakában áll az iszlám világ mekkai, medinai és kairói utáni leglátogatottabb mecsete, a Hala Sultan Tekke. A dzsámiban van eltemetve Mohamed próféta nagynénje és egyben nevelőanyja, Umm Haram. Umm Haram az arab seregekkel érkezett, hogy meghódítsák a szigetet, ám egy napon leesett az öszvérről, halálos sérülést szenvedett, és itt temették el. Sírja fölé 1760-ban méltó mecsetet emeltek. A dzsámi a Sóstó partján áll, Lárnaka határában. Rengeteg flamingó telel és költ a tóparton. Európában egyedül itt jegyezték fel e rózsaszínű madárfajt.
Ciprus második legnépesebb városaként Lárnaka természetesen a turizmusról, az idegenforgalomról és a pihenésről szól. A Phinikoudes sétány a város legnépszerűbb helye. A százéves pálmafákkal szegélyezett korzó egyik felén a strand és a tenger van, a másikon a világ legelitebb étterem- és szállodaláncai sorakoznak. A szállodák árnyékában megbúvó gyorséttermek mellett számtalan taverna, bár és kerthelyiség várja a megéhezőket ízgazdag mediterrán és nemzetközi ételekkel. A pazar szállodák és pompa mögött apró kisutcák vezetnek a több ezer éves óvárosba. Lárnaka bevásárlóutcája az Ermou utca – tele világhírű butikokkal, bevásárlóközpontokkal és kávézókkal.
A szigetország 1960-ban kikiáltott függetlensége nem hozta meg a városnak a várt fellendülést. Néhány évvel később a törökök megszállták a sziget északi harmadát, és kétszáz ezer görögöt űztek el otthonukból. Negyvenezren az akkor húszezer lakosú Lárnakában telepedtek le. A városban ma több mint tízezer vendégágy várja a kikapcsolódni vágyókat. A városhoz tartozó strandok hossza csaknem 25 km. A központban lévő Phinikoudes mellett a McKenzie-part a másik legszebb fehér homoksáv az azúrkék tenger mellett.
