Nem is olyan rég még újdonságnak számítottak, manapság viszont az „óriási hatosfogat”, vagyis a Netflix, HBO Max, Amazon Prime, Disney+, a Hulu és az Apple+ mellett már se szeri, se száma az internetes tartalomsugárzó platformoknak. Nemrég Magyarországon indították el a főként a horrorfilmek és -sorozatok rajongóit megcélzó szolgáltatást, a Screamet (https://www.scream.hu/). A borzongással és véres trancsírozással teli filmek kedvelői havonta 990 Ft ellenében élvezhetik a rémfilmeket, illetve a horror elemeket is tartalmazó tudományos-fantasztikus alkotásokat.
***
Ingyenes, de nem reklámmentes streamingszolgáltatást indított a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, vagyis a FIFA. A FIFA+-on (https://www.fifa.com/fifaplus/en/home) élőben közvetítik a férfi és a női mérkőzéseket, valamint saját gyártású sorozatokat és dokumentumfilmeket is kínál. A platformon a régebbi világbajnokságok mérkőzéseinek archívumát, valamint híreket, statisztikákat és a fantasy league-et is megtalálják majd a labdarúgás szerelmesei. A legnagyobb vonzerőt ezek közül egyértelműen az élő közvetítések jelentik. Ezzel kapcsolatban a FIFA azt ígéri, évente nagyjából 40 ezer mérkőzést lehet majd nyomon követni a platformon. Az induláskor mintegy 1400 élő közvetítéssel találkozhatnak majd az előfizetők havonta, amit később havi 4000-re bővíti a szolgáltató, a dolog hátulütője „mindössze” az, hogy a felhasználók a top bajnokságokkal biztosan nem találkozhatnak, helyette az olyan kisebb bajnokságokat kísérhetik figyelemmel, mint a lengyel vagy a dán. Ennek oka, hogy például Angliában, Németországban és Spanyolországban is le vannak kötve a közvetítési jogok, a FIFA pedig nem rendelkezik annyi pénzzel, hogy ezeket a jogokat megvásárolja. További rossz hír, hogy a 2022-es világbajnokságot sem lehet majd nyomon követni, annak közvetítési jogát ugyanis szintén értékesítették már.
***
Benjamin Hardman ausztrál származású, Izlandon élő természetfotós az északi vidékek kegyetlen, fagyos szépségének a fotózásával foglalkozik, sajátos, egyedi felvételeit pedig elsősorban a közösségi média segítségével népszerűsíti óriási sikerrel, mivel eddig 650 ezres látogatottságot könyvelhet el magának. A www.benjaminhardman.com oldalon megtalálható fotóin keresztül varázslatos utazást tehetünk mi is ezeken a vidékeken, ugyanakkor néhány kisfilmet is megtekinthetünk arról, hogy miképpen is készítette legjobb képeit.
***
Haris Nukem szüleivel még kisgyermekként menekült el Boszniából Angliába, és azóta Észak-Londonban él. Haris pályafutása elején egy divatcéget alapított, s hogy üzleti partnerével minél olcsóbban ússza meg az általuk kreált viseletek népszerűsítését, fényképezőgépet vett a kezébe, és saját maga készítette el a reklámfotókat. Lényegében ekkor jött rá, hogy a fotózás az, amivel igazából foglalkozni szeretne. Képein nagyon erősen érződik a képregények szeretete. Haris manapság elismert, és divatkörökben népszerű fotóművész. Alkotásait mi is megtekinthetjük a saját honlapján (www.harisnukem.com).
***
Sharof Rashidovnak, az üzbég kommunista párt első titkárának neve még az ilyesmire hajlamos Szovjetunióban is a korrupció és nepotizmus szinonimájává vált az úgynevezett nagy pamutbotrány miatt. A Brezsnyev érában az egyre nagyobb pamutrendelések miatt Moszkva jelentős erőfeszítéseket tett a pamuttermelés fejlesztésére. Erre válaszul az üzbég kormány, Rashidovval az élen az öntözött és betakarított területek csodálatos növekedéséről számolt be, és rekordot produkált a termelésben és a hatékonyságban. Idővel viszont kiderült, hogy e nyilvántartások nagy részét meghamisították. Az üzbég vezetés ezeket a túlzó adatokat felhasználva jelentős összegű vagyont vitt át a központi szovjet alapokból Üzbegisztánba. Rashidov 1983. október 31-én hunyt el, és halála után olyan híresztelések terjedtek el, hogy miután rájött, hogy megszégyenült, önmaga vetett véget az életének. Ezt viszont soha nem erősítette meg senki sem. Az egykori üzbég vezető emlékére elindított digitális múzeum (www.sharafrashidov.life) nagyon szép példája annak, hogyan kell kinéznie egy interaktív múzeum internetes oldalának. Az oldalon a virtuális múzeumba belépve egy hatalmas teremben az üzbég politikus és irodalmár életének meghatározó korszakaira klikkelve olvashatunk az adott életszakaszról, illetve tekinthetjük meg az ehhez kötődő kiállítási tárgyakat. Ugyanakkor, amennyiben gyengébb számítógépen nyitjuk meg az oldalt, a honlap jobb felső sarkában található menüt legörgetve tekinthetjük meg az erőkímélőbb változatát az interaktív múzeumnak.
