30 éves a Tini

A 30. évfordulóhoz méltó, dinamikus és színvonalas műsorral bűvölték el az előadók szombaton este a temerini közönséget a helyi sportcsarnokban.

A Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület immár 30. alkalommal szervezte meg a Tini és Ifjúsági Énekes Vetélkedőt, amelyen az idén 7 tini és 8 ifjúsági kategóriás fiatal versengett az első helyért. A versenyzőket ezúttal a helyi Baksheesh Band zenekar kísérte. A produkciókat háromtagú szakzsűri bírálta el: Erős Ervin zeneszerző, dr. Vitkay-Kucsera Ágota egyetemi tanár és operaénekes, valamint Szerda Árpád zenész.

Az idei rendezvényt a 29. fesztivál döntőjének győztesei nyitották meg, a közönség először egy közös produkciót, majd a győztes dalokat hallhatta. A tini korosztály győztese a temerini Sípos Réka volt, aki másodszor lépett közönség elé, és A szívemben bomba van című dallal nyert. Kérésünkre elmondta, hogy nyolcadikos, a szabadkai zeneiskolába készül, nagyon szeret énekelni, és már most biztos abban, hogy a zenének életében meghatározó szerep jut:

− Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a jubiláló rendezvény megnyitóján énekelhettem, rengeteget gyakoroltunk erre az alkalomra. A koronavírus miatt sok halogatás, tolódás volt az előző rendezvény szervezésében, és örültem, hogy egyáltalán megrendezték, és persze a díjnak is. Most is boldog vagyok, kicsit hiányzik a fellépési láz és az ezzel járó izgalom – mondta mosolyogva a temerini diáklány.

A 29. döntő ifi korosztályának győztese az ugyancsak temerini Szabó Zsuzsanna, a Most múlik pontosan című közkedvelt dalt édesapja, Szabó Árpád hegedűjátékának kíséretében adta elő. Az újvidéki Közgazdasági Egyetem másodéves hallgatója elmondta, ez volt a hatodik fellépése:

− Kicsi korom óta hegedülök és énekelek, ez szinte magától értetődő, hiszen zenész családban nőttem fel. Jelenleg kissé háttérbe szorult minden, de szabadidőmben, hobbiszinten továbbra is szeretnék zenével foglalkozni – mondta Zsuzsanna.

Az idén a tini korcsoportban a moholi Harmat Edina a Meghalok, hogyha rám nézel című slágerrel bizonyult legjobbnak. A tizenhét éves lány elmondta, most szerepelt harmadszor a fesztiválon, a legutóbbiról egy harmadik díjjal távozott. Jelenleg a zentai közgazdasági középiskolába jár, és később ezen a szakon szeretne továbbtanulni. Az alapfokú zeneiskolában szólóéneket és zongorázni tanul, szabadidejében verseket ír. Érzékeny lelkűnek vallja magát, ennek ellenére ezúttal egy igazi pörgős dalt hozott el a Tinire:

− Felemelő érzés tudni, hogy a hátad mögött ott van a zenekar, a fiúk nagyon jól játszanak, és olyasmit adhatsz elő, amit szeretsz. Visszajött az önbizalmam, és biztos vagyok benne, hogy ez segíteni fog a továbbiakban.

Az ifjúsági korcsoport versenyműsorát a fesztivál egyik leghűbb fellépője, a tornyosi 26 éves Kovács Kristóf zárta, aki az István, a király rockopera betétdalával, a Szállj fel, szabad madár! című produkcióval került a dobogó legfelső fokára. A fiatal énekes családi vállalkozásban virágtermesztéssel foglalkozik, szabadidejében pedig sokat énekel, testvérével próbafelvételeket készít, amit az internetre töltenek fel. Zenei stílusa nem változott, kitartóan a pop-rock dalokból szemezget:

− Évről évre itt vagyok, és valahogy úgy voltam ezzel, hogy előbb-utóbb úgyis sikerülni fog. Ha jól számoltam, most vagyok itt hetedszer. Először 14 éves koromban léptem fel, majd hosszabb szünet következett, most már hat éve folyamatosan itt vagyok. Az idén három dallal készültem a meghallgatásra, a zsűri pedig azt ajánlotta, hogy inkább egy negyediket válasszak. Adtak ötleteket is. Így jött képbe a neves rockopera betétdala – magyarázta Kristóf.

A közönségdíjas a szentmihályi Tóth Ottó lett, aki a Csárdáskirálynő operettből a Hajmási Péter, Hajmási Pál dalt adta elő, kissé átdolgozott formában, Szabó Árpád hegedűművész kíséretében. A hosszú vastapsot kapott 19 éves bánáti fiú számos sportdíjjal büszkélkedhet, igen jól futballozik és asztaliteniszezik. Zenei téren szívesen hallgatja és énekeli az operettvilág számos slágereit, de szereti a popzenét is. A rockot már kevésbé:

− Kertészettel foglalkozom, a zenét pedig hobbiszinten csinálom. Énekelni, dúdolgatni szólóban és kíséret nélkül szoktam, így jobban rájövök, hogy egy zeneszámban mi hol áll. A felkészülésben zenetanárnőm segített. Jövőre szeretnék részt venni a magyarországi X-Faktor tehetségkutatóban, hogy ott is kipróbáljam magam – mondta Ottó.

Dr. Vitkay-Kucsera Ágota egyetemi tanár és operaénekes, a zsűri tagja szerint óriási meglepetésnek számít, hogy a nehézségek ellenére ennyi fiatal vette a bátorságot, és kiállt a közönség elé, hogy a legjobbat produkálja:

− Hallottam őket a múlt vasárnapi próbán, ahol kaptak néhány szuggesztiót, és mondhatom, hogy egy hét alatt nagyon sokat fejlődtek. Emiatt pontozáskor nagyon izgultunk, hogy kit sértünk meg, kinek adunk díjat, és esetleg hogy lehetne két első díjat kiosztani, hiszen mindenki kiválóan szerepelt – mondta a zsűritag. A kérdésre, hogy milyen kritériumok alapján pontoztak, kifejtette, részéről a legfontosabb az artikuláció, azaz a kiejtésmód, valamint a színpadi megjelenés.

A versenyrészt követő gálaműsorban a fesztivál egykori győztesei léptek fel.

Az 5. Tinifesztiválon 1996-ban az ifjúsági kategóriában a torontálvásárhelyi Kőrösi István győzött, a Gyertyák a síron című dallal. Akkor és az azt követő évben a temerini A.N.T együttes kísérte a fellépőket. Visszaemlékezésében elmondta, a Tinire sajnos törött lábbal érkezett, a gipszre lila színű műanyag szatyrot húzott, és úgy lépett fel:

− Amikor kimentem a színpadra, a közönség elkezdett nevetni, ami nagyon negatív hatással volt rám. Nyeltem egy nagyot, és úgy gondoltam, azért vagyok itt, hogy énekeljek, majd miután nyertem, a temerini közönség kedvence lettem. Innentől a deszkák az egész életemet meghatározták, ugyanis a fesztivál után elkezdtem járni az újvidéki Diákszínpadra, majd 1999-ben felvettek az Újvidéki Színművészeti Akadémiára, ezt követően pedig az Újvidéki Színház társulatának állandó tagja lettem. Azóta vissza-visszatértem a különböző gálaműsorokra, és 20–25 év után kellemes dolog volt látni, hogy mennyi tehetséges fiatalunk van Vajdaságban. Sajnos, úgy érzem, hogy ezek a fiatalok nincsenek úgy foglalkoztatva, ahogyan megérdemlik – fogalmazott Kőrösi István.

Varga Flórián, a Szirmai Károly MME elnöke elmondta, hogy 2008-ban fizikai munkásként kapcsolódott be a fesztivál szervezésébe, és azóta folyamatosan tagja a szervezőbizottságnak:

− Lehet, hogy furcsán hangzik, de temeriniként azelőtt soha nem jártam a fesztiválon. Onnantól viszont minden érdekelt, hiszen itt folyamatosan magyar zeneszámokról, fellépőkről van szó, a fiatalság, az energia és a lendület pedig nagyon feltölti az embert. Később rájöttem, hogy nem annyira egyszerűen működik az egész, van, ami szinte rutinos, de a legtöbb dolog türelmet, odafigyelést, sok szabadidő-beruházást igényel. Az egészet egy hullámvasúthoz hasonlítanám, hiszen a háttérben sok problémával kellett megküzdeni: egyszer a zenekarral volt gond, máskor a zsűrivel, néha kevés volt a jelentkező stb. Ezért nagyon fontos az egymás iránti bizalom, mert csakis így lehet előrehaladni, fejlődni, technikailag színvonalasabbá tenni a fesztivált – magyarázta Varga Flórián.

Szavai szerint több alkalommal is felmerült, hogy a rendezvény divatjamúlt, változtatni, újítani kellene egyes dolgokat. Így született meg az új közösségi portál(ok) indítása, új zenekart szerveztek be, külön énekhangok kísérik a fellépőket, változott az eddigi próbafolyamat stb. Kifejtette, a járványhelyzet érzékenyen érintette a szervezőket, de különösen a fellépőket, és csak többszöri halogatás után sikerült megszervezni a tavalyi rendezvényt, később pedig a szokásos időpontban a 30., jubiláló fesztivált.

− Két-három hónappal ezelőtt ismét hatalmas hullámvölgyben voltunk, és úgy tűnt, hogy nem sikerül összehozni a novemberi ünnepi műsort. Minden rosszul ment, újra kevés jelentkezőnk volt, a vírushelyzet pedig tovább hátráltatta, bonyolította a szervezést. Végül az önkormányzat rábólintott, hogy elkapjuk a csarnokot, azzal, hogy nem lehet 500 fős közönségtől több, a szervezőbizottság pedig kitartott, és megcsináltuk a fesztivált. A zenekartól kezdve a fellépőkig és a szervezőkig mindenki maximálisan odatette magát, és most, miután vége van, mindenki el van képedve, hogy milyen kiválóan sikerült az egész, minden a helyén volt. Élőben ilyen hangulatos és színvonalas rendezvényt régóta nem tapasztaltunk – mondta Varga Flórián.

Gőz László, a rendezvény „mindenese” már 11 éve vezeti a fesztivált, a ’90-es években három alkalommal versenyzőként lépett fel, majd négy évig szervezőbizottsági tagként, egyszer pedig zsűritagként volt jelen.

– A napokban nyilván érkeznek még észrevételek, kritikák, a rendezvény után több helyen is azonban azt lehetett hallani, hogy a közönség nagyon elégedett a látottakkal, hiszen folytatódott a már megszokott nosztalgia-hangulat. Szerintem minden profi szinten történt, a fellépésektől a zenekarig, jók voltak az énekesek és a gálarészben fellépők is, utóbbiak közül ma már többen anyukák, apukák. Voltak ugyan kisebb hibák, de ilyesmi szerintem még a legnagyobb profiknál is becsúszhat – fogalmazott Gőz László. Szavai szerint lezárult egy három évtizedes korszak, és nem kizárt, hogy megjelenik egy újabb rendezvény, akár a Szirmai Károly egyesületen belül, akár magánúton, de az biztos, hogy más arculattal. Az ok: a fiatalok közül sokan szeretnének angol nyelvű dalokkal versenyezni:

− Szerintem ez a rendezvény már nem vihető tovább ilyen szinten, és anyagi szinten sem, mert kinőtte a kereteket. Itt most lezárult egy korszak, és ha a jövőben megjelenik egy ehhez hasonló rendezvény, az nem biztos hogy a Szirmai Károly egyesület keretein belül fog történni – mondta.

Az idei fesztivál további díjazottjai: a tini kategóriában második a törökbecsei Erős Lilla, a harmadik pedig a zentai Ivković Noémi lett. Az ifjúsági kategóriában a második a törzsudvarnoki Gúth Emília, a harmadik pedig Tóth Ottó lett, aki egyúttal a közönségdíjat is megnyerte. A rendezvény különdíjasai Gúth Emília és Erős Henrietta.