A rovatban részleteket találhatnak azokból a beszélgetésekből, amelyeket az eltelt 20 év folyamán jegyeztem fel. Minden történet valódi, csak a neveket változtattam meg a klienseim iránti diszkréció miatt. Bizonyára mindenki talál majd valami hasznosat a maga számára.
– Kedves tanácsadó, amikor az embereknek globális szinten, mint most, ilyen nagy mértékű problémákkal kell megküzdeniük, amikor a szorítások mindenfelől jönnek, érdekel engem, hogy akkor hol van Isten, hol vannak az angyalok, szentek és égi segítők? Hogyan engedik meg ezt a nagy szenvedést, s miért nem csak a rosszakat büntetik?
– Minden katasztrófának megvan az oka. A kilábalás belőle mindenki részére más lesz. Sokban függ attól, hogy mennyire ismerjük fel bűneinket, felelőtlenségünket, a múltban elkövetett hibáinkat. Sokan csak visszakapják azt a büntetést, ami kijár az eddigi viselkedésükből, sokan pedig addig szenvednek, míg fel nem ismerik szívükben, lelkükben a sötétséget, s a szenvedés által válnak jobb emberré. Itt nemcsak az egyéni bűnökről van szó, hanem ilyenkor inkább a nemzeti, a nemzetiségi hovatartozás játszik nagyobb szerepet. Itt kell figyelembe venni a lélek halhatatlanságát, itt kell arra figyelni, hogy mit követtünk el nemcsak ebben az életben, hanem a múlt életekben is. Rengeteg háború volt a múltban, mindannyian követtünk el bűnöket, akár mint egyén, akár mint valamilyen nép vagy csoport tagjaként. A sors igyekszik kiegyenlíteni az energiákat. Minden vészhelyzet egy megoldásra váró feladat, tehát ne problémaként kezeljük a rossz eseményeket, hanem feladatként, mert ez a hozzáállás már csökkent a bajon. A feladatunk ott kezdődik, hogy felfogjuk a helyzet súlyosságát, s engedjük, hogy testünk, lelkünk és szellemünk a túlélés mellett döntsön. Tartsuk magunkban is és egymásban is a lelket. Az, hogy reggeltől estig a híreket hallgatjuk, hogy mindenkivel csak a negatív dolgokról beszélünk, csak erősítjük magunkban a feszültséget, a romboló energiákat. Értesüljünk a helyzetről, foglalkozzunk más dolgokkal is, s éljük tovább életünket, a legjobban, alkalmazkodva a helyzethez. Mérjük fel reálisan, meddig tarthat a probléma, meddig hat ki a mi életünkre, lesz-e tartós kárunk belőle? A legtöbb ember átvészeli nagyobb veszteségek nélkül a vészhelyzeteket.
– Mit tehetünk tehát?
– Fontos dolog ilyen esetekben alázatosnak lenni. Lehet véleményünk, felháborodhatunk, láthatjuk a pillanatnyi igazságtalanságot, sírhatunk együtt másokkal, netán még szitkolózhatunk is első reakcióként, de azután higgadjunk le, s fogadjuk el a helyzetet, mert ha ficánkolunk, attól csak rosszabb lesz. Ahogyan már említettük, minden okkal történik. Nézzük a dolgot más szemszögből, vegyük figyelembe az egyéni múltat, a történelmünket, nézzünk a lelkünk mélyébe is, s figyeljük a dolgokat magasabb szintekről is. Akár a kis eseményeknek, úgy a nagyoknak is fontos szerepük van az életünkben. Tegyük fel a kérdéseket! Mit akar megtanítani velem most a sors? Milyen jó származhat ebből a dologból, akár számomra, akár hozzátartozóimra, népemre? Tanultam-e ebből az eseményből, bölcsebb lettem-e? Sújtott-e a sors olyasmivel, amivel esetleg én ártottam másnak? Most felelősséget kell vállalni, vajon nem tettem ezt eléggé a múltban? Vajon túl nagy volt a hitem a saját erőmben? Hittem azt, hogy senki nem tud megállítani, én irányítok mindent? Ezekkel és hasonló kérdésekkel foglalkozzunk, legyünk alázatosak, fogadjuk el azt, amin egyelőre nem tudunk változtatni. Álljunk meg, hiszen rá vagyunk kényszerítve, ez talán jel arra is, hogy túl sokat rohantunk, nem volt időnk semmire és senkire. Azon túl, hogy elfogadjuk a helyzetet, alkalmazkodunk hozzá, s kihozzuk belőle amit tudunk, nagyon fontos, hogy megtaláljuk lelki nyugalmunkat, ezt pedig pontosan a hittel tudjuk elérni. Igen, kapni fogunk segítséget, megnyugvást, megkapjuk a jelet egy pozitív esemény által, hogy segítőink velünk vannak.
– De miért nem avatkoznak be az égi segítők?
– Amint említettem, más az égi és más a földi igazság. Az égi igazság a lélek útját kíséri, a földi igazság csak ezt az egyént, ezzel a testtel tudja látni. Az angyalok maguktól nem segíthetnek, de ha megkérjük őket, segítenek annyira, amennyire ezt a karmánk megengedi. Vannak módszerek, hogy hogyan lépjünk kapcsolatba velük.
– Jó lenne ezt megtanulnom. Azt hittem, hogy kötelességük volna megfékezni a katasztrófákat. De már értem, az égi igazság...
– Vannak különféle kapcsolatteremtések velük, ha érdekli a téma, akár meditáción keresztül, akár gondolatban, szertartás által, esetleg íráson keresztül léphetünk velük kapcsolatba. Természetesen nem kérhetjük mindenki számára a jólétet és a védelmet, de a saját és szeretteink részére igen.
– Mitől függ még, hogy valaki mennyire sínyli meg az ilyen megszorításokat, mennyire lesz áldozat? Ez csak a hit kérdése?
– Hinni kell, akár Istenben, akár saját magunkban, vagy az Univerzumban, esetleg a sorsban. Nem haladhatunk mindig fölfele, vannak az életben hullámvölgyek, stagnálások minden ember életében, főleg ha letérünk az utunkról. Ismét szemléljük ezt magánemberként, s egy közösség tagjaként is. Ha valaki tudja, hogy a horoszkópja mit mutat, az sok esetben segít. Segít megtervezni a dolgokat, kihasználni a kedvező időszakokat, tudni mikor kell védekezni, mikor igyekezni, s mikor megállni. Látszik a sorsfeladat, s látszik a karma. Kap-e jutalmat a múlt életek tetteiért, esetleg büntetést? Mikor kerül sor ezekre? S mit tud tenni, hogy enyhítse a bajt és hogy megnövelje a jót?
– Igen, engem is érdekel a sorsfeladatom, mikor, miben lesz szerencsém, s mitől kell vigyáznom. S meg lehet nyugodni veszélyes időszakokban is? Arra is van mód? Na igaz, ahogy említette, a hit, az angyalokkal való kommunikáció elsajátítása, a horoszkóp megismerése, a magasabb szintű gondolkodás, az elfogadás, a testi-lelki tisztítás és speciális meditációk és az auravédelem és csakraerősítés.
– Igen, ezekkel a tevékenységekkel a lelki egyensúly visszaáll, ami az alapja a kilábalásnak minden vészhelyzetből. S imádkozni is tudni kell. A könyörgés, a kétségbeesett segélykérés nem a megfelelő mód. Ilyen szavakkal, hozzáállással és rezgésekkel negatív szinten maradunk. Előre hálát kell adni azért, amit szeretnénk, mintha már meg is kaptuk volna. Erre is vannak imák, módszerek és magyarázatok. Addig is, amíg nem küldöm őket a többi említett dolgokkal, imádkozzon csak úgy, hogy: „Szeretném kifejezni hálámat, amiért védve vagyok, én is, szeretteim is...”
