Ilyenkor, télvíz idején napfény hiányában korán beszürkül a világunk, ami óhatatlanul hatással van az élő szervezetekre, köztük az ember pszichés állapotára. Nemegyszer megesik, hogy a lelkiállapotunknak megfelelő színekbe öltözünk, lehangoltság esetén sokszor sötét színeket választunk, vagy éppen a lehangolt lelkiállapot megszüntetésére veszünk fel vidám színű öltözéket vagy kiegészítőket. Tény, hogy a színeknek kiemelkedő szerepük van az életünkben. Számomra a színek lelkivilágunkra gyakorolt hatása mindig is érdekes téma volt, ugyanúgy, mint a nekik tulajdonított jelentéstartalmak, mint például hogy a piros a szerelem színe.
Akik a színek hatásával foglalkoznak, mint például a színpszichológusok, megállapították, hogy a piros szín felgyorsítja az ember belső folyamatait, növeli a pulzusszámot, a légzésszámot, a szívverést, emeli a vérnyomást, szabályozza az adrenalintermelést, így köze van a hormonkiválasztáshoz is. A piros színtől életrevalóbbnak, erősebbnek érezhetik magukat az emberek. A kéket sem kell megvetni, mert jelentéstartalmához kapcsolódnak a következő jellemzők: víz, férfi, teremtés, égbolt, béke, harmónia, nyugodtság, hűvösség, konzervativizmus, magabiztosság, jég, hűség, idealizmus, erősség, céltudatosság, igazságosság, erő, könnyedség, barátságosság. A színek hatását az élet legkülönbözőbb területein alkalmazzák. A szakemberek rájöttek, hogy a színek a pszichés reakcióinkat is befolyásolják. Ezt leginkább a marketinges szakemberek kutatták, és ennek eredményeit alkalmazzák is. Ilyen marketingkutatási tényként jegyzi a színpszichológia, hogy a vásárlók 85 százaléka dönt a termékek színe alapján; 80 százalékuk véli úgy, hogy a szín segít a márka felismerésében; ha belépünk egy üzletbe, tudat alatt mintegy 90 másodperc alatt hozunk ítéletet a környezetről vagy egy áruról, és ebben legnagyobbrészt a színek játszanak szerepet; a színes hirdetéseket 42 százalékkal többen olvassák el, mint a fekete-fehéreket stb.
A színkutatók megállapították, hogy az agyműködésre is pozitív hatással vannak bizonyos színek. Dr. Robert Gerard a kutatásait folytatva felismerte, hogy a színek befolyásolják agyunk különböző neurológiai pályáit. Mivel minden színnek egy meghatározott hullámhossza van, mindegyikük más-más módon hat a testünkre és az agyunkra. A színek nagymértékben befolyásolják tanulás alkalmával az érzéseinket, a figyelmünket, a koncentrálóképességünket és a viselkedésünket. Ha például górcső alá vesszük a zöld színt, amely a régi időkben igen gyakran volt látható az iskolák tantermeiben, a következőket tudhatjuk meg: a pihenést és a nyugalmat biztosítja, javítja a hatékonyságot és a fókuszt. Kellemes érzést vált ki, amikor nézzük, mert a természetre emlékeztet. Több tanulmányban utalnak arra, hogy azok, akik zöld színű szobában dolgoznak, elégedettebbek a munkájukkal, és hosszabb ideig képesek eredményesen dolgozni. Volt olyan kísérlet is, amikor monoton mozdulatokat végeztek a diákokból álló kísérleti alanyok, akiket két csoportra osztottak. Az egyik csoport 40 másodpercig nézhette szünetként a szomszédos zöld tetejű házat, a másik csoportnak egy szürke tetős ház volt látható. Amikor visszatértek a monoton művelet végzéséhez, azt tapasztalták, hogy azok, akik a zöld tetős házat nézték, kevesebb hibát vétettek, és jobban tudtak koncentrálni. Megállapították, hogy a színek a tanulásra is hatással vannak. A tanulók hatékonyabban tanulnak, és tovább emlékezetben tartják a megtanult információkat, ha az oktatási anyag színeket is használ, valamint ha az osztályterem színes. Mindez azért történik így, mert az agyunkba eljutó információk 80 százaléka vizuális. A színek pedig stimulálják a vizuális érzékelést, és segítenek az információ megtartásában. Például az eredményes tanuláshoz az egyik tanács az, hogy színessel húzzák alá a legfontosabb fogalmakat. Mégpedig egyazon színt kell használni például a dátumok aláhúzásához, másikat a fontos nevek aláhúzásakor, a definíciók aláhúzásához is mindig ugyanazt a színt kell használni. A színek alkalmazása a tanulás, tanítás folyamatában azért is fontos, mert kiderült, hogy a gyerekek jobban emlékeznek azokra az utasításokra, amelyekhez színeket is használtak, mint azokra, amelyeket csak szóban közöltek velük.
A tanulásmódszertanban ajánlott tanulókártyák esetében is fontosak a színek. Például a különböző adatokat tartalmazó tanulókártyáknál ajánlják a színes háttér használatát, úgy, hogy minden adathoz más-más háttér kell hogy tartozzon. Így a diákok a színt az adattal társítják, ami később az információ felidézését segíti. Az is tény, hogy a kreativitásra is inspiratívan hatnak a színek, ösztönzik az új ötletek megszületését. A tojáshéjszín, a sárga különböző árnyalatai és a világos narancssárga a kreativitás, a memória szempontjából előnyösek. Számos kísérlet igazolta már, hogy ezek a színek és árnyalataik serkentik a gondolkodást, a kreativitást, egyben lelkesítenek. Ezért ajánlják a színpszichológusok, hogy munka vagy tanulás közben ilyen színű, árnyalatú kép vagy tárgy legyen előttünk. Többek között erre jók a mind gyakrabban használt szövegkiemelő vagy íróeszközök. Ne feledkezzünk meg a színek ránk gyakorolt hatásáról, hiszen: „Minden, amit látunk: szín. A vonal is az. Az újság betűje, a mezők zöldje, a házak tömkelege, embertársaink sokasága, szóval: a látószervünkkel érzékelhető egész világ csupa menő színfolt a szemünk számára. Amint hogy fülünkkel csupán hangokat érzékelhetünk: épp úgy a szemünk kizárólag csak színek fölfogására képes. A meglátás folyamatában a szín elsődleges tényező: előbb látjuk meg a színt, s a nagyság, a körvonalak, a fény- és árnyékrészletek appercipiálása révén csak az után bontakozik ki tudatunkban a forma. Éppen ezért a színtónusoknak az emléke valahogy jobban tapad meg az emlékezetünkben is.” (Walter Ernő és Novák László: A színek világa, Bp., 1927) A színek fontosak, ezért alkalmazzuk jótékony hatásaikat, és tegyük színessé az életünket és a világot!
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
