A hűvös, olykor csapadékos idő ugyan még a telet idézi fel bennünk, ám ha a naptárra tekintünk, a dátum láttán egyre inkább annak öröme keríthet hatalmába bennünket, hogy közeledik a tavasz, végre kisüt a nap, és kedvünkre barangolhatunk majd a természetben, vagy dolgozhatunk kint a kertben, illetve tevékenykedésünknek köszönhetően újjáéledhet a virágoskertünk is. Ezeket a momentumokat szem előtt tartva esett a választásunk mostani témánkra, és abban bízunk, hogy sokakban igen kellemes emlékeket ébresztenek az általunk összefoglalt információk, hiszen nagymamáink is sok érdekes és hasznos ismeretet birtokoltak, legfeljebb nem tudták magukról, hogy ezáltal bizonyos fokig a kémiában is jártasak. Nézelődjünk egy kicsit újra együtt a természet világában!
A mentol
A mentol szó hallatán igen sok minden juthat eszünkbe, köztük például a közkedvelt rágógumik, az ízletes cukorkák, a hangzatos reklámok segítségével forgalmazott fogkrémek és szájvizek, esetleg a nagy sikerű Fenyő Miklós-dal, a Hotel Menthol vagy bármi más. Akármelyikre is asszociálunk – leszámítva talán a közismert slágert –, szinte egészen biztosan felidéződik bennünk a hűsítő íz és a friss illat, arra azonban már jóval kevesebben emlékszünk, figyelünk, hogy a kozmetikumok, gyógykészítmények összetevői között is szerepel.
A mentol szerves vegyület. A természetben több illóolaj alkotóeleme, így például megtalálható a borsmenta olajában, valamint az eukaliptuszlevelekben. Szabad és kötött állapotban fordul elő, kötött állapotban észterek alakjában található meg. A terpénalkoholok közé tartozik. Színtelen, tű alakú kristályokat alkot. Szerves oldószerekben, például az etanolban jól oldódik, a vízben viszont nem.
A mentolra és más vegyületekre is jellemző, hogy több izomer módosulatuk van, vagyis ugyanaz a molekulaképletük, ám tulajdonságaik eltérnek. Ezzel magyarázható a tény, hogy nem egyforma az izomerek aromája, szaga és hatása sem. Előfordul, hogy a vegyület egyik módosulata a jellegzetes aroma és szaganyag hordozója, a másikra azonban mindez egyáltalán nem igaz. A mentolnál hasonló a helyzet, létezik olyan izomere, amelyik kellemes, hűsítő illatú, ugyanakkor akad olyan is, amelyik csak enyhén hűsítő, a szaga pedig inkább a dohos pincére emlékeztet.
Miért hűsít a mentol?
Idegrendszerünk jól érzékeli a hőmérséklet változását, ugyanis létezik olyan fehérjereceptor, amelyik ezért felelős, ám nem kizárólag a mentol képes bekapcsolni őket, hiszen több ilyen anyag létezik, például az eukaliptol is ezek közé tartozik. A hűsítő hatás mellé ugyanakkor enyhe fájdalomcsillapító hatás is párosul. Regeneráló hatását a sportolók használják ki a leginkább. Mint köztudott, sok krém és gél tartalmaz mentolt, ezenkívül gyakran található meg torokgyulladás enyhítésére szolgáló készítményekben, cukorkákban is. Annak ellenére, hogy enyhe fájdalomcsillapító hatással rendelkezik, nem alkalmas mélyebb ízületi fájdalmak gyógyítására, viszont gyulladások, égő érzést kiváltó sérülések esetén segíti a kezelést és felfrissíti a bőrt.
A menta másképp
Az élelmiszeripar is alkalmazza a mentolt, amely a rágógumi, a csokoládé és a különféle likőrök mellett otthon is felhasználható különböző ételek létrehozásánál. Van, aki arra esküszik, hogy jól jöhet, ha van otthon mentánk, akár cserépben, akár a kertben, mivel bármikor levehetünk egy levelet, és annak elrágcsálása frissíti a leheletet, ugyanakkor a konyhában több fajta étel elkészítésénél is kiválóan alkalmazható. Egyes receptek szerint különféle csokoládés desszertek készítéséhez, sőt akár húsokhoz is használható, a mentafagylaltot pedig szintén rendkívül sokan kedvelik. Az angol konyhában a báránysült mellé akár mentaszószt is kaphatunk.
A mentol és a levendulaolaj
Ha fontos számunkra, hogy milyen vegyi anyagokat kenünk magunkra vagy gyermekünkre, érdemes szem előtt tartanunk, hogy léteznek alternatív megoldást kínáló természetes szúnyogriasztó anyagok is, amelyeket bár kicsivel gyakrabban kell használni, mint a mesterségesen előállítottakat, ám ezek az esetek többségében ártalmatlanok, sőt, kifejezetten jótékony hatásúak a szervezetre. Abban az esetben, ha etanolban levendula-illóolajat és mentolt oldunk fel, majd jól összerázzuk őket, kiváló szúnyogriasztót kapunk, amit a bőrünkre permetezve használhatunk.
A levendulaolaj szintén frissítő hatású, kellemes a bőrnek, mert hűti azt. A levendulaolaj a közönséges levendula (Lavandula officinalis) illóolaja. Értékét a benne levő linalil-acetát tartalma fejezi ki (min. 35 százalék), ami színtelen, édes illatú folyadék.
A csalán
A mentollal ellentétben a csalánnal kapcsolatban biztosan inkább a nem túlságosan kellemes élmények kerülnek elő az emlékezetünkből. Aki észlelte már a hatását, arra is emlékszik, hogy viszket, csíp, szúr és bizony fáj is. Éppen ezek miatt az emlékek miatt igyekszünk minél inkább távol tartani magunkat tőle, sokan talán a kivágása mellett döntenek, mert gaznak tekintik. Egyes kultúrákban viszont régóta alkalmazzák a természetgyógyászatban, gyógynövényként gondolnak rá. A növény a csalánszőrök alapján kapta a nevét, ezek a leveleit és szárát borítják, egyben védelmet is biztosítanak neki. A csalán több vitamint tartalmaz, a csípő hatását pedig a benne lévő hangyasav okozza, amely a csalánszőrrel a bőrszövet alá kerül. A hangyasav maró hatású, szúrós szagú, színtelen folyadék. A csalánt legtöbben teaként használják, ám a magas vérnyomás esetén nem javasolt az alkalmazása.
Az interneten keresgélve érdekes receptekre bukkanhatunk, egy ilyen a csalánfasírt elkészítése, mivel ez a felhasználási mód nagymértékben eltér a szokványostól. Egyébként a csalán hatásai közé sorolják a reumás panaszok enyhítését, a gyulladások csökkentését.
Bízunk benne, hogy a most választott példák is alátámasztják azt, amiről már az eddigiekben is szó esett, nevezetesen, hogy a természetben számtalan olyan vegyület vagy vegyületcsoport található, amelyek használata nagyon elterjedt, ám valószínűleg csak keveset tudunk róluk, emiatt fontos, hogy minél több információval gazdagodjunk velük kapcsán, és mindeközben a természet apró csodáinak megismerése által bővítsük saját tudásunkat.
