Eddigi összeállításainkban is igyekeztünk olyan vegyületekre, vegyületcsoportokra, jelenségekre felhívni a figyelmet, amelyek a mindennapjainkban való előfordulásuk szempontjából viszonylag gyakoriaknak tekinthetőek, mégsem fordítunk kellő figyelmet rájuk, illetve nem fektetünk elegendő hangsúlyt arra sem, hogy megkíséreljünk többet megtudni a tulajdonságaikról, az összetételükről, valamint a természetben betöltött szerepükről. A célunk továbbra sem változott, így igaz, hogy némiképp módosult formában, ám ezentúl is a természettudományokkal és a természettel kapcsolatos ismeretek maradnak a középpontban, ugyanis meggyőződésünk, hogy mindezekkel kapcsolatban is számos érdekességgel tudunk még szolgálni, éppen ezért sorozatunk folytatásában is olyan témákat válogatunk, amelyek reményeink szerint egyrészt mindenki számára biztosítanak majd új információkat, másrészt mindenki elég közelinek érzi őket magához ahhoz, hogy még többet meg akarjon tudni róluk.
A Föld napja
Április 22-e fontos nap valamennyiünk számára, hiszen ekkor emlékezünk meg a Föld napjáról, bár – ahogyan mondani szoktuk – sokkal jobb lenne, ha nem csupán ezen az egyetlen napon figyelnénk oda bolygónkra. A Föld napját a feljegyzések szerint 1970. április 22-én ünnepelték meg első ízben. Egy amerikai egyetemista, Denis Hayes volt a kezdeményezője az akciónak, amely összesen közel 20 millió embert mozgatott meg. Ennek hatására született meg az Amerikai Egyesült Államokban több olyan törvény is, amelyek a vizek és a levegő védelmét helyezik előtérbe.
A Föld napja azután 1990-től vált világméretű akcióvá, amelynek alkalmából azóta is a világ számos országában szerveznek különféle környezetvédelmi programokat és rendezvényeket ezen a napon, olyanokat, amelyek elsősorban arra irányulnak, hogy a különböző korosztályokat megcélozva minél több gyermeket és fiatalt vonjanak be a programokba, felhívva a figyelmüket a környezetvédelem és általában a környezetre való fokozott odafigyelés, valamint a környezettudatos gondolkodás fontosságára. Ennek apropóján a mai témánk a Föld napjának aktualitása miatt a cseppkövekkel, illetve a cseppkőbarlangokkal kapcsolatos.
A mészkőhegységek
A kalcium-karbonát (CaCO3) a természetben több alakban megtalálható, ilyen a mészkő is. A tiszta mészkő fehér, szilárd, vízben nem (igen rosszul) oldódó anyag. A természetben előforduló mészkövet és dolomitot a kőzetbe került különböző szennyezések megszínezik. A tiszta, színtelen, illetve a kristályrács hibáitól jellegzetes színű, kristályos kalcium-karbonát a kalcit. A márvány a mészkőnek sajátos, kristályos változata, amely a Föld mélyében nagy nyomáson keletkezik. A mészkő üledékes kőzet, amelyből hegységek is kialakulhatnak. Szürkés vagy fehér színű, a kagyló- és csigaházakból, valamint az elhalt állatok meszes vázából jön létre a tenger mélyén. A mészkőhegység tektonikus mozgás hatására alakul ki, vagyis a földfelszín és a rétegek mozgása – kiemelkedése, lesüllyedése – hozza létre. A mai kontinensek területének egyes részeit sok millió évvel ezelőtt tenger borította. A tengervízből kiváló mész, illetve az elpusztult állatok maradványai vastag rétegben felhalmozódtak és összetömörödtek, majd a rétegek idővel kiemelkedtek, így keletkeztek a mészkőhegységek.
A cseppkő
A cseppkövek alakja, mérete igencsak sokféle lehet. Az átmérőjük szintén változó, léteznek egészen vékonyak, ugyanakkor létezhetnek nagy átmérőjű, több méter magas oszlopok is. A cseppkövek színe szintén változó, ez elsősorban attól függ, milyen szennyezőanyagok vannak bennük jelen a mészkő mellett. A vastartalom például vöröses színt ad neki. Aki járt már cseppkőbarlangban, az minden bizonnyal emlékszik rá, hogy az útvezető nyomatékosan kérte, senki ne bántsa a cseppköveket, semmiképpen se törjön le belőlük. A cseppkövek ugyanis nagyon lassan nőnek. A leírások szerint 1 milliméter cseppkő kialakulásához 15–20 év szükséges.
A cseppkövek kialakulásához vízre is szükség van, a szénsavtartalmú víz oldja a mészkövet. A víz hatására a kőzetekben lévő repedések tágulnak, ezáltal járatok és barlangok jönnek létre. A folyamatot a szénsavas víz oldóereje mellett a magával hozott kőzettörmelék is segíti, mivel a kisebb-nagyobb kőzetek mélyítik, koptatják a meglévő üregeket.
A mészkő repedéseibe szivárgó víz nemcsak üregeket váj és mélyít, hanem épít is. A cseppkőbarlangok díszei a függő- és az állócseppkövek, azaz a sztalaktitok és a sztalagmitok. Sokan ezeket a formákat tartják a leglátványosabb barlangi formáknak.
A kisvasút a Postojnai-cseppkőbarlangban 3,7 kilométer hosszan halad
A laboratóriumból is tudjuk, hogy a meszes vízből szén-dioxid hatására kalcium-karbonát csapódik ki, további szén-dioxid hatására viszont a kalcium-karbonát-csapadék feloldódik. Ez a folyamat megy végbe a természetben is a mészkőbarlangok kialakulásakor.
CaCO3+ H2O +CO2 → Ca(HCO3)2
A folyamat során a barlang mennyezetéről lecsepegő szénsavas víznek köszönhetően változatos alakú és színű cseppkövek épülnek fel, amelyek a barlang tetején és alján egyaránt létrejöhetnek, növekedhetnek. Ez teszi lehetővé, hogy kialakuljanak a cseppkőbarlangok. A szén-dioxid-tartalmú esővíz a mészkőrepedések közé jutva oldja a kalcium-karbonátot, és a keletkező kalcium-hidrogén-karbonátot a víz kimossa. Mivel a nyomás, valamint a hőmérséklet eltérő, a folyamat visszafelé is lejátszódik.
Ca(HCO3)2 → CaCO3+ H2O +CO2
Ugyanez a folyamat otthon, főzés, mosás közben is végbemehet, hiszen a víz keménységét a benne oldott kalcium- és magnéziumsók okozzák.
Ahogyan arról már szó esett, a barlang mennyezetén lefelé növekedő függőcseppkövek, a barlang alján pedig a felfelé növekedő állócseppkövek jönnek létre. Ha a függő- és állócseppkövek összeérnek, kialakul a látványos cseppkőoszlop. Európa egyik legismertebb cseppkőbarlangja a Postojnai-cseppkőbarlang, amelynek ékessége, fő látványossága a Briliáns (Brilliant) nevű cseppkő, amely egy 5 méter magas, hófehér állócseppkő a barlang közepén.
Ismertebb cseppkőbarlangok a környékünkön
Szerbiában rengeteg barlang található, a turisták által azonban csak nagyon kevés látogatható. A legismertebb és legnagyobb cseppkőbarlang a Resavai-cseppkőbarlang, amely mintegy 80 millió éves, valamint 4,5 kilométer hosszúságú. A barlang Kelet-Szerbiában található, Despotovactól 20 kilométer távolságra. Létezéséről sokáig csak a pásztorok tudtak, akik ide bújtak el a rossz idő elől nyájaikkal, a hegymászók állítólag csak 1962-ben fedezték fel. Részletes kutatások és különböző munkálatok előzték meg a barlang hivatalos megnyitását, a dátum pedig a Föld napja kapcsán is megjegyezhető, ugyanis 1972. április 22-én nyitották meg a barlangot a látogatók számára. A turisták 800 méteres túra keretében tekinthetik meg, a feltárt szakasza azonban jóval hosszabb, meghaladja a 2800 métert. A barlangban a turisták betonúton haladhatnak, amely két különböző szinten lévő csarnokon halad keresztül, ezek pedig termekből állnak. A barlangban a hőmérséklet 7 Celsius-fok. A legszebb részek, a Kristályterem, a Hangversenyterem, a barlangi orgona mind-mind olyan látványt nyújtanak, amelyeket érdemes megtekinteni.
Magyarország legismertebb és legnagyobb cseppkőbarlangja az Aggteleki-cseppkőbarlang, amely Baradla néven is ismeretes. Az Aggteleki-cseppkőbarlangban a tárgyi leletek, szerszámok arról tanúskodnak, hogy már hétezer évvel ezelőtt is laktak emberek a környékén. A barlangról a legrégebbi leírás 1742-ből származik. A világ egyik legnagyobb cseppkőképződménye a 25 méter magas Csillagvizsgáló. Legtágasabb csarnoka a jósvafői bejárat közelében lévő Óriások terme, amely 200 méter hosszú és 60 méter magas. Szintén érdemes megtekinteni a Hangversenytermet is.
A Postojnai-cseppkőbarlang a világ egyik legnépszerűbb és legnagyobb nyilvánosan látogatható barlangja. A belső méreteit szemlélteti az is, hogy a Hangversenyterem (Concert Hall) akár 10 000 ember befogadására is képes. A barlang a Pivka folyó több millió éves munkájának eredménye. A helyszínről a 17. században számoltak be először, a belső falakon azonban 1213-ban készült falfestményeket is találtak. A barlangot vasúttal és gyalog is be lehet járni. A barlang bizonyos szakaszát kisvasúton lehet bejárni. A vasút a Tánctermen (Dancehall) halad keresztül. A világ első föld alatti barlangjában található vasútvonal 3,7 kilométer hosszan halad át az álló- és függőcseppkövekkel tűzdelt úton. A barlang felfedezését szolgáló gyalogtúra elejét és végét is vonatozás kíséri. Maga a gyaloglás része nagyjából egy órát vesz igénybe, amely során megtekinthető a barlangi vakgőte, valamint számos terem a cseppkőoszlopaival. A barlang hőmérséklete évszaktól és külső időjárástól függetlenül 10 Celsius-fok körül van.
Bízunk benne, hogy sikerült felkeltenünk olvasóink érdeklődését a természet ezen különleges ékszerei iránt, hiszen a cseppköveket, cseppkőbarlangokat érdemes élőben is megtekinteni, mert akármennyire csodálatosak is képeken, biztosak lehetünk abban, hogy élőben még sokkal lenyűgözőbbek. Amennyiben valaki esetleg cikkünk hatására úgy döntene, hogy útra kel, annak nemcsak a három említett barlangot ajánlanánk figyelmébe, hiszen számos további is rendelkezésre áll. Ha esetleg nem külföldi úti célban gondolkodunk, hanem Szerbia területén néznénk szét, akkor érdemes felkeresni a Zlatibor környékén lévő Stopić-barlangot (Stopića pećina), a Bor környéki Lázár barlangját (Lazareva pećina), az Aranđelovac környékén található Risovača-barlangot, az Užice közelében lévő Potpeći-barlangot (Potpećka pećina), és a sort még folytathatnánk, hiszen ezeken kívül is bőven akad még látnivaló.
