Azt tartja a régi mondás, hogy minden kezdet nehéz. Szeptember vége felé jár. A diákok tömegesen lépték át az iskola kapuját, ovisok hada akasztja reggelente kabátját a jelével ellátott fogasra. Kezdenek belejönni. Már nem olyan kimerültek szerda estére, mint az első héten. A könyvek beborítva, a füzeteken gyöngybetűkkel olvasható a tulajdonos neve és az osztály. Most kezdődik a gyerekekre váró nehézségek második köre: az első szintfelmérők java, az első ellenőrzések, felelések.
Hogyan tehetjük könnyebbé, gördülékenyebbé, elviselhetőbbé ezeket a nehéz napokat, heteket?
A gyereknevelés és oktatás eredményességéhez sok stratégiát, módszert választhatunk, amelyek a köztudatba régen beépültek. Vannak azonban olyan elfelejtett dolgok, amelyek alapként szolgálnak a gyerekek testi-lelki egészsége, stabilitása, teherbírása szempontjából. Ezek az egészséges táplálkozás és a hatékony pihenés. Igen, tudom, a csapból is a zöldségek szerepe folyik, de a gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy a gyerekek táplálkozása rendszertelen, egysíkú, és ritkán tartalmaz zöldséget-gyümölcsöt a megfelelő mennyiségben. A pástétomos kenyér, cukros tea gyakori reggeli a gyerekek heti menüjében, és a szakemberek állítják, hogy egy ilyen összetételű szénhidrátbomba nem alkalmas a gyerekek egész délelőtti figyelmének a fönntartására. A legrosszabb esetben a gyerekek nem is reggeliznek, az első étkezés iskolából hazaérve az ebéd. Szintén statisztikai adatokkal alátámasztott, hogy üres gyomorral eltölteni a délelőttöt nem túl hatékony, hiszen a korgó gyomor elvonja a figyelmet, és a gyereknek nincs miből energiát meríteniük az aktív tanuláshoz. A másik, sokszor hiányzó alap a gyerekek életéből a megfelelő pihenés. Ovis gyerekek is maradnak fönn tízig, tizenegyig, az iskolások esetében pedig ez szinte elfogadott, hogy nem kerülnek időben ágyba. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kipihent gyerek másnap délelőtt jókedvű, energikus, együttműködő, és „fog az agya”. Időben föl bír kelni, a reggelek nem rohanva, kapkodva telnek, van idő reggelizni, és nem üvöltözéssel válik el a család, ami jó kezdet egy jó hangulatú, eredményes naphoz.
Beszélgettünk erről mostanában ismerősökkel, szülőkkel. Sokaknak jelent napi problémát, hogy a gyerekeket nem tudják „ágyba parancsolni” idejében. Húzzák az időt, nem mennek fogat mosni, még csak egy ezt-azt szeretnének. Úgy látom, általában azoknak a szülőknek van kevesebb gondjuk ezzel a részével a gyereknevelésnek, akik napi rendszerességgel biztosítják a gyerekeik számára a fizikai aktivitás lehetőségét. Kisgyerekkorban természetesen a szabad mozgás van első helyen, később ezeket felváltják a csapatjátékok, versenysportok.
Vannak gyerekek, akik nehezen nyugszanak meg, őket segíteni kell a lecsendesedésben. Van olyan gyerek, aki még nagyobbacska korában is igényli a szülői gondoskodást, ágyba kísérést, betakargatást, pár kedves szót, sőt néhányuknak speciális technikákat kell alkalmazni ahhoz, hogy az addig órákig nyugtalanul forgolódó, elaludni képtelen gyerek álomba merüljön. Egyszer egy anyuka azt mesélte, hogy a gyerekének drámai javulás állt be az iskolai teljesítményében, amikor megtanította neki szakember tanácsára, hogyan relaxáljon esténként. Természetesen mindenkivel megesik, hogy a közbejövő napi teendők, kötelezettségek és váratlan helyzetek vagy egy betervezett esti program kissé fölborítja a napi rutint. Ez teljesen természetes. Tudnunk kell, hogy egy-egy időnként előforduló eset nem okoz semmilyen problémát. A gondot az okozza, hogyha a késői fekvés, a kialvatlanság rendszeressé válik.
Amikor fölteszik a kérdést, hogy mi a titka az eredményes és sikeres gyereknevelésnek, akkor mindig azt válaszolom, hogy nem tudom, mi a titka, de azt tudom, mi az alapja: a pihenés és az egészséges táplálkozás. Enélkül minden más pedagógiai módszer, iskolai tanterv, taneszköz veszít a hatékonyságából. Illene végre komolyan vennünk otthon is, és az oktatási-nevelési intézményeinkben is.
