A helyesírási szabályzat háromszáz szabálypontja között bizonyára bőven találunk olyanokat, amelyek a helyesírást többé-kevésbé elsajátítók körében egyszerűen rosszul rögzültek, emiatt az írott szövegekben folyamatosan hibaként ismétlődnek. Részben erre alapoznak az interneten elérhető különféle tesztek, kvízek, amelyeknek bevezetőjében ilyesmiket olvashatunk: „10+1 szó, amit sokan rosszul írnak”, „csak a legprofibbak tudják kitölteni ezt a helyesírási tesztet”. Ilyenkor talán mentségül szolgálhat, hogy a „közelmúltban” változtak meg a helyesírási szabályok, és még nem jegyezhettünk meg minden változást, ám ez az érv aligha helytálló azon példák esetében, amelyeknek az írásmódja még az előző, 11. kiadásban módosult (1984-ben), sőt a legutóbbi, 12. kiadás megjelenése óta is eltelt immár hat év, ami alatt rögzíthettük magunkban az újdonságokat.
A nehezen vagy rosszul rögzülő szabálypontok közé tartoznak azok is, amelyek a mozaikszók, vagyis a betűszók és szóösszevonások írásmódjával foglalkoznak. Erősen tartja magát ugyanis az a vélekedés, miszerint a mozaikszók, betűszók és szóösszevonások mind csupa nagybetűvel írandók. Valójában azonban különbség van az MTA, a Vancsesz és például a NASCAR írásmódja között, mégpedig annak alapján, hogy hogyan keletkeztek.
A mozaikszók gyűjtőnév magában foglalja a betűszókat és a szóösszevonásokat. Közös jellemzőjük, hogy több szó elemeiből, „mozaikjaiból” állnak össze, és a tulajdonnevek, azokon belül is leginkább az intézménynevek körében gyakoriak. A mozaikszóknak sem az alkotóelemei közé, sem a végére nem teszünk pontot. Két nagy csoportjukat a betűszók és a szóösszevonások alkotják, és tulajdonképpen e kettő írásmódjának az eltévesztéséből, azaz a velük kapcsolatos szabályok rossz rögzüléséből adódnak az említett helyesírási hibák.
A betűszók valamilyen többszavas kapcsolat, többnyire különírt szerkezet elemeinek a kezdőbetűiből alakulnak ki. Például: ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete), MÁV (Magyar Államvasutak), FÁK (Független Államok Közössége), FIAT (Fabrica Italiana Automobili Torino), HBO (Home Box Office), UNESCO (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization – az ’Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete’), NASCAR (National Association for Stock Car Auto(mobile) Racing – ’szériaautók versenyének szövetsége’) stb. Emellett vannak köznévi betűszók is, amelyek alapvetően csupa kisbetűből állnak, és többnyire különírt szerkezetekből keletkeznek (áfa – általános forgalmi adó), illetve összetett szavakból (vb – világbajnokság). Témánk szempontjából a betűszók legfontosabb jellemzője, hogy csak kezdőbetűkből alakulnak, akár szószerkezetről, akár összetett szóról beszélünk (utóbbi esetében ideszámít az összetételi utótag kezdőbetűje is), más szórészeket nem tartalmaznak, ahogyan pontot sem.
A szóösszevonások olyan mozaikszók, amelyek rövid vagy rövidített szavakból, kisebb-nagyobb szórészletekből, esetleg részben kezdőbetűkből állnak. A betűszóktól eltérően tehát nem csak kezdőbetűk az alkotóelemeik, és ebből adódik eltérő helyesírásuk is. A szóösszevonásokat ugyanis, amennyiben tulajdonnévi eredetűek, nem írjuk csupa nagybetűvel, csak az első betűjük nagy. Például: Műpa (Művészetek Palotája), Fidesz (Fiatal Demokraták Szövetsége), Főtáv (Fővárosi Távfűtő), Ofotért (Optikai, Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesítő Vállalat) stb. A köznévi szóösszevonások a tulajdonnévieknél ritkábbak: maszek (magánszektor), kolhoz (kollektyivnoje hozjajsztvo – ’közös gazdaság’), gyes (gyermekgondozási segély), nagyker (nagykereskedelem, nagykereskedés), viszlát (viszontlátásra), trafó (transzformátor), radar (radio detection and ranging) stb.
Mind a betűszók, mind a szóösszevonások körében előfordul, hogy a teljes név módosul, de a mozaikszói forma változatlan marad a használatban: FTC (Ferencvárosi Torna Club; mai helyesírással: Ferencvárosi Tornaklub), Csemadok (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete; ma: Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség), Kóta (Kórusok Országos Tanácsa; ma: Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége) stb.
Az írásgyakorlatban legtöbbször a ponttal lezárás és a nagybetűzés körül akadnak gondok. A rövidítések többségétől eltérően a mozaikszóknak, ahogy említettük, sem az alkotóelemei közé, sem a végére nem kell pontot tenni. A csupa nagybetűs írásmód (néhány kivétellel) csak a tulajdonnévi eredetű betűszókra jellemző, míg a szóösszevonásokban (még ha tulajdonnéviek is) csak az első betű nagy. Utóbbi a legtöbbször azért jelent nehézséget, mert egyrészt egyes idegen nyelvi példák a nagybetűzést erősítik, másrészt nem nyelvi-helyesírási háttértudást igényel, hogy eldönthessük, betűszóról, avagy szóösszevonásról beszélünk-e, azaz vissza kell követnünk a szerkezetet az eredeti formáig. A közismert mozaikszók többségénél ez meglehetősen nehéz, hiszen egyes intézményeket, szervezeteket szinte csak a mozaikszói alakjukban emlegetünk, teljes nevükön pedig ritkábban, főleg, ha a teljes név azóta a „felismerhetetlenségig” megváltozott, mint például a Csemadok vagy a Kóta esetében.
Íme néhány betűszónak gondolt példa, amely valójában szóösszevonás: Gestapo (Geheime Staatspolizei – ’Titkos Államrendőrség’), Ozna (Odeljenje za zaštitu naroda – ’Népvédelmi Osztály’), Gulag (Glavnoje upravlenyije iszpravityelno-trudovih lagerej – ’Javítómunka-táborok Főigazgatósága’) – ezeknek szerencsére nemcsak az írásmódja, hanem az emléke is egyre halványul –, Iveco (Industrial Vehicles Corporation), Conmebol (Confederación Sudamericana de Fútbol – ’Dél-amerikai Labdarúgó-szövetség’), Vancsesz (Vajdasági Nagycsaládos-egyesületek Szövetsége), Zende (Zentai Diáksegélyező Egyesület), Vamadisz (Vajdasági Magyar Diákszövetség; kivételes írásmóddal: VaMaDiSz), Máért (Magyar Állandó Értekezlet), Met (Metropolitan Museum of Art), Mol (Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság) stb.
A manapság legtöbbször előforduló szóösszevonás, amellyel az egész világ kénytelen volt megismerkedni, a Covid (coronavirus disease ~ Coronavirus Disease – ’koronavírus-betegség’), ám bízunk benne, hogy mihamarabb csupán halványuló emlékű példaként említhetjük.
