„Milyenek vagyunk mi, vajdasági magyarok? Hagyománytisztelők vagy újítók, szabadszájúak vagy visszafogottak, konokok vagy engedékenyek? Sokfélék. Ennek a sokféleségnek az okai térségünk történelmében gyökereznek. A Vajdasági ládafia a sorsunkat befolyásoló eseményekről ad számot, kiegészítve az általános iskolai történelemkönyvek tananyagát. Emellett pedig beszámol kultúránk múltjáról és jelenéről. Ezeket ugyanis elengedhetetlen ismernünk ahhoz, hogy jövőnk is legyen ezen a tájon. Tudtad, hogy Zombornak van Oscar-díjasa? Hogy több idevalósi zenész is szerepel a legrangosabb világzenei toplistákon? Hogy dúskálunk kézilabda-legendákban? Van mire büszkének lennünk” – olvasható a könyv fülszövegében.
Gyönyörűen illusztrált képek, figyelemfelkeltő címek, elgondolkodtató kérdések, szórakoztató témák, érdekességek és QR-kódok áradata. Ez jellemzi a Forum Könyvkiadó Intézet és a Magyar Nemzeti Tanács gondozásában Berényi Emőke és Herédi Károly által szerkesztett Vajdasági ládafiát, amely egy kicsivel több mint 450 oldalas segédtankönyv és hiánypótló kiadvány, amely tulajdonképpen a felsős diákok számára íródott. A Vajdasági ládafia igényesen megszerkesztett, s akár egy felfedezőkönyvnek is titulálható, kihívásokat, dilemmákat, gondolatkísérleteket és magyarázatokat foglal magába. A megszerzett lexikális tudáson túl a könyv segít szélesebb perspektívában látni térségünk történelmét, rámutat arra, miből fakadnak közösségünk erősségei, és melyek a visszatérő problémái. A kiadvány széleskörűen, mégis könnyedén mutatja be Vajdaság történelmét, hagyományait, irodalmát, építészetét, művészetét, jelentős személyeit. Ikonokkal kiegészített rövid bejegyzéseket és szócikkeket tartalmaz, melyekhez az olvasnivalókat fűzték hozzá. Területi alapon (a Tisza mente, Bánát, Észak-Bácska, Nyugat-Bácska, Közép-Bácska, valamint Dél-Bácska és Szerémség jellegzetességeit feltárva) ismerteti meg az olvasót Vajdasággal, így a történelmi fejezetek is tematikusan vannak elhelyezve, nem időrendben. Az időrendi tájékozódást a könyv elején található idővonal és a történelmi egységek tartalomjegyzéke segíti. A Vajdasági ládafia tulajdonképpen egyfajta értéktár: Csőke Márk és Szabó Hunor történészként, Szarka Mándity Krisztina és Kucor Tamara művészettörténészként működött közre. Fehér Viktor a néprajzi, Radetić Ádám a zenetörténeti részekkel volt megbízva. A sportfelelős Tóth Tibor újságíró volt, Oláh Tamás a színháztörténetet dolgozta fel, Szász Csongor a filmtörténetet, Szabó Laki Boglárka nyelvészeti tárgyú fejezeteket írt, a vizuális arculat pedig Oláh Dórinak köszönhető. Műszaki szerkesztője Lackó Lénárd, a lektori és korrektori munkát Buzás Márta végezte, Pfeiffer Attila a történelmi részek szakmai lektora volt. A szépirodalmi szövegek bekérése és válogatása, a megírt kéziratanyag összefésülése, kiegészítése, olykor rövidítése pedig a szerkesztők feladata volt.
Az előkészületekről és a munkafolyamatról Berényi Emőke és Herédi Károly nyilatkozott.
– A felkérés után elkezdtünk abban gondolkodni, hogy hogyan lehetne ez a könyv kellőképpen izgalmas egy diák számára, hogy ne egyhangú, tankönyvszerű szöveghalmaz legyen, hanem rövid egységekből állóan tartalmazzon kutatási tippeket, továbbgondolásra alkalmas dilemmákat, különlegességeket. A kötet anyagának kiválasztását sok kutatás és közös gondolkodás előzte meg. Bár minden tájegységhez készítettünk előzetesen egy-egy hosszú témalistát, azt a területet szakembereivel együtt is megbeszéltük – emelte ki Berényi Emőke.
– A grafikák, az arculat igazán korszerű és nagyon fiatalos, mely érdekes lehet a gyerekek számára. Fontos szempont volt az is, hogy ne csak kizárólag a tankönyvi, a történelem tantervi anyag kerüljön a könyvbe, hanem hogy egy kicsit szélesebb kontextusban kapjanak tájékoztatást a diákok egy-egy témáról – hangsúlyozta Herédi Károly, majd hozzátette: – A kiadvány nyilván nem teljes körű. Ez is a koncepció része volt: a könyv legyen nyitott szemléletű, továbbgondolható, -írható, és -olvasható, ezért a tanárokra is számítunk, ugyanis a tanulók számára kutatási tippként vagy továbbgondolásként megadott feladatok mindenképpen valamilyen szintű mentorálást követelnek, akár egy iskolai projekt kapcsán. Szemléletében tulajdonképpen ehhez is közelít a Vajdasági ládafia.
A kiadványban, a sok tanító célzatú szöveg mellett vicces történetek és környezetvédelmi témák is találhatók, valamint olyan érdekességek is mint például az, hogy Bánátban elárvereztek egy egész falut, hogy az egyik legismertebb 20. századi New York-i műkereskedő Zomborban született, hogy egyszer augusztusban is esett hó Péterváradnál, hogy Martonosról széket neveztek el, hogy az egyik utolsó futóbetyár Zentán született stb.
A Vajdasági Ládafia a sok pozitív visszajelzés mellett elnyerte a 2021. évi Vajdasági Szép Magyar Könyv Díjat is. A gazdagon illusztrált kiadvány a Forum Könyvkiadó Intézet oldalán rendelhető meg, illetve megvásárolható a szabadkai könyvesboltokban is. A szerkesztők elárulták, hogy a közeljövőben lesz második kiadás is, javított és kicsit bővített változatban.
