2.
Az előzőekben már esett szó arról, hogy a kémia és az egyéb természettudományok ismeretanyagának elsajátítása sok esetben igen nagy kihívást jelent a diákok számára, éppen ezért ezek nem tartoznak a legnépszerűbb tantárgyak közé a körükben, valamint arról is, hogy a megszerettetésük során milyen fontos feladat hárul a pedagógusokra. Mindez az online és a nem online térben megvalósuló oktatási folyamatra is igaz, hiszen a feladat összetettsége mit sem változik azáltal, hogy az milyen környezetben valósul meg.
A digitális korszak egyik nagy előnye a rendelkezésre álló információk mennyisége, illetve azok könnyű elérhetősége, ugyanakkor ez talán egyes esetekben hátrányt is jelent, mert sokan esnek abba a hibába, hogy az információk rendelkezésre állását tudásnak hiszik, ami azonban korántsem egyenlő az elmélyült tudással.
Az online oktatás hatására az oktatási folyamat átalakulása új kihívások elé állította a szülőket és a pedagógusokat is, hiszen a szülők is aktív részeseivé váltak a tanulási folyamatnak, ami az általános iskolás diákoknál, köztük is mindenekelőtt az alsósok esetében volt legkifejezettebb.
Számtalan kérdést vethetnénk fel a téma kapcsán, amelyekben eltér a szülők és a pedagógusok véleménye,
ám annak mérlegelése helyett, hogy ki hogyan és mennyit tett hozzá a folyamat eredményes megvalósulásához szükséges feltételek megteremtéséhez, inkább egy közös célt kell a középpontba helyezni, mégpedig a diákok fejlődését, ami csakis akkor mehet végbe, ha közösen dolgozunk érte. Éppen ezért a szülőknek és a pedagógusoknak egymást segítve, támogatva kell minden tőlük telhetőt megtenniük ezen cél megvalósításáért, a szerepek ugyanis egyenrangúak, a szereplők pedig a folyamat egyenrangú építői.
A szülők közül sokan igyekeznek minél tartalmasabb szünidei programokat biztosítani gyermekeik számára, ami gyakran egy-egy jó tábor formájában valósul meg, értelemszerűen a rendelkezésre álló lehetőségekkel, illetve a gyermek érdeklődési körével összhangban.
Kétségtelen azonban, hogy ahogy az elmúlt másfél évben szinte minden megváltozott körülöttünk, úgy ezek a lehetőségek is módosultak. Ezért fontos, hogy azok se maradjanak tartalmas program nélkül, akiknek nincs lehetőségük arra, hogy eljussanak valamilyen táborba, vagy esetleg a szüleik nem ítélik eléggé biztonságosnak az ilyen típusú összejöveteleket. Ne fosszuk meg őket annak lehetőségétől, hogy bővíthessék a tudásukat, illetve fejleszthessék a készségeiket.
Mivel a diákok és a szülők mindennapjainak is részévé vált az online lét, a szünidei programok egy része is kialakítható ilyen módon, hiszen annak ellenére, hogy sok esetben hajlamosak vagyunk a negatív élményeket, tapasztalatokat előtérbe helyezni, el kell ismernünk, hogy mivel mindennek két oldala van, ebben a folyamatban is találhatunk valamit, amit kiaknázhatunk a gyermekek tanulása, tapasztalatainak bővítése és élményeinek gyarapítása érdekében.
A legutóbbi összeállításunkban már közöltünk néhány példát arra vonatkozóan, hogy a digitális tartalmak milyen sokat segíthetnek nekünk, pedagógusoknak abban, hogy a diákok könnyebben elsajátítsanak bizonyos információkat, esetleg véleményt is formáljanak egy-egy témakörrel kapcsolatban. Amennyiben amellett döntünk, hogy szünidei programként a gyermekek természettudományos ismereteit bővítjük, vagy megpróbáljuk felkelteni az érdeklődésüket a természettudományok iránt, szinte egészen biztosan sikerrel járunk, ha otthon elvégezhető egyszerű kísérletekkel próbálkozunk.
A természettudományok megkedvelése, illetve megkedveltetése az alsós korosztálynál a legkönnyebb, a kísérletezés pozitív élménye ugyanis jelentősen hozzájárulhat az érdeklődés fenntartásához, ami nélkül nehéz a tanulás. Mivel a kísérletek elvégzésénél is rendkívül jelentős szerep jut a gondolkodásnak és a különféle kérdések feltevésének, a válaszok megkeresése, lejegyzése sem maradhat el. A gyermek számára korától függetlenül hatásos lehet, ha egy füzetet kinevezünk kísérletes füzetek, kísérletnaplónak. A szülő segítségével a gyermek lejegyezheti, milyen anyagokat használt, miből állt a kísérlet, mit figyeltek meg, rajzolhat is valamit, ami legemlékezetesebb számára az adott kísérletből.
A víz, az oldódás folyamata, az oldatok savassága olyan témakörök, amelyekkel összefüggésben számtalan egyszerű kísérlet található az internetes források böngészése során. A gyermekek nagy örömére könnyen elvégezhetőek, különféle konyhai eszközök, illetve minden háztartásban fellelhető anyagok segítségével is.
Néhány példa:
1. A víz tulajdonságai – Tiszta állapotban a víz színtelen, szagtalan folyadék, ám ha összehasonlítjuk a különböző forrásból származó vizeket, más megállapításra is juthatunk. Érdemes azzal kezdeni a vízzel kapcsolatos kísérletek sorát, hogy csapvizet, kútvizet, forrásvizet hasonlítunk össze, esetleg másik községből származó vízmintát is vizsgálhatunk, ha könnyen hozzájutunk. Egy igazi, bevezető kísérlet, amiből később lehet építkezni, hiszen érzékszerveink segítségével végezzük a vizsgálatot, a minták színét, szagát, beírhatjuk egy táblázatba, ezenkívül azt is megállapíthatjuk, átlátszó vagy zavaros-e a vízmintánk, tartalmaz-e lebegő részecskéket, stb.
Mivel a televízióban látott reklámokban gyakran elhangzik a kemény víz kifejezés, ezt is megvizsgálhatják a gyermekek, ha a mintákba azonos mennyiségű szappant tesznek, és összekeverik a vizet a szappannal. A hab mennyiségéből következtethetünk a keménységre, ugyanis a szappan a keményebb vízben kevésbé habzik.
2. Oldódás – Érdekes kísérlet lehet a kicsik számára, ha megfigyelik a konyhasó és a cukor oldódását hideg és meleg vízben, ám sokkal látványosabb a folyamat, ha a konyhasót, valamint a cukrot összekeverjük por állagú ételfestékkel, mert a szín által nagyobb mértékben látható az anyagoknak az oldószerben végbemenő mozgása. A konyhában megtalálható anyagok közül akár többet is megvizsgálhatnak a gyermekek.
3. Az oldat savassága – Több lehetőséget is biztosítanak számunkra a konyhában található anyagok, elég, ha csak a teára, a citromlére, az ecetre, a lila káposzta levére vagy a szódabikarbónára gondolunk. A színek változása egy oldatsorozat, amely egyben színskála is, biztos sikert ér el a gyermekeknél. A teánál nyomon követhető az egyre világosabb szín, ahogy a citromlét fokozatosan adagoljuk hozzá. Látványosabb azonban, ha a színváltozást a lila káposzta levével követjük nyomon. Válasszuk ki, hány pohárban szeretnénk elvégezni a kísérletet, majd mindegyikbe öntsünk ugyanannyit a lila káposzta levéből. Hagyjunk egyet, ami összehasonlítási alap lesz, néhányba tegyünk eltérő mennyiségű ecetet, a többibe eltérő mennyiségű szódabikarbónát, majd a színeket figyelve állapítsuk meg, melyik a legsavasabb, illetve melyik a leglúgosabb oldat. Kipróbálhatjuk azt is, mi történik, ha a legsavasabb oldathoz fokozatosan szódabikarbónát adagolunk.