Az előzőekben már több ízben is igyekeztünk szót ejteni arról, hogy a kémiával, illetve általában a természettudományokkal kapcsolatos ismeretek elsajátítása milyen kihívások elé állítják a diákokat, valamint arról is, hogy milyen fontos szerepük van a pedagógusoknak abban, hogy a természettudományok jelentősége mellett azok érdekességeire is rámutassanak a diákok számára.
Napjainkban, amikor a technológiai fejlődésnek és az internetnek köszönhetően információk tömkelege, sőt egész áradata zúdul ránk, illetve amikor a távolságok áthidalására és a távol élő családtagok kapcsolattartására gondolunk, mindenképpen pozitívumként élhetjük meg a mobiltelefonunk, a laptopunk, a táblagépünk és az egyéb eszközeink segítségével elénk táruló lehetőségeket. Mindezek tárháza minden kétséget kizáróan igencsak széles körűnek tekinthető.
Mindennek kapcsán azonban némiképp háttérbe szorul annak fontossága, hogy a ránk zúduló információáradatot ki mennyire tudja kontrollálni, mennyire képes mederben tartani, a körülöttünk lévő világ változásai ugyanis kétségtelenül változásokat, változtatásokat igényelnek a mi részünkről is. A kérdés csupán az, tudjuk-e tartani a lépést az ilyen típusú folyamatokkal, és amennyiben igen, akkor mennyire tudjuk tartani a lépést a rohamosan fejlődő és ezzel együtt értelemszerűen egyre inkább elérhető technológiai megoldásokkal. A technológiai vívmányok, valamint az elénk táruló lehetőségek hatására azonban sok esetben egyáltalán nem figyelünk oda a bennünket körülvevő jelenségekre, folyamatokra. Éppen emiatt az élet számos egyéb területéhez hasonlóan ezen a téren is érvényes, hogy járjunk nyitott szemmel, a diákoknak pedig próbáljuk meg megmutatni mindazokat a jelenségeket, amelyeket a környezetükből vett példákkal a legkönnyebb és legcélszerűbb szemléltetni.
Összeállításunk előző részeiben már közöltünk néhány példát arra vonatkozóan, hogy a digitális tartalmak milyen sokat segíthetnek nekünk, pedagógusoknak abban, hogy a diákok könnyebben elsajátítsanak bizonyos ismereteket, esetleg ezzel párhuzamosan véleményt is formáljanak egy-egy általunk választott témakörrel kapcsolatban; valamint arra vonatkozóan is, hogy miként tudunk különféle szünidei programok segítségével minél hatékonyabban hozzájárulni a gyermekek természettudományos ismereteinek bővítéséhez. Az otthon elvégezhető egyszerű kísérletek segítségével fel tudjuk kelteni az érdeklődésüket a kémia és általában a természettudományok iránt.
Ahogyan azt már leszögeztük, a kísérletek elvégzésénél rendkívül jelentős szerep jut a gondolkodásnak és a különféle kérdések feltevésének, ugyanakkor a válaszok megkeresése és lejegyzése sem maradhat el. A gyermekek számára koruktól függetlenül rendkívül hasznos lehet, ha egy füzetet kinevezünk kísérletes füzetek, kísérletnaplónak, amelybe a gyermek a szülők segítségével minden egyes alkalommal lejegyezheti, hogy milyen anyagokat használt, miből állt a kísérlet, mi mindent figyeltek meg, sőt rajzolhat is valamit, ami legemlékezetesebb számára az adott kísérletből.
Lássunk néhány egyszerű, ám igen érdekes kísérletet!
1. A liftező szőlőszemek – Egy nagyon egyszerű kísérletről van szó, amelynek az elvégzéséhez mindössze egy magasabb vizespohárra, néhány szőlőszemre és szénsavas ásványvízre van szükségünk. Fontos, hogy az ásványvíz friss legyen, hogy minél több szénsavat tartalmazzon!
Öntsünk a pohárba szénsavas ásványvizet, majd tegyünk bele néhány szem szőlőt! A szőlőszemeken gáz képződik, és egy idő múlva a szemeket körülvevő gázbuborékok olyan nagyok lesznek, hogy felemelik azokat a víz felszínére. A felszínen a buborékok kipukkannak, a szőlőszemek ismét lesüllyednek, ahol azután újra megkezdődik a buborékképződés. A kísérlet egyébként elvégezhető mazsolával is.
2. Lebegő tojás – A kísérlet során a sós víz hatását hasonlítjuk össze a csapvízzel (azaz édesvízzel). Az elvégzéséhez két friss tojás, két nagyobb pohár vagy bögre, víz és konyhasó szükséges.
Mindkét pohárba töltsünk vizet, olyan módon, hogy ne legyenek teljesen tele, körülbelül kétharmad részig töltsük meg őket. A víz szintje legyen egyforma a két pohárban. Ezután az egyik pohárban oldjunk fel konyhasót. Tömény oldatot készítsünk (több kanál sót tegyünk bele), majd mindkét pohárba helyezzünk egy-egy friss tojást. A sós vízben a tojás lebegni kezd, a tiszta vízben pedig lemerül a pohár aljára. A jelenség azzal magyarázható, hogy a sóoldat, vagyis a sós víz sűrűsége sokkal nagyobb, mint a tiszta vízé, illetve a tojásé, emiatt a tojás lebeg, nem süllyed le a sós vizet tartalmazó pohár aljára.
3. Láthatatlan tinta – Hozzám hasonlóan valószínűleg igen sokakat foglalkoztatott gyermekként a titkosírás gondolata, és biztosan vannak olyanok is, akik megpróbáltak saját jeleket, rendszert kitalálni. Éppen ezért izgalmas a vegyszerek segítségével elvégezhető titkosírás és a leírtak előhívása, ám létezik olyan módszer is, amely némi szülői segítséggel otthoni körülmények között is gond nélkül elvégezhető.
A laboratóriumban gyakran alkalmazzák a kobalt-klorid (CoCl2.6H2O) vizes oldatát láthatatlan tintaként, a vele leírt üzenet ugyanis színtelen. Melegítés hatására megkékül, majd hamarosan újra kifakul. A jelenség oka az, hogy melegítéskor elpárolog a kristályvíz, és a vízmentes kobalt-klorid kék színű. A levegő nedvessége azonban hamar pótolja a kristályvizet.
A láthatatlan tinta érdekes lehet a gyermekek számára, különösen olyan szempontból, hogy csak az láthatja meg a rejtett üzenetet, aki tudja, hogyan lehet előhívni. Ehhez a kísérlethez frissen facsart citromlé, fültisztító, egy lap és gyertya vagy vasaló szükséges. A citromlébe mártott fültisztítóval írjunk, rajzoljunk a papírra. Azt követően hagyjuk teljesen megszáradni, eltűnni a rajzot, üzenetet, majd egy idő múlva hívjuk elő a papíron lévő rajzot, szöveget. Ennek egyik módja az, ha a felnőttek néhány centiméterre óvatosan a gyertya lángja fölé tartják a papírt, vigyázva arra, hogy ne gyulladjon meg. Az előhívás lehetséges és megoldható vasaló segítségével is, ám fontos, hogy ebben az esetben is óvatosan dolgozzunk. A titkosírást a citromlében lévő széntartalmú szerves vegyületek teszik lehetővé, ugyanis ezeknek köszönhetően barnul meg az ábra vagy az írás, melegítés hatására.
