Hétfőn este a topolyai általános iskola tornatermében mintegy 400 néző előtt rendezték meg a szerbiai női Szuperliga döntőjének első mérkőzését a vendéglátó Topolya és a tavalyi ezüstérmes Zenta között. A fordulatokkal tarkított mérkőzést a Zenta nyerte meg 6:4-re, s a ma 17 órakor kezdődő visszavágón a Tisza-parti lányoknak a döntetlen is elég a bajnoki címhez, míg a Topolyának nyernie kell, hogy kiharcolja a harmadik mérkőzés jogát.
A topolyai mérkőzésen le a kalapot a szervezők, s különösen a konferanszié előtt, aki szerbül és magyarul is hibátlanul mondta el a felvezető szöveget, ami után kezdődhetett a mérkőzés, amelyen a Zenta igen gyorsan vezetést szerzett, hiszen Makszuti Anetta legyőzte Fenyvesi Anna Zsófiát, Gyurcsik Aliz pedig szintén 3:0-ra nyert Truzsinszki Viktória ellen. A hazaiak Molnár Mónika révén szépítettek, majd Gyurcsik ismét nyert, így a Zenta 3:1-re vezetett, s úgy tűnt, különösebb gond nélkül nyeri meg a találkozót. Ekkor azonban a bajsai Truzsinszki megtáltosodott, s a legdrámaibb mérkőzésen legyőzte a Zenta első számú játékosát, Tápai Évát. A találkozó ötödik játszmájában Truzsinszki 10:4-re vezetett, ám Tápai egyenlített, ám a szettet nem tudta megnyerni, s mivel Molnár nagy csatában, három játszmát is különbségre nyerve győzte le Makszutit, a Topolya egyenlített. A nagy fordulat azonban elmaradt, mivel a találkozó legjobbja, Gyurcsik Aliz (12 játszmát nyert, s 1-et veszített el) simán legyőzte Molnárt, s a másik asztalon, hiába vezetett Fenyvesi 2:0-ra Tápai ellen, nem tudta megnyerni a mérkőzést, így az utolsó egyéni mérkőzés előtt 5:3 volt a Zentának. A kilencedik találkozót Truzsinszki simán nyerte, így a döntés a párosok küzdelmére maradt. A Molnár/Fenyvesi kettős megnyerte az első játszmát, ám utána Gyurcsik Aliz tenyeres ütései és fonák dropjai ellen nem volt orvosságuk, így végül a Zenta 6:4-re nyert.
A színvonalas találkozón külön dicséretet érdemelnek a hazai- és a vendégszurkolók is, akik végig sportszerűen buzdították csapataikat, s a zentai drukkerek meg is jegyezték, nem emlékeznek olyanra, hogy az ellenfél szurkolótábora egyes pillanatokban tőlük is hagosabb lett volna: márpedig Topolyán erre is volt néhányszor példa.
Ami a zentai visszavágót illeti, ha beigazolódnak Czini Gábornak a szavai, akkor a Zenta bajnok lesz, ugyanis az első mérkőzés előtt a topolyai edző azt nyilatkozta, úgy érzi, nem lesz harmadik találkozó. Márpedig ha nem lesz, akkor ma a zentaiak fognak ünnepelni, de a sportban semmi se biztos, minden megtörténhet. A Zenta mellett szól még, hogy az elmúlt nyolc év során a döntőben Mellik Zoltán csapata saját közönsége előtt sosem veszített.
A zászló jelen pillanatban a Zentának áll, hiszen ha öt meccset nyer, akkor biztosan bajnok. Habár sokan már kész tényként kezelik a zentai győzelmet, előre senki nem ihat a medve bőrére, s egyelőre csak az biztos, hogy azok járnak jól, akik ma délután 5-kor eljönnek a zentai klub termébe, ugyanis biztos, hogy egy élvezetes és színvonalas találkozót láthatnak majd.
Női Szuperliga, döntő, első mérkőzés: Topolya–Zenta 4:6
Részeredmények: Truzsinszki–Gyurcsik 0:3, Fenyvesi–Makszuti 0:3, Molnár–Tápai 3:0, Fenyvesi–Gyurcsik 0:3, Truzsinszki–Tápai 3:2, Molnár–Makszuti 3:1, Fenyvesi–Tápai 2:3, Molnár–Gyurcsik 0:3, Truzsinszki–Makszuti 3:0, Molnár/Fenyvesi–Tápai/Gyurcsik 1:3.
Pető negyedik bajnoki címe
Vasárnap este négy év szünet után ismét a Crvena zvezda (Pető Zoltán, Marsi Márton, Vladimir Radonjić, Vladimir Marić) nyerte meg a férfi Szuperligát, miután a döntőben jobbnak bizonyult a nagybecskereki Banatnál. A belgrádi piros-fehérek az első mérkőzésen 6:3-ra nyertek, a másodikat azonban 6:4-re elveszítették, de mivel a harmadik találkozón öt meccset nyertek, így a jobb meccsátlaguknak (15:14) köszönhetően ők lettek a bajnokok. A temerini Pető Zoltán pályafutása során negyedik bajnoki címét gyűjtötte be.
• Ki vagy mi döntötte el a bajnoki címet?
– Az utolsó mérkőzésen biztos vagyok benne, hogy a kulcsfontosságú meccs az a Petkov elleni találkozóm volt, amelyikben elveszítettem az első játszmát, a másodikban pedig 10:1-re vezetett ellenem a nagykikindai játékosa. Akkor sikerült fordítanom, s miután legyőztem Smiljićet is, eldőlt a bajnoki cím sorsa. Ha személyt kellene megneveznem, akkor az Vladimir Radonjić lenne, aki a döntő mindhárom mérkőzésén kiválóan és kiegyensúlyozottan játszott, s mindig két meccset nyert. Ő volt a harmadik számú játékosunk, s minden meccs előtt mondtuk is neki, hogy játsszon felszabadultan, engedje el a kezét. Ő így is tett, s mivel valamelyest sikerült levennünk a terhet a válláról, óriási szerepe volt abban, hogy megnyerjük a bajnokságot.
• Nagybecskereken az utolsó mérkőzésen 2:1-re és 6:1-re vezettetek, vagyis öt pont hiányzott a bajnoki címhez. Mennyire volt ez az elveszített találkozó kihatással rátok a harmadik meccs előtt?
– Amikor a Banat megvert bennünket 6:4-re, a csapat és a szakvezetés valamennyi tagja nagyon letört volt. Bementünk az öltözőbe, s tíz percig senki nem szólalt meg. Marsi és én nyugtattuk a többieket, próbáltunk lelket lehelni beléjük, hogy ketten egyszerre ilyen rosszul nem játszhatunk még egyszer. A csapattársaink és az edzők is nagyon tartottak a harmadik mérkőzéstől, mi azonban biztosak voltunk benne, hogy Belgrádban nem veszíthetünk.
• Már az interjú elején szóba került a Petkov elleni meccsed, ami vasárnap óta állandó téma az asztalitenisz berkekben. Elárulod, hogy lehet egy elveszített első játszma után a másodikban 10:1-ről fordítani?
– Abban a pillanatban az járt a fejembe, hogy nyerjek még egy pár pontot, s mielőbb legyen vége ennek a játszmának, s kezdődjön a harmadik. Aztán lejátszottunk néhány szépségdíjas labdamenetet, amelyeket én nyertem. Most így utólag visszagondolva a döntő mérkőzéseire, nyugodtan kijelenthetem, hogy abban a játszmában játszottam legjobban, minden sikerült. Igaz, Petkovnak még utána is volt három játszmalabdája, de ezeket is sikerült hárítanom, s végül 17:15-re megnyertem a szettet.
• A következő idényre már vannak terveid?
– Egyelőre még nem tudni semmit, mivel tíz napon belül derül ki, hogy az AIK Bank marad-e a klub főtámogatója. Ha igen, akkor én azt hiszem, hogy a csapat 2/3-ada nem fog változni. Bízok ebben, hogy így lesz, mivel jól érzem magam a C. zvezdában, s remélem, hogy jövőre sikerül majd megvédenünk a bajnoki címünket.
