Mint ahogyan várni is lehetett, a Genovában történtekért senki más nem felelős, csak a névtelen és ismeretlen megrendelők, néhány felelőtlen vagy pedig konkrét feladatot fizetség fejében végrehajtó szurkoló és az olasz rendezők. Legalábbis így állítják itthon. Mindenki megtett minden tőle telhetőt, amit csak tudott vagy megtudott, továbbadta, s nem tudja, hogy a továbbiakban mért nem intézkedett senki. Arról pedig végképp senki sem tud semmit, hogy valóban egy jól megrendezett rendbontásról volt-e szó, s ha igen, nincs tudomása róla, hogy ki lehet az értelmi szerző. Csak találgatni lehet, mondják, hogy a háttérben a politika, az alvilág, avagy valaki egészen más áll, de az sem kizárt, hogy a „szurkolók” saját szakállukra tették, amit tettek.
Tele van a sajtó a genovai esettel kapcsolatos interjúkkal, kommentárokkal és sokak véleményével, a tv-ben pedig szinte minden adó külön műsorokat készít és stúdióbeszélgetéseket szervez számos megszólaltatottal, viszont három nappal az események után sem vagyunk egy csöppel sem okosabbak, ugyanannyit tudunk, mint kedden este, a hatpercnyi meccs előtt, közben és után. Az egyetlen új adat azóta, hogy az olasz rendőrség elárulta az időközben őrizetbe vett, tetovált és sísapkás huligánvezér nevét, akinek a lelátós mutatványait kedden este perceken át élvezhettük. Itthon megpróbálták eltitkolni, de nem lehetett, hisz az internet révén gyorsan kitudódott.
A szerbiai politikusok és az Olaszországban játszó profi szerb focisták bocsánatot kértek, az UEFA pedig vizsgálatot indított, s vagy két hét múlva esedékes a büntetés kimondása. Nem vitás, hogy a szerb válogatottra és a labdarúgó-szövetségre súlyos, példaértékű büntetés vár, és lehetséges, hogy nem ússzák meg szárazon az olaszok sem, hisz evidens, hogy szervezési mulasztások történtek. Nem az a gond, hogy a rendőrök nem ürítették ki a vendégszurkolók által elfoglalt lelátót, hisz abból nagy összetűzés keletkezhetett volna helyszíni közvetítéssel egybekötve, hanem az a kérdés, hogyan történhetett meg, hogy a „szurkolók” pirotechnikai eszközökkel, vágószerszámokkal és ki tudja még mivel felszerelve jutottak be a stadionba, amelyben állítólag rendkívül szigorú az ellenőrzés.
A szerb szövetségnek majd arra is választ kell adnia, hogyan osztotta el a névre szóló belépőjegyeket, és miért kaphattak belőle olyanok is, akiket a bűnüldöző szervek már nagyon jól ismernek, s akikre hasonló esetekben már büntetést is kiszabtak.
Az egyetlen gond, hogy bármilyen is lesz a büntetés, a probléma megoldása elmarad. Olyan szigort itthon biztosan nem gyakorolnak majd, mint a Heysel után Margaret Thatcher brit kormányfő. Az újabb teszt az október 23-ára kiírt fővárosi rangadó lesz a Partizan és a C. zvezda között. S amíg valami érdemleges nem történik az ügyben, marad a jobb kedvre derítés céljából a különböző fővárosi hírportálok olvasóinak kommentártömege, a néhány eredeti észrevétellel. Egyik például azt javasolja, hogy a horvátoktól azonnal béreljük ki a hírhedt Goli szigetét, amire egy horvát azt válaszolta, hogy nem adhatják, mert nemsokára nekik is nagy szükségük lesz rá. A pálmát szerintünk az az olvasó vitte el, aki megjegyezte: Még szerencse, hogy a szerb nyelv értelmező szótárát nem a labdarúgó-szövetségben írták, mert a kölyök címszó alatt a következő állna: 28 éves, agyontetovált bűnöző.
