2023 vége közeledtével lassan előtérbe kerül, mindent felülír a 2024. július 26. és augusztus 11. között Párizsban megrendezendő XXXIII. nyári olimpiai játékokra való kijutási kvóták megszerzése. Mindemellett azonban nem szabad megfeledkeznünk a 2023-ban sportjubileumához érkező, igencsak hosszú listájú sportegyesületeinkről sem, ami egyben az általános sportmozgalmunk története is a Délvidéken, azaz a mai Vajdaság területén.
A legrégebbi vajdasági jubileumi sportegyesület 2023-ban a 220 évvel ezelőtt alakult Pancsovai Polgári Lövészegylet, amelyet még 115 követett. Ezek 18 sportágat képviseltek (céllövészet, atlétika, torna, korcsolya, evezés, agarászat, kerékpározás, labdarúgás, teke, hazena, autózás, hajózás, síelés, asztalitenisz, kézilabda, tenisz, súlyemelés, sakk), emellett voltak átfogó, több sportágat működtető sportegyesületek és szövetségek is.
220 évvel ezelőtt alakult a Pancsovai Polgári Lövészegylet.
210 évvel ezelőtt alakult Pancsován a Czéllövőtársaság 45 taggal. 1813. május 26-án elfogadták az alapszabályzatot, melyet a bánáti katonai vezérkar 1813. június 9-én Temesváron jóváhagyott. Ma Pancsovai Céllövőtársaság 1813 (Sreljačka družina Pančevo 1813) néven működik az egyik legjobb céllövőklubként Szerbiában.
160 évvel ezelőtt alakult a Zombori Tornaegylet.
155 évvel ezelőtt alakult Szabadkán Bács-Bodrogh Vármegye Agarászegylete.
150 évvel ezelőtt alakult a Zombori Diáksportegylet (atlétika-, torna- és korcsolyázószakággal). Ma Maraton AK Zombor néven működik a hajdani atlétikaszakág, a Zombori Korcsolyázóegylet, a Péterváradi Vadásztársaság (Petrovaradein Vadásztársulat volt az első elnevezése).
A pancsovai lövészegylet címere
145 évvel ezelőtt alakult a Nagykikindai Korcsolyázóegylet, az Óbecsei Polgári Lövészegylet és a Verseczi Venac Szerb Tornaegylet.
135 évvel ezelőtt alakult a Palics-Egyesület, a Verőczei Vadásztársulat, az Újvidéki Polgári Czéllövészegylet, Nagybecskereken a Torontál Korcsolyázó- és Hajósegylet és a Titeli Hajósegylet.
130 évvel ezelőtt alakult a Zentai Korcsolyázóegylet, a Zombori Korcsolyázóegyletet újraindították, a Nagy-Kikindai LAWN Teniszklub.
125 évvel ezelőtt alakult a Zentai Katholikus Legényegylet sportköre, a Zentai Kereskedő Ifjak Egyesülete sportköre, a mitroviczai (Szávaszentdemeter) Srem Kerékpár- és Újvidéken a sakk-klub.
120 évvel ezelőtt alakult: a Zentai Teniszklub (Zenta Teniszklub 1903 néven folytat aktív tevékenységet), a Zentai Tornakör, a Törökkanizsai Ifjúsági Labdarúgó-egyesület és a Bács-Topolyai Tenisztársaság.
115 évvel ezelőtt Zentán műlovarda nyílt bemutató, szórakoztató jelleggel, és Zomborban megalakult a Kereskedők Sportegyesülete.
110 évvel ezelőtt a zentai korcsolyapálya villanyvilágítást kapott. Megalakult a Bácsföldvári Atlétikai Klub, amely Jedinstvo Labdarúgóklub néven kezdte meg működését, a Török-Kanizsai Footballegylet, a szabadkai Testvériség Footbal Club – TFC, Zentán a Törekvés és a Csillag ifjúsági footballcsapat, Zomborban az Ideal Labdarúgóklub, a Bácsföldvári Tekeklub, a Temerini Torna Club tekeszakága, Bácstopolyán a Topolyai Sport Club – TSC Labdarúgóklub. Péterrévén a Törekvés SK Labdarúgóklub, a belcsényi (Beočin) Cement Labdarúgóklub, a petrőci (Bački Brestovac) BSK Labdarúgóklub, a Verseci Labdarúgóklub, a kishegyesi Egység Labdarúgóklub, a Temerini Torna Club – TTC Labdarúgóklub, ma TSK, Debelyacsán a Torntálvásárhelyi Tornaegylet labdarúgóklub.
105 évvel ezelőtt alakult a paripási (Ratkovo) Radnički Labdarúgóklub, a fehértemplomi BAK Labdarúgóklub, az Óbecsei Sport Club – OSC Labdarúgóklub, ma Becse 1918.
Beer Károly hozta az első focilabdát Topolyára
100 évvel ezelőtt alakult Zentán a Keresztény Kereskedők Egyesületének sportalosztálya, amely a Szentai Atlétikai Klub – SZAK nevet vette fel, s főleg labdarúgással, atlétikával, birkózással és hazenával foglalkozott. Ugyancsak Zentán ünnepélyes keretek között megnyitották a zentai sporttelepet (a mai stadiont). A megnyitón a Zentai Atlétikai Klub a nagybecskereki Schvabische SE-vel (későb Slavija) labdarúgó-mérkőzést játszott, és a szünetben atlétikaversenyt is rendeztek.
Megalakult még a szabadkai Labdarúgó Ifjúsági Sportklub, Zentán a Viktória labdarúgócsapat, Sztapáron a Hajduk Labdarúgóklub, Fehértemplomon a Korpus Labdarúgóklub, Zomborban az SZHSZ Autóklub szakága, a Pancsovai Sportklub, a zombori Sokol Sportklub, a Palicsi Evezőklub, a péterrévei Soko Sport Labdarúgóklub.
95 évvel ezelőtt Szabadkán a Sokol Egyesület keretén belül bemutatták a röplabda (wolleyball) játékot. 1928. december 8-án Sándor király a közoktatásügyi és a hadügyminiszter előterjesztésére szentesítette a jugoszláv Sokolról szóló törvényt, amelynek alkalmazását országszerte megkezdték. A törvény kimondta, hogy a királyságbeli sokolok vitézi szervezetnek tekintendők. A Sokol a jobb fizikai és erkölcsi nevelés céljából alakult. Tagja lehetett minden felnőtt és feddhetetlen életű állampolgár, beleértve a gyermekeket és a serdülőket is. Meghatározták a Sokol-szervezetek területi felosztását és azt, hogy a szövetség székhelye Belgrád. A királyságbeli sokolok mindenkori főnöke a trónörökös, a jugoszláv Sokol, a horvát Sokol és az Orao beolvadtak a jugoszláv királyságbeli Sokol-szervezetbe.
90 évvel ezelőtt alakult Szabadkán a Graničar Síelőklub, a Szabadkai Tekealszövetség (Subotički kuglaški podsavez) és a városban több tekeklub.
85 évvel ezelőtt a nagybecskereki Ambrózi Károly többszörös súlylökő- és diszkoszvetőbajnok és rekorder Jugoszláviai Sportélet címen magyar nyelvű sportlapot indított Petrovgradon, majd Szabadkán, amely lap a vajdasági és a külföldi sport minden ágával foglalkozott. Boros János, a Zentai Teniszklub ifjúsági versenyzője Zágrábban országos egyéni bajnoki címet szerzett, és megalakult a muzslyai Lehel SC Labdarúgóklub.
80 évvel ezelőtt alakult a magyarittabéi Bega Labdarúgóklub.
75 évvel ezelőtt alakult az újvidéki Vojvodina Kézilabdaklub, amely Szerbia aktuális bajnoka.
65 évvel ezelőtt alakult Zentán a kézilabdaklub, a zentai Žitopromet sportegyesület és ugyancsak Zentán a birkózóklub keretén belül súlyemelőszakág, amely hamarosan klubbá fejlődött.
60 évvel ezelőtt alakult a Csókai Asztaliteniszklub, valamint Sakk-klub.
55 évvel ezelőtt alakult a tornyosi Radnički Sportegyesület sakkszekciója. Önálló klubbá 1977. december 29-én vált.
15 évvel ezelőtt alakult a felsőhegyi Hercules Birkózóklub.
NÉHÁNY JÓ SZTORI
ÖSSZETARTÁS (ZENTA)
„A népkerti teniszpályán labdák röpülnek erre-arra, néha a hálóba, néha a hálón kívül is. A pályáról kipattanó labdákat a környékbeli pimasz suhancok menten zsebre vágják, és elrohannak vele…”
„A Breszlauer-féle házban lakó Spitzer szatócs fiai az üzlet előtt a nyílt utca sorát labdarúgópályának vagy teniszpályának nézik, s minden este rugdossák a labdájukat a járókelők veszedelmére. Hétfőn, 20-án este egy pici leánynak orrát-száját betörték a nagy labdával. Ha a szülők nem tudnak gyermekeiknek parancsolni, ajánljuk a jó fiukat a rendőrség figyelmébe.”
„Ma, vasárnap este mutatja be a nagyvendéglő színháztermében a zentaiak által jól ismert Zabits Péter újvidéki származású erőművész bámulatos ügyességét. Mutatványai közül említésre méltók a lábujjhegyen tartott, vízzel telt söröshordó, fogaival tartott három vízzel telt hordó, vállára emelt kilenc telt hordó, egy játszmakártya egyszerre való elszakítása, vasrudaknak karján való hajlítása. Legérdekesebb lesz azonban a boksz-birkózóverseny, amelyet egy afrikai bokszbajnokkal, William Jacksonnal fog megvívni végkimerülésig…”
„Párviadal a Royalban! Néhány nap óta két rendkívüli ember vonja magára a zentaiak figyelmét. Mindketten közismert birkózói Európának, és a véletlen hozta őket ebbe a kisvárosba. Az egyik atléta Sava Pengačević, akit Szerb Oroszlán néven ismernek mindenfelé. Testének súlya 148 kg, 54-es gallért visel, karjának 52 cm átmérőjű a vastagsága, mellbősége pedig 140 cm, valóságos emberkolosszus. Ez a hatalmas ősember azért jött Zentára, hogy itt is bemutassa csodálatos utánozhatatlan mutatványait. A másik atléta valóságos ellentéte Pengačevićnek, magas, elegáns, karcsú, de annál izmosabb alak. A birkózás és a bokszolás ragyogó technikájú mestere, ezenkívül a japán önvédelmi és támadó dzsiudzsicufogások oktatója. Neve Sándorfi Lakos György. Most a célból kereste fel Zentát, hogy itt oktató kurzust tartson. A két világhírű mester között a zentai sportemberek kezdeményezésére birkózómérkőzésen fogják eldönteni, ki a jobb. A mérkőzés iránt máris városszerte nagy az érdeklődés, ami a fogadásokból is kitűnik.”
Az olasz Mario Introno és Korhec Gyula a Zenta–Terni birkózómeccsen
1951. szeptember 26-án Zentán a Royal mozi termében zsúfolt nézőtér előtt tartották meg az első nemzetközi birkózómérkőzést. A Zenta ellenfele az olasz bajnok Terni volt. Nemcsak Zentán, de a környéken is nagy érdeklődéssel várták a mérkőzést, melynek végeredménye 8:8 lett. A Zenta csapatában a következők szerepeltek: Teleki (légsúly), Révész (harmatsúly), Orovec (pehelysúly), Trombitás (könnyűsúly), Zapletán (váltósúly), Lehócki (középsúly), Kós (kisnehézsúly), Korhec (nehézsúly). A nap legnagyobb meglepetését a szabadkai „erősítés”, Korhec győzelme hozta, akit két perc alatt betusolta az olaszok hírhedt bajnokát, Intronót. Az akkori sajtó idézete szerint az utolsó összecsapáson 8:6-os olasz vezetésnél a küzdelem elején Korhec keresztcsípődobással úgy odavágta a szőnyegre a hatalmas olasz hírességet, Intronót, hogy az szinte odaragadt… mint levelezőlapon a bélyeg… A meccs előtt a zentaiak intézője izgatottan közölte velem: …nagyon nagy ellenfél ellen fogsz küzdeni, hisz bejárta egész Európát, láttam az útlevelét – rengeteg pecsét van benne (!!!), de ne félj tőle, csak bátran küzdj, hiszen ilyen kiváló birkózó ellen egy szoros verség is nagy sikernek fog számítani… – mesélte 63 év távlatából mosolyogva, kissé meghatottan felidézvén a kellemes emlékeket Korhec Gyula kishegyesi lakásán, amikor még 2014 szeptemberében otthonában a könyvírás kapcsán felkerestem.
A környékbeli csapatok szurkolói különféle tréfás elnevezést adtak az ellenfélnek a sportszerűség határán belül. Ha Csantavéren játszott a csapat, akkor a helybeliek azt emlegették, hogy megjöttek a „topolyai bugylibicskások”. (Állítólag a vasútállomás közelében volt egy fa, melynek termése hasonlította bugylibicska nyelére. Hogy a fa alatt olykor-olykor mi zajlott le, azt nem részletezték, hiszen azt sokan tudták…) Amikor Topolyára jött a csantavéri csapat, az őket kísérő szurkolók azzal szembesülhettek, hogy a mérkőzés előtt és idején egy szamarat vezetgettek a focipálya körül, ezzel szimbolizálva őket. A pacsériakkal kapcsolatban a topolyai meccsen a „rétest” emlegették, különösen egy-egy sikertelen akciójukat követően kiabálták: ennek a helyzetnek is f… tört, mint a pacséri kanyarban a rétes. A zentaiakat malacpofozóknak titulálták (hajdan egy zentai jókedvében a topolyai vásárban vett malac alá, amely még nem ért fel a vályúig, tömérdek újságpapírt rakott, s mivel az sem segített, ellátta a malac baját). Az adaiakat „drótosoknak” nevezték (ez a templomtornyuk csúcsával volt kapcsolatos, amely köré drótot tekertek, hogy a harangszó ne hallatsszon ki a városukból)… stb. stb. stb.
Nyitókép: A zentai birkózók 1923–1924-ben
