2024. július 16., kedd
A VASÁRNAPI FEKETE MELLÉ

Világcsúcsok

Több csapatsport is világszerte népszerű, talán elsősorban azért, mert a csapatoknak közösségi tömörítő erejük van, az első számú sportág azonban az atlétika, elvégre a beceneve, a sportok királynője is azt sugallja. Adott pillanatban azért időszerű a téma, mert tegnaptól szerdáig Rómában tartják meg az Európa-bajnokságot, és még rangosabb lesz a párizsi olimpiai műsor augusztus 1. és 11. között. Az érdeklődést fokozhatja az adat, hogy tavaly és a néhány idei hónap alatt kilenc számban már 11 világcsúcs dőlt meg. Az is csiklandozta az atlétika kedvelőinek fantáziáját, hogy megdől-e végre az ősréginek is nevezhető, múlt századi sok csúcs egyike-másika. A 2024-es esztendőt 18 ilyen csúccsal (8 férfi, 10 női) kezdtük, és az új idény már azért is érdekes lett, mert ezek közül egyet, az NDK-beli Jürgen Schult 38 évvel ezelőtti, 74,08 méteres diszkoszvetőcsúcsát a mindössze 22 éves litván Mykolas Alekna, a híres Virgilius Alekna fia áprilisban múlta felül 27 centiméterrel.

Az olimpiai számok közötti legrégibb világcsúcs a férfiaknál a kalapácsvetésben 1986. augusztus 30-án a stuttgarti Eb-n dobott 8674 méter, amelyet a szovjet Jurij Szedih ért el.

A múlt századból származik még:
– 895, távolugrás, Mike Powell (USA), 1991
– 245, magasugrás, Javier Sotomayor (Kuba), 1993
– 2:54,29, 4×400 m váltó USA, 1993
– 18,29, hármasugrás, Jonathan Edwards (Nagy-Britannia), 1995
– 98,48, gerelyhajítás, Jan Železný (Csehország), 1996
– 3:26,00, 1500 m, Hicham El Guerrouj (Marokkó), 1998
Tizenöt rekord 2009 és 2023 között dőlt meg (tavaly: kétszer rúdugrás, súlylökés, 3000 m akadály, maraton). Az idei csúcsok:
– 624, rúdugrás, Armand Duplantis (Svédország), április 20., Sziamen (Kína)
– 74,35, diszkoszvetés, Mykolas Alekna (Litvánia), április 14., Ramona (USA)
A női mezőny 24 világcsúcsa közül tíz még a múlt században született, s a legjobb eredmények listáján a legrégibb a csehszlovák Jarmila Kratochvílová 1:53,28 perce a 800 méteres síkfutásban, amit 1983. július 26-án Münchenben futott.
A múlt századi még:
– 47,60, 400 m, Marita Koch (NDK), 1985
– 22,63, súlylökés, Natalija Liszovszkaja (Szovjetunió), 1987
– 209, magasugrás Sztefka Kosztadinova (Bulgária), 1987
– 752, távolugrás, Galina Csisztjakova (Szovjetunió), 1988
– 76,80, diszkoszvetés, Gabriela Reinsch (NDK), 1988
– 10,49, 100 m, Florence Griffith-Joyner (USA), 1988
– 21,34, 200 m, Florence Griffith-Joyner (USA), 1988
– 7291, hétpróba, Jackie Joyner-Kersee (USA), 1988
– 3:15,17 4×400 m váltó, Szovjetunió, 1988
Tizenkét csúcs 2008 és 2023 között dőlt meg (tavaly: 1500 m, 5000 m). A két idei:
– 28:54,14, 10 000 m, Beatrice Chebet (Kenya), május 25., Eugene
– 2:16,16, maraton, Peres Jepchirchir (Kenya), április 21., London