Aki figyelemmel követi a szerbiai röplabda-válogatottak nemzetközi szereplését, az elmúlt hetekben a Nemzetek Ligája férfitornájával kapcsolatban naponta hallhatta és olvashatta, hogy a párizsi olimpia még öt betöltetlen helyére Szerbia válogatottja is pályázhat, ha sikerül megtartania a helyét a világranglistán. Pontosabban, egy hely Afrikát illet meg, a további négy meghívóra pedig elsősorban Szlovénia és Olaszország, azután Argentína, végül pedig Szerbia és Kuba pályázhat, mert a szintén érdekelt Hollandiát és Törökországot a Nemzetek Ligája kezdeti szakaszában már le lehetett írni.
Napról napra és meccsről meccsre követni lehetett a ranglista alakulását, de az utolsó napokig nehéz volt bármit is biztosra venni, mert a röplabdában a sorrend kialakítása sokkal bonyolultabb, mint a több más sportban ismert gyakorlat. A világhálón megtalálni a képleteket nagyon nehéz, mert az egyszerű ember számára azok pontosan úgy néznek ki, mint a gyakran látott régi fotókon a híres fizikusok és matematikusok mögött krétával teleírt táblák. Végül a számítógép kimondta, hogy a fenti sorrendben Szerbia megelőzte Kubát, és mehet az ötkarikásra.
Sokkal egyszerűbb módon készülnek a teniszezők és a golfozók ranglistái, és még a sakkozók ismert Élő-rendszere sem annyira bonyolult, mint a röplabdázóké. Az említett hármat is sokan nem értik, nem is tudják megjósolni, hogy miként alakul, csupán abban biztosak, hogy a győzelem jó, és haladást eredményezhet, a vereség pedig stagnálást vagy visszaesést hoz.
A tenisz és a sznúker ranglistáját bárki elkészítheti, a többihez, a röplabdához különösen, a számítógépes program nélkülözhetetlen, mert papírral és ceruzával órákba telne, amire a gépnek a másodperc töredéke is elegendő.
A röplabda esetén az esélyegyenlőség elve miatt is szükséges kijelölni, hogy mely versenyeket pontozzák, azután más és más mennyiségű pont jár az ellenfél rangjától függően, és az sem mindegy, hogy a végeredmény 3:0, 3:1 vagy pedig 3:2. Az első probléma, hogy a jelentősebb tornák értéke, mivel valamennyin általában ugyanazok az ellenfelek – szinte egyforma. A vb, az olimpiai torna és a Nemzetek Ligája csaknem mind ugyanannyit ér. Szerbia női válogatottja például a megnyert 2022-es vb-n 64,42 ponttal növelte a mérlegét, az idei női Nemzetek Ligájában győztes Olaszország 59,17 pontot keresett. A ranglista tehát eleve nem kedvez azoknak, akik kénytelenek megválogatni a fellépéseket, és egyes versenyekre nem a legjobbjaikkal utaznak. Ezt teszi Szerbia, hogy a klubprogramban is leterhelt Tijana Bošković a vb-re, az Eb-re és az olimpiára pihentebb legyen, és a Nemzetek Ligája a sok elveszített pont ellenére nem elsődleges cél. Fonák helyzet alakul ki, hisz Szerbia női válogatottja a legutóbbi két-két olimpián, vb-n és Eb-n rendre dobogós volt, míg az olasz lányok csak három érmet nyertek, ám a Nemzetek Ligája pontjaival mégis elsők a ranglistán, Szerbia pedig csak 9.
