Gyakran történik olyasmi, aminek igazságossága eleve vitatható. Kellemetlenebb, ha az ember a saját bőrén tapasztalja az „Amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek” mondást, nem nagy vigasz viszont, ha megtudjuk, hogy mással is megtörtént.
Bizonyára szép számmal vannak sportolók, akiket Clostebol nevű anabolikus szteroid használata miatt doppingolással vádoltak meg, és könyörtelenül az odavágó szabályzatok szerint jogosan meg is büntettek, noha váltig tagadták, hogy tudatosan nyúltak volna a tiltott szerért. Ezek most nem hisznek a szemüknek és fülüknek, amikor arról értesültek, hogy Jannik Sinner teniszezőnél ugyancsak Clostebolt találtak, de ő megúszta büntetés nélkül. Pontosabban nem tiltották el, csak az idei Indian Wells-i torna pontjait vonják le tőle, és az akkor felvett pénzdíjat köteles visszafizetni. Mondhatnánk, hogy kisebb büntetés, mint amit kimondtak Novak Đoković esetében, amikor pontosan négy éve New Yorkban a US Openen a labdamenet befejeztével mérgében nagyot csapott a labdába, és nyakon találta az egyik vonalbírónőt. Novakot azon nyomban kizárták a tornáról, ő is pontokat veszített, és jelentős pénzdíjról maradt le.
Itt természetesen nem arról van szó, hogy Novak büntetése lehetett volna enyhébb, hanem Sinner érdemelne súlyosabbat, mert a magyarázat, hogy nem tudták a gyúró által használt kenőcs tartalmát, és hogy nem volt szándék, nem elegendő. Novak is véletlenül találta el a bírónőt, és azzal az ütéssel semmilyen előnyt sem szerzett a riválissal szemben, ami viszont Sinner esetében fennállhat, és végeredményben csak a teniszező szava a felhozott védelem.
Đoković esetében nem volt vitás, hogy mi történt, Sinner viszont nagyon jól járt. E pontnál érünk el a kettős mércéhez, és az igazságtalansághoz, hisz mások szavának ugyanazok nem hittek, akik most megértést mutattak Sinner iránt. Köztudott, hogy a dél-tiroli olasz jelentős mértékű népszerűségnek örvend mind a szurkolók, mind a játékostársak körében, csendes és szerény ember hírében áll, és ő tölti be Roger Federer visszavonulása után a teniszkaraván jófiúja szerepkört. Az ilyesmi viszont nem kellene, hogy perdöntő legyen az elkövetett vétségek és a kimondható büntetések esetében. Ha a tiltott szer jelenléte nem vitás, márpedig azt Sinner sem tagadja, nehezen elfogadható a felmentés. Erről már több teniszező is véleményt mondott, nem tetszik nekik, hogy Sinner megkülönböztetett elbírálásban részesült, mások esetében pedig simán kimondták a kétéves eltiltást. Van, aki nem érti, hogyan lehet elfogadni a magyarázatot, hogy a világelső masszőrje állítólag nem tudja, mit tartalmaz a saját sebére használt kenőcs, amivel árthat a játékosnak.
Egy biztos: ha a felmentés marad, Sinnernek a jövőben sajtóértekezleti rendszerességgel kell válaszolgatni az ügyről, az öltözőben pedig nap mint nap szembenézni a játékostársakkal, akik nem értik a felmentés, csak az olasz esetében alkalmazott, logikáját.
