Atlétikai Eb-ket 1934 óta rendeznek. Az első házigazda az olasz Torino volt, azóta még 25 bajnokságot tartottak meg, legutóbb idén júniusban Rómában. Magyarország és Jugoszlávia 2-2 alkalommal volt vendéglátó (Budapest 1966-ban és 1998-ban, Belgrád 1962-ben és Split 1990-ben). Az Eb-ket eleinte négyévenként, az olimpiák közötti páros esztendőkben bonyolították le, a hatvanas évek második felében átálltak a kétévenkénti páratlanra, de 1969 és 1971 után újra az előző ritmusra tértek vissza, amikor már tudni lehetett, hogy az IAAF 1983-tól vb-ket indít. 2010-ig maradt minden a korábbiak szerint, ekkor megint kétévenkénti rendezés mellett döntöttek, vagyis minden másodikat, nem túl szerencsés módon, olimpiai esztendőben, kb. egy hónappal az ötkarikás előtt tartják meg. Ez a körülmény határozza meg, hogy az olimpiai esztendőkben az Eb-ken nincs maratonfutás és távgyaloglás.
Az első Eb és egyben az első rangos atlétikai verseny, amelyet a tv is naponta közvetített, és egészen véletlenül az első is, amelyet alulírott megkülönböztetett figyelemmel követett, az 1962-es belgrádi volt. Közvetítettek az 1960-as római olimpiáról is, de az atlétikából nagyon keveset láthattunk, én például csak a maratonfutásra emlékszem. Kötődésem az atlétikai Eb-khez, ami kimondott öröm volt számomra, hogy az 1978-as prágait és az 1998-as budapestit – további egy olimpiát, egy vb-t és néhány fedett pályás vb-t és Eb-t – a helyszínen élőben élvezhettem.
Európa általában nehezen kel versenyre az amerikai kontinenssel, mindig is voltak viszont versenyszámok, amelyekben az európai esély kifejezettebb. A férfiaknál ezek elsősorban a diszkoszvetés, a gerelyhajítás és kalapácsvetés, a nőknél pedig ugyanezek, valamint a súlylökés és a magasugrás. Noha az erőviszonyok időnként változnak, több számban teljes amerikai fölénnyel lehetett számolni, amelyekben az Eb-k érmesei utóbb sem a vb-n, sem pedig az olimpián nem jutottak könnyen dobogóközelbe. Amióta minden második Eb éve egybeesik az olimpiaival, akadnak versenyszámok, amelyekben a legjobb európaiak az olimpiára tartalékolnak, ami esetenként jelentősen csökkenti az Eb színvonalát, ugyanakkor észrevehető, hogy az európaiak az Eb évében az olimpiákon gyöngébben szerepelnek. Az európai férfiak 2016-ban és az idén 5-5 aranyat nyertek, míg a 2021-es tokióin pompás 11 volt a mérleg.
A következő Eb nem olimpiai évben, 2026-ban a brit Birminghamben lesz, a 28. kontinensbajnokságot az olimpiai 2028-ban rendezik, a színhelyét pedig még nem jelölték ki. A világhálón több helyen is a lengyel Chorzów nevét lehet olvasni, szerbiai források szerint viszont Belgrád is komoly jelölt. Nem tudni, hogy a „komoly” pontosan mit fed, hiszen egyebek mellett nagyon gyorsan egy minden igénynek megfelelő stadiont is kellene építeni hozzá. Csoda lenne, ha ez a pályázati terv megvalósulna, és az akkor 24 éves Világos Adriana és a 23 éves Angelina Topić hazai közönség előtt versenyezhetne, és hangolhatna Los Angelesre is.
