Holpert Ervin bezdáni származású kajakos hosszú évek óta szállítja a színvonalas eredményeket a világversenyekről. A rendszeres döntőzések egyik csúcsaként legutóbb a 2017-es Eb-n szerzett ezüstöt K2 500 méteren. A nemrég véget ért szegedi vb-re is jó esélyekkel ment el, 500 méteren egyesben és párosban is fináléba jutott – utóbbiban ezúttal Marko Novakovićtyal –, s a párosban hihetetlen balszerencsével maradt le a bronzéremről. Ervinnel a szegedi tapasztalatokról és a jövőbeni tervekről beszélgettünk.
Hogy érzed magad az év legfontosabb versenye után?
– Nem vagyok annyira fáradt, a héten még vár rám versenyzés, a szerbiai országos bajnokság. Aztán persze jöhet a pihenés.
Összességében milyen élményekkel zártad a versenyt?
– Az egyik szemem sír, a másik nevet. Örülök, hogy két számban is döntőzni tudtam 500 méteren, egyesben és párosban (a harmadik az 5000 méter volt – a szerző). A párosban csak célfotóval maradtunk le a dobogóról, ami szomorú és bosszantó eset. Összességében viszont nem találtunk komolyabb hibákat a versenyzésünkben.
Időrendi sorrendben először az 500 egyes döntője következett, ahol hatodik lettél. Hogy érezted belülről a futamot?
– Nehéz verseny volt. Hat előfutamból, vagyis hatszor kilenc versenyzőből rakták össze a kilenc döntőst. Elég kemény küzdelem volt bejutni a döntőbe a sok induló miatt, az előfutamban második, a középfutamban harmadik lettem. A döntőben az addigi legjobb időeredményemet tudtam teljesíteni, egy edzésen sem mentem még jobbat. Ha taktikailag egy kicsit másképp osztom be a pályát, talán egy-két helyezéssel előrébb zárhattam volna, de önmagában a ténnyel, hogy hatodik vagyok a világon, elégedett lehetek.
Másnap következett az a bizonyos 500 páros, ahol a németek mögött 2 századmásodperc hiányzott a bronzhoz. Mi lehetett ez a szabad szemmel nem is látható különbség?
– A megbeszélt tervet teljesítettük, nem tudom, hol lehetett volna azt a kis időt megtakarítani… Egyedül talán a szembeszél miatt voltunk hátrányban. Nekünk a hátszél sokkal jobban kedvez, például az előfutamunkat is abban teljesítettük, és tökéletesre sikerült. A szembeszél miatt a döntőben pár másodperccel hosszabb volt a pálya, és ez befolyásolt minket. Marko alapból kétszázas, nekem az 500 a legfontosabb számom, így a hosszabb versenyidő nem kedvezett nekünk. Szembeszélben nem fut olyan jól a hajó, nehezebb a versenyző dolga. Lehet, hogy ez döntött, és hátszélben minden máshogy alakult volna.
Hogy sikerült a közös felkészülésetek Markóval?
– Megfelelő volt a felkészülés, igaz, hogy csak kb. egy hónapot tudtunk együtt dolgozni. Már az első hajóba üléskor éreztük a közös ritmust, minden zökkenőmentesen ment.
Milyen volt a pálya, a víz, a körülmények a vb ideje alatt?
– Egész jól felújították a versenypályát a magyar szervezők, sok pénzt öltek bele, ahogy hallottam. Jól nézett ki minden, a létesítménnyel nem volt semmi gond. Magán a pályán egész héten hátszél volt, aztán szombatra kialakult egy kisebb szembeszél. Összességében, minden rendben zajlott, jó körülményeink voltak.
A tokiói olimpiai ciklus vége felé járunk. A kajakosoknak még két lehetőségük lesz a kvótára, Račicében és Duisburgban.
– A szerb csapatnak most nem sikerült túl sok kvótát szereznie, kettő jött össze, egy férfi és egy női (Strahinja Stefanović és Milica Starović – a szerző). Négyesben már nem lesz lehetőségünk, maradt az egyes és a páros 1000 méter. A szerb válogatottban meg fog alakulni egy 1000 méteres négyes csapat, amely hosszabb távra tervez. Tudomásom szerint én is a tagja leszek. Nekifutunk egy jó felkészülésnek, ebből egy erős párost hozhatunk ki, és talán egyesben is oda tudok állni jövőre, ha addig minden jól alakul.
A héten rendezik az országos bajnokságot, hogy készülsz rá, milyen távokon indulsz?
– Kedden kezdődik az ob, a felnőttek versenyei csütörtökön és pénteken lesznek. Az egyesületemre (Moto Nautički, Belgrád – a szerző) bíztam, mely számokban neveznek be, végül egyesben 500 és 1000 méteren, párosban 200, 500 és 1000 méteren indulok. Elég húzós lesz a program, nehéz ennyi versenyen részt venni két nap alatt.
