Darío Cvitanich

A hétvégén nem voltak mesterhármasok, -négyesek és -ötösök Európa nagyobb bajnokságaiban, és habár az újévkor igazolt új-zélandi Chris Wood triplázott az angol másodosztályban szereplő Leicester City Bristol City elleni 4:0-s sikere során, mi úgy döntöttünk, hogy az élvonalbeli pontvadászatokra koncentrálunk, és megakadt a szemünk az argentin, de immár horvát papírokkal is rendelkező csatár, Darío Cvitanich teljesítményén, aki vasárnap két gólt és egy gólpasszt jegyzett a francia bajnokság 20. fordulójában. Csapata, a Nice 5:0-ra verte a Valenciennes-t, és ezzel a 3 ponttal feljött az 5. helyre a tabellán. A vezetést az első félidő hajrájában szerezte meg a francia Riviéra legjobb együttese, a gól Cvitanich magánakciójából született: addig-addig forgolódott a 16-os előterében, míg lövőhelyzetbe nem került, és kb. 18 méterről a bal kapufa mellett a hálóba csavarta a labdát. A második félidőben már nem volt megállás, Renato Civelli közeli és Valentin Eyserric távoli bombagólja után a negyedik találatot egy gyönyörűen kidolgozott akció végén ismét Cvitanich szerezte a 79. percben, majd a 84. minutumban elviharzott a jobb szélen, visszagurításából pedig Didier Digard beállította a végeredményt.

Cvitanich 1984. május 16-án született Buenos Aires egyik külvárosában, és a helyi Banfield együttesében tanulta meg a játék fortélyait. Felnőttpályafutását is ennél a klubnál kezdte, 19 évesen, 2003. október 20-án mutatkozott be az argentin élvonalban. Első idényében csak bekóstolhatott a profi labdarúgásba, második idényében már valamivel több lehetőség jutott neki, szerzett is 3 gólt. A 2004/2005-ös idényben már kezdett kitörni a mellékszereplői pozícióból, 5 gólig jutott, a kezdőcsapat meghatározó tagjává azonban a 2006/2007-es idényben vált, amikor 25 meccsen 10 gólt lőtt. A 2007/2008-as idénye kiválóan sikerült, 30 meccsen 19-szer rezgette meg az ellenfelek hálóját, és ez a teljesítmény az európai játékosmegfigyelőkben is felébresztette a kíváncsiságot, így nem csoda, hogy a következő idényt már nem Dél-Amerikában, hanem Hollandiában, az Ajaxnál töltötte. A holland sztárcsapat 7 millió eurót csöngetett ki érte 2008. augusztus 1-jén.

Amszterdamban sem teljesített rosszul, a 2008/2009-es idényben 18 meccsen 9 gólig, a 2009/2010-es idény elején 6 meccsen 4 gólig jutott, ezért sem érthető igazán, hogy a holland klub vezetői miért döntöttek kölcsönadása mellett. Mindenesetre 2009. december 20-án főhősünk a mexikói Pachucához került egy évre. Panasz igazán itt sem lehetett rá, 2009/2010-ben 18 mérkőzésen 5 gólt termelt, a 2009/2010-es szezonban pedig 16 meccsen 8-at, ráadásul a CONCACAF zóna Bajnokok Ligáját is megnyerte ebben az évben együttesével: az elődöntőben pl. gólt lőtt a Toluca elleni idegenbeli döntetlen során. A kölcsönszerződés lejárta után visszakerült Amszterdamban, 8 mérkőzésen kapott lehetőséget, de miután ezeken gólképtelen maradt – viszont holland bajnoki címet ünnepelhetett az idény végén –, visszakerült szülőhazájába, szülővárosába, és nevelőegyesülete, a Banfield helyi riválisának, a Boca Juniorsnak a játékosa lett 2011 nyarától 2012 nyaráig. A Bocában is megállta a helyét, 32 meccsen 10 gólt szerzett, segített csapatának megnyerni a 2011-es Aperturát, 2012-ben pedig argentin kupagyőztes lett. Tavaly júniusban tért vissza az Ajaxhoz, de ezt az idényt már nem ott kezdte, ugyanis a hollandok kb. 1,5 millió euróért eladták a nizzai futballklubnak. A franciák kiváló üzletet kötöttek, Cvitanich ugyanis szárnyal a piros-fekete színekben, 19 mérkőzésen 14 gólnál jár, 1 meccsen duplázott a ligakupában, valamint 12 gólt lőtt és 3 gólpasszt osztott ki a bajnokságban – mindezt ráadásul úgy, hogy a 20 fordulóból csak 17-ben szerepelt a csapatban, ugyanis a 4. fordulóban küldte harcba először Claude Puel szakvezető. A 7. fordulóban talált be először új csapatában, a Bastia elleni 2:2 során. A 8. és a 10. fordulóban is ő szerezte csapata egyetlen találatát a Reims és a Montpellier elleni 3:1-es vereségkor. A 10. fordulóban a Marseille elleni 2:2 során lőtte 4. gólját, azóta pedig valósággal megtáltosodott. Az utóbbi 8 meccsén 8 gólt és 2 gólpasszt jegyzett, pontok sokaságát köszönheti neki a klub. A 13. és a 14. fordulóban az ő góljával verték 1:0-ra a Toulouse-t és a Sochaux-t, a 15. fordulóban gólpasszal járult hozzá a PSG 2:1-es elporolásához, a 16. fordulóban az ő góljával szereztek pontot a Troyes otthonában, a 17. fordulóban az ő találatával győzték le 1:0-ra a Rennes-t, a 18. és a legutóbbi, 20. fordulóban pedig egy-egy duplával járult hozzá az Évian 3:2-es és a Valenciennes már említett 5:0-s legyőzéséhez. Jól mutatja teljesítménye fontosságát, hogy a Nice az összesen megszerzett 32 pontjából 19-et az utóbbi 8 fordulóban húzott be.

Az argentin válogatottba soha nem fért be, 2008 augusztusában viszont megkapta a horvát állampolgárságot, ám a horvát válogatottban sem léphet pályára, ugyanis 2009 januárjában kiderült, hogy a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) nem fogadja el a dédapától öröklött állampolgárságot.