Öreg már a róka, a sajtot jó néhányszor kiénekelte a varjú szájából. Nem felejtette el. Főleg ez élteti. Meg a tapasztalat.
Persze azt sem felejtette el (bocsátotta meg), amikor őt tették bolonddá. Akadt erre is példa. A legfájóbb minden bizonnyal az volt, amikor a bíró a pótselejtezőn nem vette észre Henry szándékos kezezését a tizenhatoson belül. Ha a játékvezető megítéli a büntetőt, és azt be is rúgják, akkor az ő csapata jut ki Dél-Afrikába a 2010-es vb-re. Gondolom, arra sem szívesen emlékszik az oktondi, amikor a svédek meg a dánok Portóban a 2004-es Eb-n 2:2-t játszottak, amely eredménnyel mindketten továbbjutottak, kiejtve így az ő akkori csapatát.
Giovanni Trapattoni volt olasz (Portóban ő vezette az olasz válogatottat), jelenlegi ír szövetségi kapitány szerdán megérkezett Stockholmba. A repülőtéren a derék svéd szurkolótábor hatalmas molinóval várta, amelyen Due–Due (2:2) felirat nyitotta fel újra a már bevarosodott sebet. A 74 éves szakember első útja a Friends Arenába vezetett, ahol a mai svéd–ír vb-selejtező mérkőzést játsszák. Jóformán még be sem tette a lábát a stadionba (amelyet a köznép Svédországban csak Zlatan Arenának nevez, utalva ezzel a stadion megnyitóján Zlatan Ibrahimović felejthetetlen góljára, amelyet az angoloknak 30 méterről ollózott), máris nehezményezte, hogy fedett stadionban fogják játszani a mérkőzést, ahol 20 fok körüli lesz a hőmérséklet. A szervezők erre az felelték, hogy amennyiben nem fedik be a stadiont, nagyon hideg lesz (Stockholmban mostanában éjjelente mínusz 20 körüli a hőmérséklet, napközben mínusz 3). – A nézők fáznának, de a játékosoknem – vágta rá Trap, ahogyan őt a világ labdarúgásában nevezik.
Természetesen nem a kellemes 20 fok ellen van a ravaszdinak kifogása, hanem a stadion befedése által létrehozandó hangulat ellen. Tapasztalatból tudja, hogy ha befedik a stadiont, a szurkolók hangereje megsokszorozódik. Neki pedig az egy pont legalább annyira kell, mint az éhezőnek a falat – sajt!
A Stockholmból elrabolt egy ponttal az írek továbbra is versenyben maradnak a második hely megszerzéséért a csoportjukban. Vereség esetén bujdoshat a róka egészen Rómáig – Dublinon át.
Trapattoni nemcsak a legnagyobb taktikusok egyike ezen a földön, s nemcsak a 4-4-2-es rendszer egyik legjobb ismerője és alkalmazója a világon, hanem olyan hadvezér, aki nem ismer sem pardont, sem ellenvetést! Írd és mondd, az elmúlt években 22 válogatott labdarúgónak kellett megválnia az ír nemzeti csapattól, akik valamilyen módon kinyilvánították nemtetszésüket Trapattonival szemben, akár taktikai alapon, akár személyes alapon. Trap maradt, ellenben olyanoknak kellett szedniük a sátorfájukat, mint a kapus Shay Given, Ian Harte, Damian Duff vagy éppen Stephen Ireland.
Az öreg rókát keményen bírálta többek között a volt ír szövetségi kapitány, Brian Kerr is:
– Drasztikus hibákat követ el Trapattoni a csapat körül, az pedig, ahogyan a kommunikáció folyik a szakvezetők és a média között, egyenesen röhejes!
A 63-szoros ír válogatott labdarúgó Ian Harte, aki a mai napig Premier League-ben szereplő Readinget erősíti, a következőket nyilatkozta: – Ez vicc! Én roppant büszke vagyok ír származásomra. Éppen ezért mondom, hogy amit Trapattoni művel, az az ír foci halálához vezet!
Ma este megtudjuk, hogy mennyire ravasz még a róka! Túljár-e ismét a varjú eszén? Mert ha nem…
