A nagy múlttal rendelkező kishegyesi Egység Labdarúgóklubnak a felnőttcsapata mellett jelenleg két utánpótláscsoportja van. Baranyi Béla klubelnököt és edzőt az idei tervekről, valamint a tavaszi szezonra való felkészülésről kérdeztük.
Az év elején megtörténtek az átigazolások. Hány játékossal bővült a csapat?
– Az átigazolások viszonylag jól sikerültek, Szenttamásról Budovinszki Ervinnel, Nádaljáról Popović Nikolával, Bajsáról Kovács Kristóffal, valamint Szeghegyről Pavićević Miloraddal bővült az első felállítás, csapatunkat két csatár hagyta el. Közel húsz játékossal indulunk a március elején rajtoló folytatásban. Négy barátságos meccset tudunk csak lejátszani, de nagyon fontos, hogy mindenkinek megtaláljuk a megfelelő posztját, a játékosok pedig felkészültek legyenek. Az első ellenfelünk a bácsfeketehegyi Jadran lesz.
A klub részesül támogatásban?
– A TSC-vel három éve írtunk alá egy szerződést. A topolyai klub havi rendszerességgel kifizeti az utánpótláscsapataink edzőit, valamint évente meghatározott összegű támogatást kapunk sportfelszerelésekre. A műfüves pályánkat és a kapuk mögött található hálókat is nekik köszönhetjük. Mint elnök nagyon meg vagyok elégedve az akadémiával való együttműködéssel, s úgy végezzük a munkánkat, ahogyan kérik. Emellett a községtől is kapunk támogatást, igaz, a vírus miatt most valamennyivel kevesebbet, ennek ellenére az őszi bajnokságot gond nélkül végig tudtuk játszani, s a klub nem tartozik senkinek. Nem volt könnyű ez az ősz, de végigcsináltuk. Tavasszal sem lesz könnyebb a helyzetünk, mivel nem lehet tudni, hogy a községi pénz milyen ütemben érkezik majd a klub számlájára, kiadásaink pedig mindig lesznek.
Mekkora érdeklődés övezi a kishegyesi labdarúgást?
– Voltak olyan alkalmak, amikor kétszáz nézőnk is volt. A mérkőzések most üres lelátók előtt zajlanak, ami nagyon kihat a játékra, a játékosok motivációjára. Egy csapat a szurkolókért él, és ha ez nincs, akkor teljesen más az egész.
Az idei évre milyen célokat tűzött ki maga elé a klub?
– A koronavírus okozta helyzet egészében felforgatta a klub életét. A játékosok nem tudtak az edzésekre rendszeresen járni, főleg az 5. fordulótól, ami kihatott az eredményünkre. Az a célunk, hogy a táblázaton elérjük az erős középmezőnyt. Most a 14. helyen vagyunk, de szeretnénk bennmaradni a Szabadkai Ligában. Ezért mindent megteszünk.
Végezetül megkérdeztünk egy idevalósi játékost, Miljković Sašát, aki így vélekedik a jelenlegi helyzetről: – Öt- vagy hatéves korom óta űzöm ezt a sportot, s azóta is a csapat tagja vagyok. Azért játszom az Egységben, mert kishegyesi vagyok, és a falumért játszom, soha nem állt szándékomban itt hagyni a klubot! Egy ideje küszködünk, mert nincsenek nagyon hegyesi játékosok. Ha jönnek vidéki játékosok, egy-két szezont maradnak, végül továbbállnak, úgyhogy nehéz összehozni egy stabil csapatot.
Stefan Mitrović Szeghegyről érkezett: – Tavaly augusztus óta vagyok a csapat tagja, viszont a focival kisebb-nagyobb megszakításokkal hétéves korom óta foglalkozom. Az edzéseken általában jó a hangulat, egy kicsit mégis hiányolom a felelősségteljes koordinálást. Hiszem, hogy ebben az évben a ligában maradunk. Az edzések jók szoktak lenni, viszont elég kevesen veszünk részt rajtuk.
