A Stada Group nemrég átfogó kutatást végzett húsz európai ország lakosságának körében. A gyógyszeripari cégcsoport szakemberei arra voltak kíváncsiak, hogyan vélekednek az emberek a mesterséges intelligencia esetleges megjelenéséről az egészségügyben és a gyógyszeriparban. Az eredmény alapján a többség ellenzi az elképzelést, egészen pontosan a megkérdezettek 59%-át aggodalommal tölti el annak lehetősége.
Az európaiak tehát nem szeretnék, ha egy algoritmus vagy egy robot állítaná fel a diagnózisukat és írná fel a szükséges terápiát a számukra. A Stada Group végrehajtó igazgatója szerint ez érthető, hiszen amikor a páciens orvoshoz vagy gyógyszerészhez fordul, bizalmi kapcsolat létesül közte és a szakember között. Kommunikációjuk nem merül ki a puszta tények közlésében, a beszélgetés során különféle tanácsok és javaslatok is elhangoznak, a gyógyulás szempontjából pedig egy kezelőorvos gondoskodása ugyanannyira fontos lehet, mint a szaktudása.
Legalábbis így kellene, hogy legyen.
Mert hogy is van igazából?
Felénk.
Ha bizonyos panasz áll fenn, két lehetőség áll előttünk. Az első, hogy felkeressük az általános orvost, aki a tünetek alapján saját megítélése szerint felírja a szükséges terápiát, vagy pedig belátása alapján elküld kivizsgálásra egy szakorvoshoz. Jó esetben a specialista felállítja a helyes diagnózist, és kikezeli a kórt. Ha nem, és a panasz továbbra is fennáll, a beteg kezdheti a gyógyíttatását egy másik szakorvosnál. Ami azzal jár, hogy ismét el kell mennie az általános orvoshoz újabb beutalóért. A másik megoldás, hogy a páciens privát úton keres magának kezelőorvost, de akkor egyedül kell eldöntenie, kitől kér segítséget a fájdalmaira vagy a szimptómáira.
Bizonyos kor után az ember jellemzően többféle panasszal küzd, tehát viszonylag rendszeresen különböző szakorvosokhoz is jár. Személyes tapasztalatom szerint a specialisták nemigen avatkoznak egymás munkájába, pedig, ha jól tudom, „nem a betegséget, hanem a beteg embereket” kellene gyógyítaniuk. Mire gondolok?! Mondjuk, egyikük felír bizonyos gyógyszert, közben meg sem kérdi, miket szedek más panaszaimra, nem foglalkoztatja, hogy a kettő használható-e együtt vagy sem, és így megtörténhet, hogy az egyik meggátolja a másik hasznosulását, vagy bizonyos szer, ami javuláshoz vezet egy helyen, kárt okoz máshol.
Nagyon szépen hangzik az orvos és a beteg közti bizalmi kapcsolatra vonatkozó megállapítás, de ez nálunk többnyire a vágyálom kategóriájába tartozik, merthogy nincs olyan orvos – tisztelet a kivételnek –, akivel az ember elbeszélgethetne az összes panaszáról, azok kölcsönhatásáról, esetleges közös gyökerükről, és a mindegyik tekintetében legoptimálisabb életmód és terápia felállításáról. Ez talán az általános orvos feladata lenne, ám a hazai egészségügyi rendszer a jelenlegi formájában ezt egészen egyszerűen nem teszi lehetővé. Az általános orvoshoz legfeljebb tíz percre szabadul be az ember, annak is legalább a felét a doktor adminisztrálással tölti el.
A kutatásról szóló hírt olvasva felmerült bennem a gondolat: miért ne lehetne a mesterséges intelligenciát segédeszközként alkalmazni a diagnosztikában?! Hangsúlyozom: nem azt mondom, hogy robot vagy algoritmus gyógyítson embereket, hanem azt, hogy a megannyi információt magában hordozó MI segítsen a leterhelt hús-vér orvosnak felállítani a diagnózist, ha egy adott panaszra – például krónikus gyomorbántalomra – a bejáródott módszerek és meglévő eszközök segítségével nem találják a probléma gócát, vagy meghatározni a testhezálló terápiát olyan esetekben, amikor a páciens több kórral is küzd egyszerre.
Laikusként nem tudom megállapítani, technikailag hogyan kellene vagy lehetne alkalmazni az MI-t az egészségügyben, azt viszont biztosra veszem, hogy ha van rá mód, kár lenne kihagyni a korunk csúcstechnológiájában rejlő lehetőségeket ezen a téren. Megtörténhet, hogy az „okosgép” rejtett összefüggésekre világítana rá, figyelmeztetne a terápiában rejlő esetleges veszélyekre, vagy segítene egy adott betegség időben történő felfedezéséhez. Mindez hozzájárulhatna az ápolt hatékonyabb gyógykezeléséhez. A döntést továbbra is az ember hozná meg, jó esetben az orvos-páciens bizalmi kapcsolat szellemében.
Nyitókép: Pixabay
