A tordaiak a hétvégén három jubileum jegyében ünnepelték a legnagyobb és a legfontosabb ünnepüket, a falunapokat és a templombúcsút. A hétvégén Torda török hódoltság utáni újra betelepítésének 225. évfordulójáról, a Nepomuki Szent János plébániatemplom felépítésének 175. évfordulójáról és a falunapok rendezvénysorozat negyven évvel ezelőtti elindításáról emlékeztek meg.
– Ezek az évfordulók a múltunkról, a jelenünkről és a jövőnkről is szólnak, hisz attól függetlenül, hogy a többi közösséghez hasonlóan mi is fogyunk, Torda továbbra is egy összetartó kis közösség, ahol, bármiről is legyen szó, egy beruházásról, egy munkaakcióról, egy rendezvényről, mindig mindenki összefog, a helyi közösség, a civil szervezetek és az intézmények. Bennünket mindez arra ösztönöz, hogy továbbra is kitartsunk a falu mellett, és újabb dolgokért fogjunk össze, mert azok, akik itt maradtak, megérdemlik, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy jól érezzék magukat – hangsúlyozta Dobai János, a tordai helyi közösség tanácsának elnöke.
Az ünneplő közösséget Kovács Elvira, a parlament alelnöke is köszöntötte.
– Míg sokan a népszámlálási adatok hivatalos elemzése után elsiratják a közösséget, mi mégis úgy gondoljuk, hogy vagyunk elegendően ahhoz, hogy harcoljunk minden egyes magyarért. A közép-bánáti Torda nagyon jó példája annak, hogy ha a közösség összetart, bármennyien is vannak, amíg van elképzelés, amíg esküvőket és keresztelőket terveznek a faluban, van jövő, és a civil szervezetek együttműködése, aktivitása is bizonyítja, hogy meg lehet itt maradni. Az elszármazottak családtagjai is abban reménykednek, hogy talán még visszajönnek azok, akik az elmúlt időszakban a távozás mellett döntöttek – mondta Kovács Elvira.
A Nepomuki Szent János plébániatemplom felépítése 175 évvel ezelőtt fejeződött be. Ft. Masa Tamás tordai plébános elmondta, hogy a templom épülete nagyon jó állapotban van, így használható istentiszteleti célokra.
– A templombúcsú nagyon jó lehetőség arra, hogy az elszármazottak hazatérjenek családjukhoz, együtt ünnepeljenek, eljöjjenek a templomba, kimenjenek a temetőbe szeretteik sírjához, és aztán a közös ünneplésben felidézzék a régi emlékeket, amelyből erőt merítve a jövőbe tekinthetnek. Fontos, hogy legyen egy jövőképünk, megmaradjunk kereszténynek, megmaradjunk magyarnak, amire tulajdonképpen egy hivatást kaptunk – emelte ki az atya.
A Bégaszentgyörgyi Községi Tűzoltó Szövetség 1960-ban alakult meg. Ez hét település hét önkéntes tűzoltó egyesületét foglalja magába. A szövetségnek eddig nem volt irodája, pedig legalább kétszázötven önkéntes tűzoltó dolgozik a községben, ebből Tordán hatvannégyen, tudtuk meg Barna Edvintől, a Bégaszentgyörgyi Községi Tűzoltószövetség parancsnokától. A falunapok szombati programjának keretében a szövetség a tordai helyi közösség támogatásával egy új irodát kapott.
– A vajdasági és az országos szövetség is felismerte az önkéntes tűzoltóság fontosságát és lényegét, így tudunk új tagokat toborozni, új felszereléseket beszerezni, valamint új tagjainkat kiképezni. A községben hivatásos tűzoltók csak Bégaszentgyörgyön vannak, némelyik település azonban harminc-negyven kilométerre helyezkedik el tőlük, ami egy-egy tűzeset esetén nagyon sok időnek számít – hangsúlyozta Barna Edvin.
Az ünnepi szentmisét követően megkoszorúzták az első és a második világháború tordai áldozatainak emlékhelyeit, a falu köztiszteletben álló szülöttjeinek, Dobai József helytörténésznek és Fejes István amatőr festőművésznek a szülői házánál található emléktáblákat, valamint megkoszorúzták a falu központjában álló emlékkeresztet is.
Nyitókép: A miséző atyák (Vidács Hajnalka felvétele)