Kúla legszűkebb központjában szombaton, július 29-én 17 órakor került sor Petőfi Sándor mellszobrának ünnepélyes felavatására, ami a Mozdulj! Petőfi! – a Petőfi 200 vajdasági programsorozatának részeként valósult meg. Ezt megelőzően a Szent György-templomban ünnepi szentmisét celebráltak.
A kúlai Petőfi-mellszobor (Fotó: Paraczky László)
Az alkalmi műsorban Benedek Dániel, a Népkör MMK aktív tagja Petőfi-verssel, Fenyvesi Petronella és Goga Márta Bakó Zoltán gitárkíséretében pedig megzenésített Petőfi-verssel tisztelgett a költő és szabadságharcos emléke előtt.
A Petőfi Sándort ábrázoló mellszobrot, amelyet Szilágyi László vajdasági szobrászművész készített, Hugyik Sára és Bajai Leon, a Népkör Magyar Művelődési Központ aktív tagjai leplezték le.
Ünnepi beszédében Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke emlékeztette a jelenlévőket, hogy a Petőfit ábrázoló szobrok, festmények vagy grafikák jellemzően összekapcsolódnak az igazi Petőfi-kép keresésének mítoszával. Feltette a kérdést, hogy a költő személyiségét tekintve népies karakterű vagy lázadó, forradalmi volt-e?
Ünnepi beszédet Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke mondott (Fotó: Paraczky László)
Benedek Dániel, a Népkör MMK aktív tagja Petőfi-verset szavalt (Fotó: Paraczky László)
Fenyvesi Petronella és Goga Márta Bakó Zoltán kíséretével a költő Itt van az ősz, itt van újra című dalát énekelte (Fotó: Paraczky László)
− Ami nagyszerű Petőfiben az az, hogy igazából mindenki kiválaszthatja magának azt a karaktert, azt a Petőfit, amelyik számára a legszimpatikusabb. Petőfi Sándor már életében nagy feltűnést keltett, hiszen miután 1844-ben megjelent a magyar irodalmi életben, attól kezdve mindenki az egyik legjobbnak tartja, bár sokan nem nézik jó szemmel azt, amit képviselt. De megkerülhetetlenné válik a korabeli intézményeket és szokásokat provokáló radikális hozzáállásával. Különösek a népi és szerelmes karakterei, a rémtörténetek iránti vonzalma, ugyanakkor forradalmisága is. A politikai ellenállás jelképes alakja, ezért is félelmetes, ahogyan a szabadságharc egyik utolsó ütközetében nyomtalanul eltűnik. Ez az egybeesés erősítette meg Petőfi kultuszát, amely igazából már életében megszületett, hiszen ha jobban belegondolunk, a költő sorsán, halálán keresztül elbeszélhetővé vált a magyar forradalom és szabadságharc teljes története, annak kitörésétől, a leveréséig. A kultusz legalkalmasabb helye Petőfi sírhelye lenne, de rejtélyes eltűnése ezt megakadályozta. Jókai Mór ennek kapcsán megállapította, hogy a sír hiányában minden embernek jut porszem Petőfiből. Ma itt a kúlai Petőfi-szobor leleplezése előtt úgy érezzük, hogy nekünk is jutott egy porszem Petőfiből, hiszen mi is hozzájárulhatunk emlékének életben tartásához és ezáltal közösségünk identitásának megerősítéséhez – fogalmazott Fremond Árpád.
Lovas Ildikó, a VM4K vezetője elmondta, a Mozdulj! Petőfi! programsorozat fő célja az volt, hogy az egész Vajdaságot megmozgassák, hogy együtt, közösségként mozduljunk meg. Hogy ismét felfedezzük azt a Petőfit, akit gyermekként megismertünk, aki mindig velünk volt, aki mindig szívünkben élt. Ha pedig elfelejtsük, akkor a szobor láttán újra eszünkbe jut.
A kúlai Petőfi-mellszobor leplezésének pillanata (Fotó: Paraczky László)
Juhász György kúlai plébános megszenteli a templom közelében álló Petőfi-mellszobrot (Fotó: Paraczky László)
− Helyénvaló a kérdés, hogy miért köztéri a szobor. Azért, mert bátran ki kell állnunk és el kell mondanunk azt, hogy mit tartunk fontosnak valakiről, aki a Kárpát-medence, a Pannon-medence és Közép-Európa egyik legnagyobb költője. Ebben a pillanatban és ilyen szempontból egyáltalán nem az a fontos, hogy Petőfit, vagy azt az ideált amit ő követett, hogyan és miként értékeljük ma, hanem az, hogy hajlandó volt feláldozni életét a szabadság tisztaságáért, erre tette föl mindenét, ezt tartotta legfontosabbnak. Emellett megújította a magyar költészetet, új úton indította el. Azt gondolom, mindez arra kötelez bennünket, hogy csakis köztéren álljon a szobor, tehát nem dughatjuk el. Nem oldhatjuk meg félig a kérdést. Nehéz, bürokratikus és emberpróbáló úton jutottunk el idáig. Ahhoz, hogy köztéren álljon a szobor, szükség volt a politikumra, a közéletre és sok ember összefogására – fogalmazott Lovas Ildikó.
Az ünnepségen résztvevőket és a vendégeket Hugyik Karolina, a Népkör MMK Kulturális Bizottságának tagja köszöntötte (Fotó: Paraczky László)
A Petőfi-mellszobor elhelyezésére a VM4K és a Magyar Nemzeti Tanács hirdetett pályázatot a Mozdulj! Petőfi! – a Petőfi 200 vajdasági programsorozat keretében. Szilágyi László újvidéki szobrászművész alkotásai Kúla mellett Kishegyesre és Törökfaluba kerültek, vagyis olyan településekre, ahol eddig nem volt Petőfi Sándort ábrázoló szobor.
Lovas Ildikó, Szilágyi László és Fremond Árpád (Fotó: Paraczky László)
A művész elmondta, Petőfi már régóta a fejében motoszkált, így mindössze 8 nap alatt befejezte a szobrokat. Nagy kihívás volt számára megformálni a költő személyiségét, de elégedett a végeredménnyel.
− Az Isten szólalt meg a hangjában és a tollán keresztül, az ő ereiben nem vér folyik, hanem tinta csobog. Petőfi természete olyan, hogy őt nem lehet lassan, szisztematikusan elkészíteni, hanem ki kell dobni magunkból, mint egy energiát, ami másik jelentése a szeretetnek. Neki óriási szeretete van, szeretettel nézett a magyar nemzetre és a világra. A verseiben ezt sikerült kimondania, szerintem azokat Isten kezével írta. Amikor patináltam a szobrokat, akkor kékeszöld patinával festettem, de fecskendeztem is, mert a patinában a tintát láttam. Mindezt pedig a későbbi szemlélővel is éreztetni akartam. A jobb mellén megjelenik egy bronzlöttyenés is, ami a szabadságharcban való részvételét szimbolizálja − sorolta a művész.
Nyitókép: A kúlai Petőfi-mellszobor (Fotó: Paraczky László)
