Augusztus 19-én államalapító Szent István királyunkra emlékezett a szenttamási magyarság is. Szent István ezer esztendeje szilárd keresztény alapokon államot épített Európa közepén, idegen népek gyűrűjében. Az államalapítás nem volt népszerű, sem könnyű, súlyos áldozatokkal járt, de ezek az alapok immár ezer esztendeje állják a hullámverést, dacolnak a viharokkal és a romlással. I. István királyunk földi maradványait a székesfehérvári bazilikában 1083. augusztus 20-án szentté avatták. Erre a napra emlékezve ünnepeljük minden évben Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást.
Az ünnepség augusztus 19-én Jovan Jovanović Zmaj iskolában a Szent István-napi bállal kezdődött, amelyet idén is a Vajdasági Magyar Szövetség szenttamási alapszervezete szervezett. Az alkalmi szavalatokat követően a jelenlévőket a képviselő-testület elnöke, Milena Alargić, őt követően pedig Brasnyó Nándor, a párt helyi szervezetének elnöke köszöntötte.
− A szenttamási magyarság számára szóljon ez a nap az összefogásról, hiszen összefogtunk és együttműködünk, ahogy ezt az elmúlt időszakban meg is mutattuk. Ma este is együtt szórakozunk, a bevételt pedig jótékony célokra fordítjuk – mondta Brasnyó Nándor.
Szenttamáson, a teljesen felújított kálvárián annak megáldása (2001. augusztus 19.) óta az itteni polgárok szabadtéri misén emlékeznek az államalapítóra. A 19 órakor kezdődött ünnepi szentmisét az eső miatt ezúttal templomban tartották, és Szabadi Károly verbászi, Brasnyó Ferenc kishegyesi plébános, továbbá Tojzán László, a szabadkai Paulinum prefektusa mutatta be. A szentbeszédben többek között elhangzott, hogy Szent István az első magyar király nagy egyéniség, minden megnyilvánulásában konstruktív és reális, keresztény szellemű, reformer uralkodó volt.
A kedvezőtlen időjárás miatt a szabadban tervezett délutáni és esti programokat a szervezők lemondták.
