Bácska szíve elnevezés alatt első alkalommal szerveztek pálinkaversenyt Szenttamáson. Balázs Csilla, a verseny egyik szervezője elmondta, a versenyre a megadott határidőig 84 minta érkezett, a szenttamásiak mellett Nádaljáról, Bácsfeketehegyről, Tavankútról, Bajmokról, Óbecséről, Bácsföldvárról, Magyarországról pedig Jánoshalmáról és Szegedről érkeztek pálinka-benevezések.
− Egészen különleges minták is érkeztek, így például volt csipkebogyóból, zellerből és szederből készült pálinka is, a többi pedig a vidékünkre hagyományos ital közé sorolható, tehát alma-, szilva-, meggy-, birs-, körte-, barackpálinka stb. A zsűri elmondása szerint a versenyre meglepően jó pálinkák érkeztek. Az elbírálást követően a következő döntés született: a 84 mintából 21 bronz-, 17 ezüst-, 27 pedig aranyérmet kapott, ezenkívül 18 pálinka kapott köszönőlevelet. Külön kiemelném, hogy a 27 arany minősítés közül 14 szenttamási van, ami annyit jelent, hogy a község területén sokan főznek jó pálinkát. E 14 közül kiválasztották a község legjobb pálinkáját, amelyet külön díjazunk – fogalmazott Balázs Csilla. Hozzátette, tekintettel arra, hogy ez volt az első ilyen jellegű rendezvény Szenttamáson, a szervezők úgy döntöttek, hogy a beérkezett mintákat nem kategorizálják, csupán minősítik.
A leadott minták pontozási kritériumairól szólva a zsűri egyik tagja, Zoran Varađanin a Szent Miklós Lovagrend alelnöke lapunknak elmondta, a bírálatnak három fő irányvonala volt, amelyeket külön-külön értékeltek.
− A pálinka bírálata az illat, az íz és a harmónia pontozásával, illetve a kapott pontok összevonásával történik. Az illathoz tartozik a tisztaság, a jelleg, a karakter, az intenzitás, a frissesség, az életszerűség és az aroma. Ezt követően megkóstoljuk a terméket, ennek alapján az ízeket, valamint a szájban érzett ízeket értékeljük. Itt is jelen van a tisztaság, karakter, jelleg, továbbá a finomság és a teltség. A harmadik értékelés az elegancia, a hosszúság és az összbenyomás, mindez pedig rámutat arra, hogy a pálinka mennyire harmonikus. A pontozás felső határa 20, ami annyit jelent, hogy a 14–15 pontos bronz-, a 16–17 ezüstérmet jelent, a 18–20 pontos ital pedig aranyérmes – magyarázta a zsűri tagja.
A kérdésre, hogy mi nevezhető tökéletesen jó pálinkának egy példát hozott fel.
− Amennyiben mondjuk vilmoskörte-pálinkáról beszélünk, az italban ott kell lennie a gyümölcs minden egyes jellegzetességének. Így a kóstolás után azonnal tudjuk, hogy milyen pálinkáról van szó – fogalmazott.
Szavai szerint az utóbbi években a pálinka „erőssége” csökken, aminek köszönhetően az aroma mind jobban kifejezésre jut. Ez sok esetben döntő lehet a fogyasztásnál, hiszen a pálinka úgymond ihatóbbá válik, könnyebben lecsúszik. Errefelé főleg a 44-45 fokos pálinkák a menők, így a termék minden karakterisztikája jól kivehető. Hangsúlyozta, a cefrébe ne kerüljön kívülről hozzáadott (bármilyen) cukor, mert akkor már nem az igazi a pálinka.
