Szivác település területileg Kúla községhez tartozik. A római katolikus templom a falu központjában van, és 1868-ban Mária neve tiszteletére szentelték fel. Méretei: hossza 40,5 m, szélessége 15,75 m, a hajó belmagassága 14 m, a torony 44,3 m.
Az utókor két felújításról tud, először 1886-ban, majd 1958-ban jártak itt mesterek. Az idő és az időjárás az elmúlt évtizedekben nem kímélte a templomot, a nedvességgel teli falakról lekopott a festék, a torony és a tetőszerkezet is rekonstrukcióra szorul.
Hat évtized után a közelmúltban megkezdődött az épület tatarozása. Valka Károly, Kúla alpolgármestere a helyszínen járva elmondta, a templom felújítása az alapoknál kezdődött, ugyanis a falak nedvesek, és amíg nem száradnak ki, nem lehet hozzáfogni az egyéb munkálatokhoz.
‒ A vakolatot kívül és belül is le kell verni, a vastag falaknak néhány évig száradniuk kell. A munkálatok több fázisban történnek. Először a szigetelést kell megoldani, majd a tető és a torony helyreállítása következik. Most a szigetelési munkálatokat végezzük, ez a legfontosabb munka, vagyis, hogy a nedvesség ne terjedjen felfelé, és nagyon remélem, hogy a többit is meg fogjuk oldani. Mindez nagyon lényeges az itteni magyarság számára, hiszen ha a templomban van élet, akkor a közösségben is van – fogalmazott Valka Károly. Tekintettel arra, hogy elkezdődött a népszámlálás, arra kérte a sziváci magyarokat, hogy bátran vállalják fel magyarságukat, azok akik katolikusok, vallásukat is, hiszen ezáltal erősítsük közösségünket, megmaradásunkat.
Blaskó Imre, a munkálatokat kivitelező vállalat igazgatója elmondta, a vakolat leverését követően a falakat speciális géppel vágják át, az így kapott résbe műanyag szigetelés kerül, erre jön a duzzasztott vakolat, amely minden üresen maradt helyet kitölt.
‒ A falak átvágása azok vastagságától függ. Ahol a falak egy métertől nem vastagabbak, ott lehet egyszerű láncfűrész-szerű géppel dolgozni. A falak vastagsága itt 90 cm-től 3 méter, ezért a szigetelést 40-50 centiméterenként, azaz szakaszonként végzik, tehát amikor ennyit bevágnak, akkor berakják a szigetelőanyagot és befújják a maltert – magyarázta Blaskó Imre.
Szavai szerint a falba a vágást követően elővigyázatosságból megfelelő ékeket is tesznek. Az ilyen régi épületek szilárd anyagból, égetett téglából készültek és hosszú távra épültek, a gond csak az, hogy annak idején nem volt megfelelő anyag szigetelésre, ami pedig volt, az hamar tönkrement. Azokban az időkben az egész tartomány területén alacsony volt a talajvíz, de később megemelkedett, felszívódott a falakba, ezért van az, hogy egyre több templomot szigetelni kell.
