Szenttamáson, a Nemzeti Művelődési Intézet támogatásával megkezdték a munkát a vajdasági kézműves szakkörök. A 2022. évtől kezdve már a civil szervezetek is lehetőséget kaptak a szakköri programhoz való csatlakozáshoz. Az ősszel indult szakkörök közül a Hagyományápolók Klubjában az olyan hagyományos mesterségeket és tevékenységeket népszerűsítik mint a mézeskalácssütés, nemezelés, vesszőfonás, hímzés, gyöngyfűzés és a quillingtechnika – mondta el lapunknak Robotka Angéla, a klub elnök asszonya. Kiemelte, a szakkör tagjai munkájukhoz Magyarkanizsán kapták meg a munkához szükséges eszközöket és anyagokat, a résztvevőknek pedig oktatóvideók alapján kell elsajátítaniuk az adott mesterség, kézműves-foglalkozás tananyagát.
− A Vajdasági Népek és Nemzetiségek Hagyományápoló Klubja is jelentkezett a felhívásra, amelyre a szervezők elsősorban vajdasági művelődési egyesületek, intézmények ötfős csoportjainak jelentkezését várták. Tekintettel arra, hogy a mi csoportjaink több mint ötfősek, így pályázati pénzekből vásároltunk még anyagot, hogy minden érdeklődő tudjon dolgozni. A témaköröket pedig azért választottuk, mert körünkben vannak szakemberek, akik elmagyarázzák, megmutatják, mit és hogyan kell csinálni. Ma a hímzés és a gyöngyfűzés mellett a mézeskalácssütés és -díszítés fortélyait fogjuk elsajátítani, gyakorolni – sorolta a klub elnöke. Hozzátette, a feladatokat jövő év májusáig kell befejezni, amikor is az elkészült tárgyakból közös kiállítást szerveznek.
Bacsa Margitka, a klub kézimunkacsoportjának tagja elmondta, hímezni fognak, amihez javában tartanak az előkészületek.
− Kaptunk anyagot, amit jelenleg szét kell mérni. Nem egyszerű a dolog, azsúrozva lesz. Az azsúrozás mutatós, csipke hatású díszítés, a szálkihúzásos munkák egyike. Elkészítése az anyag hátoldalán történik, amelyhez lehetőleg olyan vastagságú fonalat használunk, amilyen az alapanyag szála. A minta helyének kijelölése után (amely általában egy csík) a szövet szálait a minta hosszirányában kihúzzuk, így kapunk egy teljesen egyenes vonalat. Utána megvan, hogy pontosan hány centire húzzuk a másik két szálat, és akkor kezdjük elvarrni. Az azsúrozásnak milliméterre pontosnak kell lenni – magyarázta Margitka.
Hozzátette, párna és szalvéta készül, és online előre megkapták, hogy az adott munkának hogyan kell kinéznie, és az elkövetkező hónapokban azon dolgoznak, hogy ez megvalósuljon.
A kérdésre, hogy mennyire bonyolult munka a gyöngyfűzés, a harmadik osztályos Balzam Tamara − aki egyébként néptáncol is a klubban − elmondta, nem nehéz, de oda kell figyelni: − Egy tűt fogsz a kezedben, cérna van rajta, és arra kell fűzni a gyöngyöt, sorban, egymás mellé.
Vigyázni kell a sűrűségre és arra, hogy szép legyen – mondta Tamara.
Füstös Léna ötödikes diáklány a téli kézműves táborban hallott először erről a műhelymunkáról.
– Egy nyakláncot készítettem, sikerült befejezni, közben megtetszett a gyöngyfűzés, és most is ezzel foglalkozom. Otthon is szoktam készíteni nyakláncot, karcsatot, gyűrűt. Sok időt igényel, precíznek kell lenni, és vigyázni kell, le ne essen a gyöngy, mert könnyen elveszik – mondta a diáklány.
Nyitókép: Gyöngyfűzés és azsúrozási előkészületek a szenttamási Hagyományápolók Klubjában (Paraczky László)