Hurka, kolbász, svargli és hájas kifli

Kétéves szokás Kúlán a hagyományos disznótor megszervezése, amelyet a hétvégén tartottak meg. A közösségépítés jegyében, egyben az őseiktől örökölt tradíciók ápolása érdekében gyűlt össze a falu apraja és nagyja. A munka mellett szórakozásra is bőven volt idő.

Kozma Lívia, a községi tanács tagja, a Magyar Összefogás jelöltje elmondta, a Népkör legnagyobb eseménye a minden év szeptemberében megszervezett hagyományőrző napok, ez mellett azonban szerettek volna létrehozni egy olyan rendezvényt, amelyre az egész család eljöhet és mindenki bekapcsolódhat, akár szervezési munkáról, akár szórakozásról van szó. A november végén, december elején megtartott hagyományos disznóvágás ötlete jónak bizonyult, az időpont mind a felnőtteknek, mind a gyerekeknek megfelel, hiszen a határban befejeződnek a munkálatok, a gyerekek pedig a közelgő karácsonyi ünnepekre és a téli szünidőre készülnek.

− A mai modern világban a gyerekek többsége el sem tudja képzelni, hogyan néz ki egy hagyományos disznótor, például a sertés forrázása és hogyan készülnek a téli finomságok. Ezt szerettük volna feleleveníteni, tavaly nagyon jól sikerült és az idén is rengeteg látogatónk van. A gyerekek a disznóvágással kapcsolatban rajzolnak, különböző foglalkozásokon vesznek részt, a tíz évvel ezelőtt megalakult Női Fórum tagjai a konyhában szorgoskodnak, a reggeli mellett pedig hájas kiflit készítenek, ami egykoron elmaradhatatlan tartozéka volt a disznótoros vacsorának. A férfiak közben az udvaron végzik a sertés feldolgozását, a kásás hurka mellett májas hurka, svargli, kolbász, töpörtyű készül, és minden látogató egy kicsit megtanulhatja valamelyik folyamat csínját-bínját – sorolta Kozma Lívia.

− Reggel hat órakor meggyújtottuk a tüzet, hétkor már forrt a víz a kotlákban. Bemutattuk az ilyenkor szokásos pörkölést, a böllér pedig a sertés szétszedését. A cél az, hogy a gyerekek lássák az egész folyamatot, hogy át tudjuk élni, ugyanis manapság már kevesen vágnak disznót odahaza – mondta Goga Zsolt, a Népkör MMK elnöke.

Kiemelte, a szervezésből mindenki kivette a részét, így a konyhán svédasztalos disznótoros reggeli készült, a legkisebbek foglalkozásokon vettek részt, a fiatalok számára biliárdversenyt tartottak, az udvaron és a teremben is forró teával kínáltak mindenkit. 11 órai kezdettel Csonka Ferenc és zenekara tartott koncertet, amit kora délutáni órákig táncház követett. Miután lezajlott a kolbász, a svargli és a hurka töltése, valamint kisült a zsír, mindenki rövid pihenőre ment, az egész napos rendezvény pedig közös vacsorával és disznótoros mulatsággal zárult.

A szervezésből Valka Károly, Kúla község alpolgármestere is kivette a részét, de segített a hurka és a svargli készítésénél is.

− Az abaléből kiszedett húst és belsőséget szétválogatjuk, leszedjük a csontról, ezekből készül a húsos- és a kásás hurka, valamint a svargli, azaz a disznósajt. A másik üstben az összevágott szalonnából zsír és finom töpörtyű készül. A svargliba többek között a darabokra összevágott szív, vesék, nyelv és a főtt bőr egy része kerül, a húsos hurkába a ugyancsak bőr, a fejről lefejtett hús és kevés máj kerül, míg a kásás hurkába a többi főtt belsőség, valamint a klasszikus fűszerek mellett pirított vöröshagyma zsírja kerül. A zsírsütésnél pedig fontos, hogy tegyünk alá kevés vizet, és folyamatosan kevergetni kell, amíg nem enged levet az egész, vagyis a szalonnából nem kezd kisülni a zsír. Vigyázni kell, mert ha odaég a szalonna, akkor keserű lesz a töpörtyű és a zsír is – magyarázta Valka Károly. Hozzátette, Kúlán szokás, hogy zsírsütés végén az üstbe kevés tejet öntenek, így a töpörtyűnek szép piros színe lesz.

Amíg a szeles időben a felnőttek az udvarban a sertés szétszedésével voltak elfoglalva, a gyerekek a meleg teremben rajzoltak. Szabó Kiskároly Ilona foglalkozásvezető elmondta, tekintettel a disznótoros napra, a rajzok egyik témája az volt, hogy mit láttak az udvarban:

− Nem kizárólag ez a téma, hiszen gyöngyfűzés is van, emellett kalocsai motívumok, sőt a Mikulás is rajzolható, ugyanakkor különböző ablakdíszek, például kis csizmák készülnek – mondta Ilona.

Kripta Istvánné Zsuzsa népi iparművész Kalocsáról érkezett és az érdeklődő gyerekeket a mintaírás fortélyaira tanította meg:

− Olyan mintákról van szó, amelyeket ha anyagra kerülnek, a kézimunkázó asszonyok ki tudnak hímezni. A feladat maga a mintarajzok kialakítása, a virágrajz folyamatai, amit nagyon ügyesen lemásoltak. A gyerekek számára nagyon érdekes volt, mivel még nem látták azt, hogy egy karikából hogyan tudunk virágot, rózsákat, rózsaszirmokat, nefelejcseket és egyéb kis virágokat létrehozni – mondta a népi iparművész.

− Tizenkét évre nyúlik vissza Kúla és Kalocsa testvérvárosi kapcsolata. A Piros Rózsa Táncegyüttessel újra itt vagyunk Kúlán, szinte már hazajárunk, hiszen a két város csoportjai és képviselői rendszeresen látogatják egymás rendezvényeit. Egy régi és szoros barátságról van szó, arra törekszünk, hogy minél jobban megismerjük, megismertessük egymás hagyományait, művészetét, városát, kulturális és egyéb rendezvényeit. Ma már kora reggeltől követtük a disznóvágási folyamatot, és elmondhatom, hogy nagyjából itt is minden úgy zajlik mint nálunk – mondta el lapunknak Kákonyi István néptáncos, önkormányzati képviselő.

A kúlai disznóvágási és disznótoros szokások a lehető legjobb formában idézték fel a múlt egy-egy mozzanatát, hagyományos disznótoros reggelivel, az elmaradhatatlan hájas kiflivel, estére pedig a Népkör konyháján elkészült az ősi vacsora, a sült kolbász és a hurka. A jó hangulatról Csonka Ferenc és zenekara gondoskodott, táncház is volt. Aki nem szeret táncolni, az a másik teremben biliárdozhatott.

Akárcsak tavaly ilyenkor, a kúlai közösségi ház újra a szórványban élő magyarok összefogásáról, vendégszeretetéről és a kiváló szervezésről marad emlékezetes.