Élhető és éltető közösség

A közép-bánáti Tordán élők erőssége a kitartásban és az összefogásban keresendő. A közösségben a legtöbben földműveléssel foglalkoznak, illetve mivel helyben nincs munkahely, a közeli városokban, Nagykikindán és Nagybecskereken dolgoznak, ahova az utóbbi időszakban a szervezett utaztatásukat is megoldják a vállalatok. Bár a 2023-as év nem hozott annyi beruházást Tordának, mint azt a helyi közösségben remélték, bizakodóan tekintenek 2024-re.

Szalma Valéria, a helyi közösség titkára szerint a faluban a művelődési élet a legjelentősebb, köszönhetően annak a néhány embernek, akik időt szánnak arra, hogy megírják a tartományi, illetve az anyaországi pályázatokat. A titkárnő számot adott arról, hogy a művelődési és az ifjúsági otthonban zajló felújításoknak, illetve az ott megvalósuló programoknak a 90 százalékát pályázati pénzekből tudják megvalósítani, de ugyanúgy a Tordai Művelődési Napokat, a Falunapokat és a Kukoricafesztivált is.

– Ha magát a helyi közösséget nézzük, akkor mindig egyre nehezebb a munka, ugyanis sokszor meg van kötve a kezünk. A helyi közösség már régóta nem egy önálló intézmény, ami azt teszi, amit csak akarna vagy szeretne, hanem mindent az önkormányzatnál kell kérvényeznünk, engedélyeztetnünk. Az erre vonatkozó törvények egyre szigorúbbak és komplikáltabbak. Oda jutottunk, hogy a helyi közösség, mint egy önálló szerv, teljesen jogfosztottá vált – mesélte a titkár, aki arra is kitért, hogy mire emlékszik vissza a legszívesebben a 2023-as évben.

– Minden alkalommal új erővel tölt fel az, hogy még mindig vannak fiataljaink, akik tényleg dolgozni akarnak, és akik hozzá is járulnak a művelődési élethez. Mindig reménnyel tölt el az, amikor a kultúrotthon tele van gyermekekkel és fiatalokkal, mert ez talán azt jelenti, hogy megmarad a közösségi élet ebben a faluban. Számomra a legrosszabb az egészben az, hogy a legtöbben mindent a politikával kötnek össze, és még egy ilyen kis közösségben is versenyre kelnek. Sajnos mindig olyanok akarnak ringbe szállni, akik belülről nem is látják a helyi közösség munkáját, nincsenek is tisztában a korlátainkkal, és erőltetik a saját álláspontjukat, de ezt is kénytelenek vagyunk elfogadni – tette hozzá Szalma Valéria.

Dobai Jánostól, a tordai helyi közösség tanácsának elnökétől megtudtuk, hogy tavaly Tordán nem voltak nagyobb beruházások, inkább csak kisebbek, de nem azért, mert nem lettek volna terveik, elképzeléseik, hanem azért, mert a várt községi támogatások nem érkeztek meg.

– A helyi közösség sajnos önállóan nem tud pályázni, csak a többnyelvű táblákra. A történtektől függetlenül azért kisebb beruházásokról be tudunk számolni, ami egy ilyen kis közösség számára – úgy gondolom –, hogy ugyanúgy jelentős. Az Ady Endre Általános Iskolában a tartományi oktatási titkárság támogatásával felújították a mosdókat, illetve új bútorokat kaptak. Ez elengedhetetlen a tanítás korszerűsítése, a jobb oktatási feltételek megteremtése érdekében, illetve a gyermekek fejlődése miatt is. Itt hozzáfűzném azt is, hogy számunkra nagyon fontos, hogy tavaly megengedték azt – a Vajdasági Magyar Szövetség tartományi és köztársasági tisztségviselőinek közbenjárásának köszönhetően –, hogy öt gyerekkel is elinduljon egy önálló magyar osztály, mert mi itt úgy véljük, hogy amíg van magyar nyelvű oktatás, illetve magyar nyelvű szentmisékre járhatunk, addig a falunak van jelene és jövője – számolt be a tanácselnök.

Dobai szavai szerint az idén folytatják a régi ifjúsági otthon rekonstrukcióját, mely a civil szervezeteik otthona lesz majd. Mint kiderült, tavaly a Magyar Nemzeti Tanács jóvoltából mosdókat szereltek fel, illetve folyamatban van a mennyezetek felújítása. Ugyanitt egy-két szoba kialakítását is tervezik, ugyanis sokszor érkeznek olyan vendégek, akiket nem tudnak hol elszállásolni. Az is kitudódott, hogy a Bethlen Gábor Zrt. támogatásának köszönhetően folytatták a nyílászárók cseréjét a kultúrotthonban.

– Ez a beruházás nagyon fontos az épület energiahatékonysága szempontjából. Ezenkívül a bégaszentgyörgyi község támogatásával az iskola és a templom előtti járdákat is rekonstruáltuk. Terveink között szerepelt – szintén a község támogatásával – a határi utak karbantartása egy bizonyos szakaszon, de ez nem történt meg, mert a közbeszerzési eljárás során problémák adódtak, így ez az idei évre tevődik át. Egy másik probléma, amellyel minden évben szembesülünk, az illegális szemétlerakók kérdése. Sajnos nemcsak a helybeliek hordják oda a szemetet, hanem a környékben élők is, ami nagyon rossz képet fest a faluról. Több ígéretet is kaptunk az Ekos közvállalattól az illegális szemétlerakók felszámolására, de az ígéretet egyelőre tett nem követte. Néhány évvel ezelőtt már sikerült ezt a kérdést rendeznünk, de sajnos foganatja nem lett. Egy másik nagyobb problémánk az ivóvíz minőségéből adódott tavaly, erre sikerült átmeneti megoldást találnunk, de a tartósabb megoldás érdekében szükségünk lenne még egy kútra, mely tartalékként szolgálna, és biztosítaná a megfelelő minőségű ivóvizet. Reményeink szerint a község az idén támogatni tudja majd ezt –  mondta Dobai.

Jó hír az is, hogy a múlt évben a község támogatásával elkészült az iskola tornatermének a tervdokumentációja. Reményeik szerint az idén már eszközökhöz is juthatnak a tartományi, illetve a köztársasági pályázatokon, ugyanis a tanácselnök szavai szerint tény, hogy kevesebb a gyermek itt is, mint korábban, de ettől függetlenül az intézménynek és a tanulóknak is nagy szüksége lenne a tornateremre, ahol a diákok télen is szabadon futkározhatnak és végezhetik a tornagyakorlatokat.

– A községtől nem kaptuk meg az össz remélt támogatást, de hiszek abban, hogy az MNT és a VMSZ támogatásával az idén végre tudjuk hajtani a beruházásainkat. Mindehhez elengedhetetlen az erős magyar érdekképviselet is köztársasági és tartományi szinten is, mely hozzá tud járulni ahhoz, hogy a megfelelő pénzeszközökhöz hozzá tudjunk jutni ezeken a szinteken, illetve a magyarországi támogatások is érkezzenek. A helyi közösség egyedül nem tud pályázni, de a civil szervezeteink igen, és ezeknek köszönhetően a rendezvényeink lebonyolítása is zökkenőmentes. Ennek köszönhetően Torda egy élhető és éltető közösség. Addig amíg van kiért dolgozni, addig mi dolgozni fogunk. Falunk mindig is az összefogásról, az összetartásról volt híres, mert csak így tudunk egyről a kettőre lépni, haladni – újságolta a tanácselnök, aki annak is hangot adott, hogy 2023 folyamán a testvértelepülésekkel is eredményes volt az együttműködés.

Dobai János azokra a kritikus hangokra is reagálni kívánt, akik már leírták Tordát.

– Sokan mondják azt, hogy itt már alig vagyunk, de a mi számításaink szerint jelen pillanatban is több mint ezren élnek itt a faluban, ráadásul a többségük magyar, ami biztató számadat. Tavaly tíz gyermek született a faluban, és az előtti évhez viszonyítva az elhunyt is kevesebb. Tavaly megállt az elvándorlás is, egy család sem költözött el külföldre. Kiemelném a Prosperitati Alapítvány támogatásait is, melynek köszönhetően több olyan család is az itt maradás mellett döntött, aki a költözését tervezte – zárta gondolatait Dobai János.