Negyedik alkalommal rendeztek töpörtyű fesztivált szombaton a Kúla községhez tartozó Szivácon. A piactéren 10 órától mintegy 70 üstben sült a felkockázott sertésszalonna és készült a manapság vajdasági aranynak becézett finomság.
Milenko Rajić, a sziváci helyi közösség titkára elmondta, azért döntöttek a tepertő népszerűsítése mellett, mert ősidők óta ott van a legtöbb vajdasági asztalon, a disznóvágások egyik megkerülhetetlen eleme, sokáig eláll és mindenki kedveli. A versenyre a helyiek mellett szép számban érkeztek még Kúláról, Bácskeresztúrról, Verbászról és Kiszácsról is.
− Az első tepertő fesztivált 2020-ban szerveztük, de közbejött a koronavírus, így rövid szünet után folytattuk. A rendezvényünk iránt egyre nagyobb az érdeklődés, ezért folyamatosan bővülünk, a versenyre az idén rekordszámú, mintegy 70 csapat jelentkezett, akik számára 20-20 kg szalonnát biztosítottunk. Ez annyit jelent, hogy a nap folyamán 1,4 tonna zsírszalonna kerül sütésre, a minták 14 óráig adhatók le a zsűrinek, a legjobb csapatok pedig a serleg mellé pénzjutalmat is kapnak – mondta Milenko Rajić.
A 4. Sziváci Töpörtyűfesztivál zsűrije (Fotó: Paraczky László felvétele)
A megnyitón jelen voltak a kúlai városvezetés képviselői is. Valka Károly, a község alpolgármestere elmondta, a szervezők mindent beleadtak, hogy tovább népszerűsítsék a rendezvényt, ezért a fesztivál egyre több versenyzőt és érdeklődőt vonz Szivácra:
− Egy hagyományteremtő rendezvényen vagyunk, ilyenkor az emberek összejönnek, beszélgetnek egymással, véleményt cserélnek a tepertősütésről. Mindez azért fontos, mert a valamikor népszerű disznótoros hagyományok lassan kihalófélben vannak – fogalmazott Valka Károly.
Már sárgul, de legalább egy órát sütni kell lassú tűzön (Fotó: Paraczky László felvétele)
A leadott mintákat ezúttal a Szerbiai Amatőr Királyi Szakácsok Lovagrend tagjai bírálták el. A kérdésre, hogy pontozáskor milyen kritériumokat tartanak szem előtt, Szabó Pósz Ferenc, a zsűri elnöke elmondta, a szép egyforma nagyság mellett fontos, hogy a tepertő ne legyen „gumis” és nem szabad, hogy belülről zsíros maradjon, vagyis jól ki kell sütni. Ugyanakkor oda kell figyelni, hogy ne túl erős lángon süljön, mert odakapja, megég és ehetetlen lesz.
− Nem hentesi, hanem hagyományos tepertőt várunk a versenyzőktől, a zsírnak fehérnek kell lennie, mert ha sárga, az azt jelenti, hogy túlsütöttük. Időben le kell szedni a zsír egy részét, hogy ne égjen meg – magyarázta Szabó Pósz Ferenc.
Hozzátette, a tepertő sütéséhez érteni kell, a munka pedig nagy odafigyelést igényel.
Szabó Pósz Ferenc (balról) és Valka Károly (Fotó: Paraczky László felvétele)
A zsűri döntése alapján a harmadik helyet a sziváci Piđan, a másodikat az ugyancsak helyi Panteri, az első díjat pedig a szilbereki (Bački Brestovac) Kumovi csapat nyerte.
Az egész napos rendezvényen a jó hangulatról a helyi tamburazenekar gondoskodott, a piac környékén pedig a hentesáru mellett több standon különféle kézműves termékeket, mézet, sajtot és egyebet kínáltak.
A cikk elején említett becenév nincs messze a valóságtól, hiszen a tepertő ára a boltokban újév előtt 2000-3200 dinár között mozgott, a zsír kilójáért pedig 600 dinárt is elkértek. A sziváci fesztiválon a tepertőt promociós áron, 1000−1400 dinárért kínálták.
Damjan Miljanić, Kúla polgármestere (balról) és Milenko Rajić, a sziváci helyi közösség titkára (Fotó: Paraczky László felvétele)
A 4. Sziváci Töpörtyűfesztivál győztes csapata, a Kumovi (Fotó: Paraczky László felvétele)
A második helyre került Panteri csapat legidősebb tagja, a 75 éves Milija Tešović tejet is öntött a piruló tepertőhöz (Fotó: Paraczky László felvétele)
Elkészült a vajdasági aranynak becézett tepertő (Fotó: Paraczky László felvétele)
Nyitókép: A fesztivál megnyitóján jelen voltak a kúlai önkormányzat képviselői is (Fotó: Paraczky László felvétele)
