Szent István előtt tisztelegve, az új kenyérért hálát adva tartott ünnepséget Bácskossuthfalván, a művelődési ház udvarán a helyi közösség a Monográfia Helytörténeti Egyesület, illetve a katolikus és a református egyház közreműködésével. Hadik Gyula államalapító királyunkat ábrázoló szobra köré gyűlteket elsőként Nagy Tibor, a Monográfia egyesület elnöke üdvözölte, majd az ökumenikus kórus – Beke Edit kántor vezetésével – elsőként a Himnuszt szólaltatta meg. A folytatásban Zakinszki Emina, az Idős Kovács Gyula Általános Iskola diákja szavalata következett, majd Német Klaudió történelmi összefoglalója, aki arról is szólt, hogy augusztus 20-a kezdetben körmenetes egyházi ünnepként szerepelt a naptárban, és azzal erősítették a Szent Jobb kultuszát, hogy az egész országban körbevitték. A török időszakban az ünnepség háttérbe szorult, majd Mária Terézia emelte vissza a köztudatba, és tette világi ünneppé, amikor 1771-ben Raguzából visszahozatta Szent István ereklyéjét. Augusztus 20-a 1848/49-ben az összetartás és a függetlenség jelképévé is vált valamelyest, ami miatt az 1867-es kiegyezésig betiltották az ünneplését, majd az első világháborúig visszaállt a régi kerékvágásba a menete.
Hadik Gyula szobra (Fotó: Kazinczy Paszterkó Diana)
– Trianon és a két világháború között az összetartozás jegyében zajlottak az ünnepségek, amikor gyakran revizionista jelszavak is felhangoztak. A második világháború után Magyarországon teret kaptak a kommunisták, akiknek nem tetszett az egyházi gyökerekből táplálkozó állami ünnep. Ezért 1945-től néhány évig az új kenyér ünnepére és a munkások jogaira helyeződött a fő hangsúly. Erre a napra időzítették 1949-ben a Magyar Népköztársaság új, szocilaista alkotmányának a kihirdetését, amit egészen a rendszerváltásig ünnepeltek, azután viszont az ünnep lebonyolításában ismét nagy szerepet kapott az egyház, és kialakult a mai formája. Budapesten a zászlófelvonás, a Szent Jobb körmenete, majd este a tűzijáték. A királyi és a szocialista Jugoszláviában vidékünkön nagyon sokáig csak szűk keretek között, esetleg az egyház falain belül volt lehetősége az embernek megünnepelni Szent István napját, hiszen nem nagyon tűrték a „magyarkodást”. A ’90-es évek konfliktusai nehezen érintették az itt élőket, de mégis az volt a hozadéka, hogy már szabadabban megélhetjük az identitásunkat – zárta előadását Német Klaudió. Nagy Tibor hozzátette, augusztus 20-át a néphagyomány is számon tartja kenyérszentelés formájában, hiszen a magyar ember számára nagyon fontos az új búzából sült új kenyér. A történész ezután felkérte Csáti Szabó Lajos református lelkészt és ft. Tóth József atyát, hogy áldják meg az új kenyeret.
A 9+1 Nemzetközi Művésztelep találkozóján készült munkák (Fotó: Kazinczy Paszterkó Diana)
A rendezvény folytatásában a helyi közösség, a Monográfia Helytörténeti Egyesület és az Ady Endre Művelődési Központ képviselője elhelyezte a kegyelet virágait. A jelenlevőknek lehetőségük volt megtekinteni a 9+1 Nemzetközi Művésztelep mesterműhelyében készült alkotásokból nyílt kiállítást is.
Nyitókép: Az ünnepséget a művelődési ház udvarán tartották (Fotó: Kazinczy Paszterkó Diana)
