Ünnepi szentmisére gyűltek össze vasárnap az ókéri és a környékbeli hívek és a papság, hogy együtt ünnepeljék meg az 1816-ban Szent Mihály arkangyal tiszteletére felszentelt római katolikus templom búcsúját. Szentbeszédet msgr. Slavko Večerin szabadkai megyés püspök mondott, aki hangsúlyozta, ott, ahol közösség van, templomra is szükség van.
A faluban vasárnaponként 11 órától tartanak szentmisét magyar és horvát nyelven, ezeket Zsúnyi Tibor szenttamási plébános mutatja be. Az ünnepi szentmisén rajta kívül jelen volt még Szabó Szepesi Csaba püspöki titkár és Juhász György kúlai esperes plébános, továbbá Hevér Judit és Kalapoš Jožef helyi, valamint Paska Imre szenttamási kántor.
A búcsúnapi szentmisét msgr. Slavko Večerin szabadkai megyés püspök celebrálta (Fotó: Paraczky László felvétele)
Az ünnepségre a helyiek mellett Verbászról, Kúláról, Szenttamásról és Újvidékről is érkeztek hívek. A szentmisét követően msgr. Slavko Večerin lapunknak elmondta, örül annak, hogy a szórványban misézhetett.
− Nagy megelégedéssel tölt el, hogy az itteni hívekkel együtt ünnepelhetünk, és örülök, hogy a templomban lévő hívek között nemcsak időseket, hanem középkorúakat és fiatalokat is láthattam. Emiatt szerintem az ókériek büszkék lehetnek közösségükre. Örülök továbbá annak, hogy ez a kis közösség szereti a templomot és a plébániát, hiszen mindkettőnek gondját viseli. Könnyű erősnek lenni ott, ahol nagyszámú hívőközösség él, itt a szórványban viszont ez egyáltalán nem egyszerű és nem is könnyű – fogalmazott a szabadkai megyés püspök.
A főbejárathoz közel található rövid szöveg szerint a mai templomot egy 1791-beli vert falú templom helyére 1816-ban építették, azóta a templombúcsút minden évben október első vasárnapján tartják. A falu első plébánosa Szabó György volt, aki 1820-tól 1832-ig teljesített szolgálatot.
A templom mögött a pékség, jobboldalt pedig a magyar iskola állt, utóbbit a múlt század 90-es éveiben lebontották. A szép és gondozott udvar melletti régi épületben most is működik a plébánia, a templom előtti keresztet pedig a rajta lévő felirat szerint Bakos István özvegye, Vígh Borbála állíttatta 1854-ben.
Kovács Goda László harangozó elmondta, a templomot az elmúlt évtizedekben több alkalommal is felújították, festették, legutóbb 2014-ben és 2016-ban, amikor a torony és a tető teljes felújítását követően elszigetelték a falakat, és az épületet kívül és belül is teljesen átfestették.
− Három harang van a toronyban, de mára már azokat is villamosították. Van egy nagyharang, ami 1848-ban készült, a középső harangot a hívek adományaiból 1925-ben Mariborban készítették, valamint egy kisharang, amit mi csak lélekharangnak nevezünk. Naponta háromszor harangozunk: reggel 6 órakor, délben és este 7 órakor – mondta a harangozó.
A vasárnapi búcsú közös ebéddel zárult.
