A 2021-es évben Szerbiában megközelítőleg 1,3 millió tonna gyümölcs termett, ebből mintegy 530 ezer tonna alma, ami a hazai termelésben történelmi rekordnak számít. Arról, hogy a rövid ideig tartó hideg időszak és a ránkszakadt már-már tavaszias időjárás milyen kihatással van/lehet a gyümölcsösökre és egyéb aktuális kérdésre Tamara Pavlica szőlész-borász mérnök, a Verbászi Mezőgazdasági Szakszolgálat tanácsadási osztályának dolgozója válaszolt.
− Ami a múlt évet illeti, a szakszolgálat által felügyelt gyümölcsösökben különböző hozamokról beszélhetünk. Az alma és a málna mindenütt kiválóan termett, viszont az áprilisi hideg és a hónap elején mért –6 Celsius-fokos fagy nagy kárt tett a kajszibarack-ültetvényekben, elfagyott a korai fajtájú körte, cseresznye, továbbá a meggynek mintegy a fele. A váratlan hideg idő az almánál is okozott gondokat, a károknak azonban itt nem volt gazdasági jelentősége.
Az idén január elején újra emelkedett a hőmérséklet, ami úgy tűnt, hogy károkat okozhat a korai őszibarackban, kajszibarackban és a cseresznyében. Szerencsére január második felében megérkezett az igazi tél, kemény fagyokkal és valamennyi hó is esett. Februárban viszont újra szokatlanul meleg időszak köszöntött ránk. Egy hónappal a hivatalos tavasz megérkezése előtt milyen a gyümölcsösök állapota, hogyan reagálnak erre a váratlan hőmérséklet-ingadozásra?
– A januári hőmérséklet és időjárási viszonyok kedvező hatással voltak a gyümölcsösökre, mert a fák téli nyugalmi fázisukban vannak, és ilyenkor a hőmérsékletek nem okozhatnak jelentős károkat. A nagyobb területű gyümölcsösökben megkezdődött a téli metszés, bár a mi ajánlatunk az, hogy amennyiben újra megjelennek a kemény fagyok, ezt a munkát félbe kell szakítani, és csak akkor folytassuk, ha a hőmérséklet újra 0 Celsius-fok fölé emelkedik. A metszéssel ugyanis nagyobb és mélyebb vágások képződnek, ezért ha fagyos az idő, megsérülhet a fa. Általánosságban elmondható, hogy ebben az időszakban az alacsony hőmérséklet fontos a fertőzőképesség megelőzése és bizonyos rovarok számának csökkenése miatt is. A tavaszi, azaz kései fagyok megjelenése nagy kárt okozhat a gyümölcsösökben, és reméljük, hogy erre nem kerül sor. Ilyenkor fagynak el leginkább a korai kajszi-, őszibarack-, cseresznye- és meggyfajták. A késő tavaszi fagyok a virágzás idején és a termés fejlődésekor a legveszélyesebbek. Éppen ezért az intenzív termelést folytatók javaslata egy fagyvédelmi rendszer bevezetése.
Tamara Pavlica: 2021-ben az országban 530 ezer tonna alma termett (Fotó: Paraczky László/Archív)
A múlt évben számtalan kihívással szembesültek a gyümölcstermelők, hiszen a kedvezőtlen időjárás mellett ismét megjelentek a betegségek és a kártevők. Hozzáértők szerint ahhoz, hogy az idén elkerüljük a károkat, idejében és helyesen kell védekezni. Szakemberként mit ajánl a termelőknek?
– Ami a növények és gyümölcsfák védelmét illeti, a globális felmelegedés következtében egyre gyakrabban tapasztalt magas hőmérsékletek és enyhe telek komoly kihívásokhoz vezettek. Évről évre nő az egyes kártevők, mint például a körtelevélbolha (Psylla pyrisuga) száma. Ugyanakkor tanúi vagyunk a különféle ágyi poloskák megjelenésének is, amelyek kiszívják az érett gyümölcsök levét, és ezáltal nagy károkat okoznak a gyümölcstermesztésben. Az új invazív fajok véletlen behurcolása a felgyorsult globalizáció mellett sajnos óhatatlan. Ami az alkalmazott védekezési intézkedéseket illeti, a vegetáció előtt, március elején el kell végezni a bizonyos rézkészítményekkel történő kezelést. Ezt egyébként ősszel, amikor a lomb 70 százalékban lehullik, ugyancsak alkalmazni kellene. A kezelés elsősorban a fák fertőtlenítésére szolgál, csökkenti a fertőzőképességet.
